Zanza!

Van egy közepesen szakadt autóm, amely az első takonyfolton képes megcsúszni. Ettől rögtön azt vizionáltam, hogy megint egy szakadt vackot sózott rám a kereskedő. Aztán kiderült, hogy persze nem, csak én vagyok béna és pánikolós, és mindössze arról van szó, hogy nem tudtam olyan erősen benyomni a fékpedált, hogy az alig nyolcszáz kilós autó megálljon.

De mindehhez az kellett, hogy autózzak 30 kilométert, egészen Mogyoródig, ahol a Groupamának van egy vezetéstechnikai centruma. Itt azokra a helyzetekre készítenek fel, amelyek a közlekedésben érhetnek, különös tekintettel a téli időszakra. Az egész napos program nem olcsó, 55-60.000 forint, de ezért a pénzért egész nap nyomhatjuk a gázt és megtanulhatjuk, mit kell csinálni az éles helyzetekben.

Az oktatás egy nagyjából egyórás előadással kezdődik, ahol mindenféle sokkoló információt kapunk arról, hány méteren áll meg a kocsi fékezés után, vagy hogy mennyit számít a téli gumi, csak mindezt bővebben és megfelelően informatív chartokkal alátámasztva. Majd kaptunk fejenként egy rádiót, és irány a pálya. Az első etapban azt gyakoroltuk, hogy mi történik, ha 30-50 km/h sebességnél nyomunk egy satuféket. Nem egy nagy truváj, de ennek ellenére nem annyira vicces sodródni, mert nem vagyunk képesek megfelelő erővel nyomni a féket. "Nyomd a féket, féket, mondom féket" - recsegett a rádió, én pedig az életemért küzdve tapostam. Az is kiderült, mennyivel egyszerűbben áll meg egy sokmilliós, mindenféle technológiával felszerelt  BMW 330d xDrive, ami akkor is biztonságosabb, ha a tyúkom vezeti. Ennek ellenére az öreg autók tulajdonosai ne omoljanak össze, túl lehet élni ezekkel is a telet és a czúszós utakat, a lényeg csak annyi, hogy sokat kell gyakorolni.

Az viszont egészen megdöbbentő volt, mekkora a különbség a téli és a nyári gumik közt. Míg én viszonylag jó téli gumikkal felszerelkezve vágtam neki a fékezésnek, a céges Suzukin még nyári figyelt, nem is igen bírt megállni a kolléga, csak dupla akkora távon. Úgyhogy bármilyen hülyeségnek vagy pénzkidobásnak is gondolja a téli gumit, költsön rá!

Ami fontos tudnivaló ehhez: minden gumin van egy szám, ami alapján meg lehet nézni, mikor gyártották a gumit, azaz az adott év mely hetében. Ezt DOT számnak nevezik, és minden gumiabroncson megtalálható. A vezetéstechnikai centrumban  elhangzottak szerint 3 év egy gumi kihordási ideje, ehhez képest az én 5 éves gumim jónak találtatott, azt mondták, ebben a szezonban még megfelelő lesz. Tehát ha gumit vesz, ne csak azt nézze, milyen az állapota, az sem mindegy, mennyi idős. Mert a gumi egyrészt kopik, másrészt öregszik, tehát hiába nem, vagy alig használt, ha közben 8 éve gyártották. Persze az sem mindegy, hol tárolták, de erre jó eséllyel sosem fogja megtudni a választ.

A jeges útnál egy borzalmasabb van, a rántópad. Ennek lényege, hogy a kocsit a hátsó tengelyénél jobb vagy bal oldali irányba elrántják,amitől az autó persze megindul keresztbe, a sofőr pedig rémülten kapaszkodik a kormányba, vagy anyázik, vagy mindkettőt egyszerre. Na ez az, amit nem sikerült elégszer gyakorolni, pedig talán jó lenne ezekre a tipusú feladatokra helyezni a hangsúlyt. 
 
IMG 6336
Fotó: Sipos Zoltán

A fékezések után – amiből rájöttem, mire is jó az ABS – jöhetett a "mi a rákot csináljunk, ha megcsúszik az autó?" típusú feladatsor. Az egymásra épülő sorozatokban egyre gyorsabban kellett menni, miközben a műgyanta réteggel ellátott aszfaltot bőszen locsolták két oldalról. Nos, csúszós úton ne használjunk satuféket, a kuplung-váltó kombó segíthet a bajban – nagyjából ennyi a tanulság, meg persze a szerencse, meg persze az, ha megtanuljuk, hogy a kocsink alul- vagy felülkormányzott-e, azaz kevesebbet vagy többet reagál-e az adott kormánymozdulatra, mint kéne. A szőke nős kérdés pedig, hogy miért is nem lehet megfelelően kormányzott autókat tervezni?

vezetestechnika.gif
Fotó: Sipos Zoltán
 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Blogmustra