Vannak pszichológiai kísérletek, amikben a világ minden pénzéért sem vettünk volna részt, de szerencsére a tudomány nemcsak arra van, hogy nyúzza a népet, adni is tud, ha nagy tudományos felismeréseket nem is, élményeket mindenképpen. A világ legszuperebb pszichológiai kísérleteiből gyűjtött össze most egy csomót kedvenc brit pszichoblogunk, a Research Digest, és ebből válogattuk ki most mi is kedvenceinket.
Lubickolás a delfinekkel
Képzelje el egy napját, amikor nincs más dolga, mint a napsütéses óceánparton negyedmagával delfinekkel úszkálni, és közben hagyni, hogy a pszichológusok kiderítsék, ettől jobban érzi-e magát. Egyébként jobban érezné. Legalábbis azok, akik ebben a 2001-es ausztrál vizsgálatban részt vettek, már attól a tudattól jobban voltak társaiknál, hogy később delfinekkel úszkálhatnak, ráadásul az élmény után a szorongásuk is csökkent. Delfinekkel úszni tehát szuper, mondjuk arra nincs meggyőző tudományos bizonyíték, hogy ezt az élményt terápiás szinten is fel lehetne használni.
Mulatozás a haverokkal ingyen
Haverok, bár, zene, pia, billiárd. Egy ilyen közegben kellett ellennie azoknak az egyetemistáknak, akik ebben az holland vizsgálatban vettek részt 2010-ben. Hogy itt mire voltak kíváncsiak a pszichológusok? Hát arra, hogy hogyan befolyásolja az ember alkoholfogyasztási szokásait az, ahogy a különböző piás típusokhoz viszonyul. Kiderült, hogy akik szerint keményen inni klassz, maguk is többet ittak a társaiknál. Nahát.
Félévnyi fizetés egy játékért cserébe
Azok, akik nagyon jól teljesítettek egy kreativitást, emlékezetet vagy éppen dartsozást igénylő feladatban, félévnyi fizetésüket kaphatták meg 2002-ben ezektől az amerikai kutatóktól. Persze a kutatást véletlenül sem Norvégiában végezték a bölcs pszichológusok, elutaztak inkább Indiába, ott azért mégiscsak könnyebb félévnyi átlagfizetést leperkálni. A vizsgálat célja egyébként az volt, hogy kiderítsék, hogy a nagy jutalom hogyan befolyásolja az emberek teljesítményét. Az eredmények szerint pedig rosszul. Ha csak kis jutalmat ajánlottak fel a feladatok elvégzéséért cserébe, az emberek lazábbak voltak és jobban is teljesítettek.
Ízorgia-kísérlet Heston Blumenthalnál
A futuristák szerint az étkezésnek minden érzékszervet kielégítő orgiának kellene lennie, és ezt bankettjeiken igyekeztek is alaposan kimaxolni. Bár nem eszelős futurista elvek mentén, de később mások is próbálkoztak azzal, hogyan lehetne az ízlelésre és egyéb érzékszervekre egyszerre hatni úgy, hogy az élmények minél jobban felerősítsék egymást. Na, ehhez kellettek kísérleti alanyok. A szerencsés kiválasztottaknak Heston Blumenthal brit séf híres Fat Duck nevű éttermében kellett tejkaramellát kóstolniuk mély vagy magasabb hangot megszólaltató zene kíséret mellett, majd jellemezni az ízeket. Kiderült, hogy az ízérzékelés nem független a zenétől: zongoraszó mellett például a tejkaramell is édesebb. Arról, hogy tudományos szempontból megérte-e a kísérlet, inkább nem alkotnánk véleményt, de az tuti, hogy a résztvevőknek ezzel a feladattal nagy mákjuk volt.
Kötelező masszázs 6 héten át
Oké, ha valaki irtózik attól, hogy profi idegenek szakavatottan gyúrják át a testét, akkor nyilván nem a legcsodálatosabb dolog 6 héten át heti negyed óra ingyen masszázst kapni a munkaszünetekben, de ez mindenki másnak elég klassz lehetett. Egy nem éppen jó helyzetben lévő cég dolgozóival végezték egyébként ezt a vizsgálatot, amelyben a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mi a hatékonyabb stresszoldó, ha egyszerűen negyed óra szünetet tartunk a munkában vagy ha közben meg is masszíroznak. Az eredmények szerint a masszírozás menőbb. Ezt az eredményt egyébként minden munkaadónak szeretettel ajánljuk a figyelmébe. A sajátunknak is, természetesen.
Fóliapukkaszgatás a tudomány érdekében
Pukkanós fóliával szórakozni jó. Tényleg jó. Már tudományosan bizonyítottan is jó. Ahhoz, hogy ezt kijelenthessük, arra volt szükség, hogy néhány elszánt egyetemista nekiálljon egy rakás légpárnás fólia tönkretételének, mielőtt és miután beszámoltak lelkiállapotukról. Az eredmények? Pukkasztás után több az energia, nagyobb a nyugalom és csökken a fáradtság. Egyébként a vizsgálatból az is kiderült, hogy a nagyobb buborékokat jobb pukkasztani, mint a kisebbeket. Köszönjük szépen, pszichológia!
Három hét a háborítatlan természetben
Huszonegy nap a minnesotai nemzeti parkban, a természet kellős közepén erdők és vizek között. Ezt kellett elszenvednie annak a 68 diáknak, akik részt vettek ebben az 1999-es amerikai vizsgálatban. A diákok egyébként a háromhetes vadkempingezés után nemcsak a természethez érezték magukat közelebb, de nőtt az énhatékonyság érzésük is, azaz jobban hittek abban, hogy képesek végigvinni, megcsinálni dolgokat, jobban bíztak saját képességeikben. Persze az, hogy ez a természet közelségének vagy egyszerűen a nyaralás jótékony pszichológiai hatásának köszönhető-e, nem tudjuk pontosan, de a lényeg nem is ez, hanem az, hogy milyen jó élmény lehetett már!
