Minden uszodának és strandnak van házirendje, ez világos, de nemcsak az lehet zavaró, ha ezeket az alapvető szabályokat nem tartják be a vendégek – és mondjuk mosdatlan lábbal mennek a medencébe –, hanem egy rakat más, emberi és kevésbé emberi dologgal keserítik meg a többiek életét. Most, hogy hétvégén megint kánikula lesz, ismét zsúfolásig fognak telni a strandok, a tömeg pedig mindig mindenkiből kihozza a legrosszabbat. Összeszedtünk pár taplóságot, hogy ön megússza a megvető pillantásokat, illetve borzonghasson kicsit azon, hogy milyen arcok járnak strandra – ha ön eddig megúszta volna a velük való találkozást. Részletek a hajtás után, ha elolvassa, tuti inkább otthonmarad fürdőzés helyett!
Irány a medence!
Kezdjük a könnyed, kevésbé ízléstelen taplóságokkal, a továbbiakban ennél csak durvább dolgok kerülnek majd elő. Például nem ildomos retkes-poros-füves lábbal, a lábmosót akrobatikus cselek árán is kikerülve ("jaj, hideg!" "fujj, Petike, kerüld ki, koszos!" – naná, hogy az, vajon miért?) becsattogni a medencébe. Uszodába rendszeresen járó kolléganőnk megfigyelése azt is, hogy a medencékbe merülés előtt a zuhanyzók kötelező használatát előíró táblák a vendégek 99 százaléka számára egyszerűen nem láthatóak, pedig az izzadságot és egyéb koszt a bőrünkről nem abban a vízben kellene leáztatni magunkról, amiben mások pancsolni vagy úszni szeretnének. A medencébe vezető lépcsőket sem illik huzamosabb ideig foglalni. Ez tök alap volna, egy csomó embernek mégse megy a dolog, és térdig a vízben állva kezdenek diskurálni, sőt akár le is ülnek a lépcsőre olvasni, esetleg a felnőtt medence lépcsője tövében tanítgatják a gyereket úszni, mikor ott van pont erre egy külön gyerekmedence is. Mindez pont addig nem zavaró, míg valaki más is szeretne bejutni a vízbe.
A medencébe is kéne kresztábla?
Ha már sikerült beevickélni a vízbe, akkor jön a következő kihívás: be kell sorolni az úszók közé. Ha ügyes az ember, nem vág be a gyorsabb elé, ha meg bunkó, akkor látványosan tesz rá és pont elindul az ügyesebb úszó előtt, hogy az ő tempóját is visszafogja. Előfordul persze, hogy minden sávban úsznak már, akár többen is, ekkor azért illik kicsit megfigyelni a többieket és megpróbálni egy olyan sávba becsatlakozni, ahol könnyebben tudunk szinkronba kerülni a hozzánk hasonló képességű/gyorsaságú úszókkal.
Hajcsomók a vízben
A legtöbb helyen kötelező az úszósapka, de ahol nem az, ott is illik (khm, kötelező) összekötni a hosszú hajat. Ez egyrészt önnek is praktikus is, mert baromi nehéz az arcra hínárként tapadó haj alól kilátni vagy úszás közben levegőt venni, másrészt mindenki másnak, akiknek így nem kell(ene) rátapadt hajszálakkal a testén kimászni a vízből, esetleg úszás közben kerülgetni a víz felszínén úszó, akár több delikvens hajából összeálló csomókat.
Gyerek vízipisztollyal
A strandmedencében persze rendben vannak, az viszont már kevésbé, amikor a napozók közt is egy csapatnyi olyan elszabadult kisgyerek rohangál, aki ugyan a haverját akarja lefröcskölni, vízbe lökni, levízipisztolyozni, mégis az ön újságját, esetleg a felforrósodott háta közepét találja el. Bónusz, hogy az ilyen fröcskölődő, más törülközőjén taposó, üvöltő gyerekek szülei ráadásul általában még látótávolságon belül sincsenek, és mivel az ember nem neveli más gyerekét és nem szól be kiskorúnak, marad a tűrés.
