Sokkal könnyebb volt vékonynak lenni az 1980-as években

"Nothing tastes as good as skinny feels", azaz semmi sem esik olyan jól, mint ha vékonyak vagyunk – szól Kate Moss egyik híres idézete. A topmodell valószínűleg nem is gondolta volna, milyen irreális célt tűzött ki annak idején a 21. századi nők elé. A The Atlantic ugyanis tételesen felsorolta, miért volt sokkal könnyebb vékonynak maradni a 80-as években.

Egy friss, az Obesity Research & Clinical Practice című folyóiratban közölt kutatás eredményei világítottak rá arra, hogy egy átlagos felnőttnek ugyanolyan táplálékbevitel és aktivitás mellett sokkal nehezebb most megtartania súlyát, mint a velük egykorúaknak volt 20-30 évvel ezelőtt. A tanulmány szerzői 36 ezer amerikai étkezéssel, illetve több mint 14 ezrük testmozgással kapcsolatos adatait vizsgálta több évtizedes viszonylatban. Ezután csoportba sorolták őket az elfogyasztott étel, az aktivitás, a kor és a testtömeg-indexük (BMI) szerint.

Don Arnold / Europress / Getty

Érdekes összefüggésre bukkantak: ha veszünk egy személyt 2006-ból, aki ugyanannyi kalóriát és nyomelemet fogyaszt, és ugyanannyit is edz, mint egy vele egykorú ember 1998-ban, a BMI-je akkor is 2,3-mal nagyobb lesz. Egyszerűsítve: ma az emberek 10 százalékkal nehezebbek a 30 évvel ezelőtt hasonlóan étkezőknél és mozgóknál. „A legnagyobb különbség a 25 évesek esetében fordult elő. Ha valaki ebben a korban van, még kevesebbet kell ennie és többet edzenie, hogy ugyanúgy fessen, ahogy az 1980-as években nézett volna ki" – mondta Jennifer Kuk, a torontói York Egyetem professzora. „Valószínűleg azonban nem csak ez a két dolog játszik szerepet az elhízásban" – tette hozzá. Hogy mik is lehetnek ezek a tényezők? Egy korábbi interjúban Kuk három lehetséges tényezőről beszélt.

Az első, hogy a professzor szerint sokkal több kemikáliának vagyunk kitéve, ezek pedig segíthetik az elhízást. Felelős lehet még az is, hogy a vényköteles gyógyszerek eladása megugrott a 1970-es és 1980-as évek óta – elég csak mondjuk a Prozacra gondolni, ami 1988-ban debütált. Utolsóként pedig Kuk a mikrobiomok, vagyis a az emberi testben élő kommenzalista, szimbionta és patogén mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszerének változását említi. Mivel az amerikaiak több húst esznek, mint 30 éve, az ezt szolgáltató állatokat pedig sokszor hormonokkal és antibiotikumokkal kezelik, így ez hatással lehet elfogyasztóik szervezetére, többek között a belünkben élő baktériumokra is. Ja, és nem szabad megfeledkezni az édesítőszerek térhhódításáról sem. A professzor egyébként kiáll a kövérek mellett, mint mondja, manapság támadások alanyaivá váltak és lustáknak bélyegzik őket, holott nem csak ezek az okok állhatnak a háttérben.

Oszd meg másokkal is!
Mustra