Így üt vissza, ha valaki szakértőnek képzeli magát

Zanza!

Vannak emberek, akik öntudatosan állítják: szakértői egy-egy témának, tudásukra büszkék, szeretnek azzal kérkedni. De vajon tényleg olyan jók, mint amilyennek hiszik magukat? Korántsem. Egy friss kutatás szerint legalábbis minél inkább meg van győződve arról valaki, hogy sokat tud egy adott témáról, hogy szakértő, annál hajlamosabb igaznak elfogadni tudományosnak hangzó totális badarságokat. 

A Psychological Science nevű lapban publikált vizsgálatsorozatban különleges kvízt töltettek ki a kutatók magukat biológiából, földrajzból, irodalomból, filozófiából vagy pénzügyekből hozzáértőnek valló emberekkel. A kvízben különböző fogalmakat soroltak fel a kutatók, köztük tudományosnak ható fikciókat is. Az eredményekből kiderült, hogy az élet bármely területén is tartotta menőnek a tudását egy ember, hajlamosabb volt azt állítani, hogy ismeri a fiktív fogalmakat. A mókás ráadásul az, hogy profizmusukhoz még akkor is ragaszkodtak az emberek, amikor a kutatók közölték, hogy a kvízbe turpisságokat rejtettek. 

A jelenség okát ugyan nem elemezgetik a kutatók, de valószínűleg a mindentudás önérzete, a hiúság az, ami nem engedi meg ezeknek az embereknek, hogy bevallják: fogalmuk sincs, miről van szó. Tehát kamuznak. Ez a hozzáállás egyébként ironikus módon éppen a tudás elmélyítése ellen hat, hiszen, aki azt hiszi, mindent tud, az nem is nyitott az új tudásra, így fejlődni sem képes. A vizsgálat egyik nagy tanulsága talán éppen ez, a másik, hogy nem kell mindenkinek elhinni, hogy annyira jól ért valamihez csak azért, mert erről ő meg van győződve és fennhangon hirdeti. 

Blogmustra