Vagy mégis beszólunk
Na igen, van a másik verzió, amikor az ember mégis beszól, és akkor azonnal azzá az idegesítő strandolóvá válik, aki ügyeletes úszómestert játszik: ne ugráljál fiam, kösse össze a haját asszonyom, ne itt dohányozzon már, hát nem látja, hogy gyerekek is vannak?! Az a furcsa, hogy ezek az emberek mindig a gyengébbet egzecíroztatják, soha nem az ötfős, kigyúrt, aranyfukszos csapatnak pampognak, hogy ne nyomják mobilról a zenét, hanem a kisgyerekes anyukának, hogy odébb pelenkázza az utódot.
Tamponzsinór és szőr
És ha már pelenkázás, meg is érkeztünk, jöjjenek a testnedvek. Szinte annyi gusztustalan, (testfunkciókkal kapcsolatba hozható) dolog fordul elő egy strandon, hogy felsorolni is hosszú: extrém eset, ha valaki egy szabadstrandon a vízbe rókáztatja a gyerekét, de egy belvárosi uszodában is olyanokat láthat az ember, amik egy életre elveszik a kedvét az úszkálástól.
Ilyen például a bugyiból kikandikáló tamponzsinór, ami férfikollégámat borította ki ("annyira rossz volt nézni, hogy lefotózni is elfelejtettem" – mondta), de tegyük fel, hogy ezt a zsinór tulajdonosa sem így akarta, csak véletlenül villantotta meg. Bár egyre inkább jön vissza a divatba a természetes fanszőrzet, azért a bikini oldalán centikkel túlnyúló, fél combig kúszó fanszőr talán mégis túlzás. És hiába elkerülhetetlen, azért nem gusztusos, hogy hiába takarítják rendesen a medencét és környékét, azért néha megesik, hogy az ember vizes lábára rátapad egy-egy idegen szőrszál, hajszál. Oké, ezt nem lehet megúszni, nem kérhetem meg a szőrös hátú úriembert, hogy fonja copfba a bundáját, de ahol elkerülhető, ott próbáljuk a saját szőrzetünket kulturáltan kezelni.
Testnedv a vízben
Nyílt sebbel a legtöbb uszoda házirendje szerint nem szabad fürdőzni, de ez pont nem szokta érdekelni a sérülteket (akik egyébként leginkább magukra veszélyesek, az uszoda klórja úgyis megöl mindent, mire eljutna valaki máshoz, az ő sebüket viszont még tovább is roncsolja). Attól a látvány még szörnyű. Ugyanígy gyomorforgató látvány a vízbe orrot fújó úszó, de ez már annyira megszokott, hogy szinte észre sem vesszük, egyébként meg, ahogy orvostanhallgató ismerősöm mondja, az immunrendszerünk normál esetben olyan erős, hogy ennél sokkal durvább dolgok sem képesek ártani nekünk.
Ha ártani nem is árt, azért nem jófej dolog beletaknyozni a medencébe és még nagyobb parasztság belepisilni, amit sose tudunk meg, hányan követnek el, de valószínűleg rengetegen. Pedig nemcsak gusztustalan, de kifejezetten káros is: ha volt már piros a szeme úszás után, jobb, ha tudja, nem a klóros víz tehet róla, hanem az, hogy a klór kémiai reakcióba lép az emberi vizelettel, izzadsággal és egyéb testnedvekkel.
A dolgot némileg árnyalja, hogy a strand- és uszodavécék állapota szinte általános módon botrányos, szóval, hogy kerülni próbálják ezeket a népek, de akkor sem megoldás a vízbe hugyozás. Nem lenne viszont elrugaszkodott ötlet szerintünk, ha a többezres belépőért cserébe normális állapotú, tiszta vécéket tartanának fenn a létesítmények.
Petting a vízben
Állítólag bevett dolog, én strandon még sose láttam hasonlót se, bezzeg olvasónk! Ő a Komjádiban csodálkozott rá a bunkóság újabb szintjére, és szerencsére nem volt rest fotózni. A párocska férfitagja állítólag hosszan turkált a hölgy bugyijában a gyerekmedencében (!!!) és ebben nem zavarta meg semmi. Na, ez azért már türhőség a javából.
Petting a parton
Nem csak a vízben lehet pajkoskodni, párocskák remek elfoglaltsága a parton is egymás taperolása. Ezzel addig nincs baj, amíg nem abban csúcsosodik (bocs) ki a dolog, hogy épp csak a behatolás marad ki a repertoárból. De akárki akármit gondol, az erekció látszik a bő fürdőgatyákban is, szóval csak óvatosan.
Pattanásnyomkodás!
Ugye, hogy minden strandon és uszodában van legalább egy párocska, ahol a nő elmélyülten kurkászik a napon ejtőző pasija hátán, boldogan nyomkodja a felderített pattanásokat és mitesszereket, a végeredményt meg lazán és látványosan belekeni a törcsibe? Mert én mindig találkozom ilyenekkel. Minek nézem, ha nem bírom? Azért, mert hátha zavarba jönnek és abbahagyják. De nem, eddig még senki nem jött zavarba, akik ezt a sportot űzik, keményebb ellenfelek, nem rettennek vissza holmi megrovó pillantásoktól. Esetleg ha hánynék is?
Üvöltés, szemetelés
Az ember nem csak a medencében lehet udvariatlan és nem csak a testnedvei miatt lehet rossz társaság. Sokan simán taplók a parton is, és úgy viselkednek, ahogy mondjuk a hetes buszon biztos nem tennék. Például gátlástalanul túrják az orrukat (mint a focisták), olyan hangosak, hogy az ember nem hallja a saját hangját, és bár volna még szabad hely, annyira közel pakolnak le hozzánk, hogy szinte már egy családba tartozónak érezhetjük magunkat.
Mindezt még mindig meg lehet fejelni azzal, hogy széthagyják a szemetet maguk után: kevés undorítóbb dolog van, mint a lerágott kukoricavégeket kerülgetni a fűben, vagy a zsíros lángospapírokkal harcolni a szabad helyért. Ugyanígy a földre szotyizás is nagy parasztság egy strandon. Is.
Vigyázol a cuccomra?
Alapból ez egy beleférő kérés, ha az ember például kettesben megy a párjával a strandra és túl van a pettingen, szeretne néha együtt is úszni pasijával/csajával úgy, hogy nem lopják el a holmiját. Ekkor megkéri a szimpatikus szomszédot, hogy nézzen rá a cuccokra néha, míg ő a vízben van. De én például a múltkor úgy jártam, hogy a párocska konkrétan másfél óráig volt távol, ami alatt ugye én nem tudtam megkérni senkit, hogy nézze a holmimat, plusz eltávolodni se mertem a cuccoktól, nehogy ellopjanak valamit. Ha szívességet kér, ne nézze baleknak a másikat, vegye észre, hogy még ő a jófej, amiért vállalja a dolgot. És persze jelezze előre, körülbelül meddig lesz távol, ezt pedig szigorúan tartsa is be.
Cigi, pia
A dohányzás elég megosztó téma, és – rossz hír a dohányosoknak – a legtöbb strand egész területén pár kijelölt ponton kívül tilos is. Az a minimum, hogy az ember ezt betartja, de ahol nincs is kitáblázva, hogy tilos a dohányzás, ott sem füstölünk a békésen eszegető, olvasgató törülközőszomszéd orra alá. Akkor se, ha az illető nem kisgyerekkel van és nem szól, de ha kisgyerekkel van, akkor pláne bunkóság mellette rágyújtani!
A cigiseken kívül a piás társaságok is kellemetlenek tudnak lenni. Napon az ember nagyon hamar berúg és sajnos ez látszik is (plusz elég veszélyes is, de ez nem a mi gondunk). Piaszagú, kiabáló, enyhén kontrollvesztett társaság mellett strandolni rossz. Vagy ön máshogy gondolja? Esetleg vannak további kellemetlen tapasztalatai a strandokról? Puffogjon egy kicsit, és írja meg nekünk e-mailben véleményét!
