Önvizsgálattal a mellrákot biztos nem tapintja ki

Zanza!

Miért van az, hogy 14 éves korom óta járok nőgyógyászhoz, de még elvi szinten sem vetődött fel, hogy meg kéne nézni a mellemet, minden rendben van-e? A mell vizsgálatát az évente elvégzett rákszűrés sem tartalmazza, ott csak fizikális vizsgálat, UH-vizsgálat és kenetlevétel zajlik, legalábbis, ha általánosságban beszélünk. 

 
shutterstock 171523490

Figyelmeztető jelek

  • Kemény csomó vagy vastagodás
  • Duzzanat, vörösödés vagy sötét folt, tapintásra meleg érzés
  • Alak-, vagy méretbeli elváltozás
  • A bőr gödrösödése vagy púposodása
  • Viszkető, pikkelyes gyulladás vagy kiütés a mellbimbón
  • Behúzódás a mellbimbón vagy más területen
  • A mellbimbó befelé fordulása
  • Hirtelen kezdődő váladékozás a mellbimbóból
  • Szokatlan, nem múló fájdalom egy adott ponton
Forrás

Mint kiderült, nem is a nőgyógyász feladata a mell (vagy szakszerűbben emlő) vizsgálata, azt egy radiológus végzi ultrahanggal, és/vagy mammográfiás vizsgálattal.A szabályozás szerint a 45-65 éves korosztályt hívják be szervezett népegészségügyi emlőszűrésre, kétévente. 

Dr. Forrai Gábor radiológus főorvos, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság alelnöke szerint sem a nőgyógyász dolga az emlő vizsgálata. Véleménye szerint a sokszor hangoztatott önvizsgálat is csak abban nyújt segítséget, hogy az ember észrevegye, hogy valamiben eltér a teste a megszokottól.

Tehát a dolog a következőképp néz ki. 45 éves kor előtt az ember vagy beutalót kér a háziorvosától mammográfiára, vagy fizet és elvégezteti a magánrendelők valamelyikében. Ugyanez vonatkozik a 65 év feletti korosztályra is.

Forrai szerint, azért csak 45 éves kortól van a szervezett szűrés, mert se munkaerő- se gépkapacitás nincsen arra, hogy a nagyon fiatal korosztályban előforduló, rendkívül kevés eset szűréssel felderítésre kerüljön. Emlőszűrésre 40 éves kor alatt valóban nincs is szükség, sehol a világon nincs ilyen ajánlás. Sőt, ez a Magyarországon érvényes, 45 éves alsó korhatár a nők számára lényegesen kedvezőbb, mint sok fejlett nyugat-európai országban, ahol a szervezett szűrés 50 éves korban kezdődik.

shutterstock 26939833

Mi micsoda?

Van ugye a fizikális vizsgálat, amelyet bármilyen orvos elvégezhet, de az emlődiagnosztika elsősorban a radiológus feladata. Ez az emlő kitapintásával járó vizsgálat. Valamilyen rendellenesség gyanúja esetén további vizsgálatok következnek.

mammográfiás vizsgálatot a radiológiai osztályokon vagy az emlőszűrő és diagnosztikai központokban végzik. Ebben az esetben a mellekről röntgenvizsgálat készül. Pontosabban megfogalmazva az emlőket "két sugáráteresztő lemez közé szorítják, és ilyen módon minkét mellről két felvételt készítenek", melyeket később egy vagy két független emlődiagnoszta elemez.

Mammográfiával a daganatok, daganatkezdemények mellett ciszták, gyulladások és a sérülések esetleges szövődményei is kimutathatóak. Akiknek implantátumuk van, azok is részt vehetnek mammográfiás vizsgálaton, de persze ilyenkor előre jelezni kell, mert a vizsgálatot náluk más módon végzik. A teljes vizsgálat maximum 30 percet vesz igénybe.

Az emlő ultrahang vizsgálat, ahol egy radiológus szakorvos ultrahanggal végigvizsgálja az emlőt és környékét. Ez azonban nem válthatja ki a mammográfiát, csak kiegészítő módszer, mivel önmagában emlődaganat szűrésre nem alkalmas. 30-35 éves kor felett - akár panasz, akár szűrés miatt kerülnek a mellek vizsgálatra - kötelező a mammográfia elvégzése. Ultrahanggal megtalálhatók a jó- és rosszindulatú daganatok többsége, a tejutak tágulatai, a mirigyállományban zajló gyulladásos folyamatok, illetve a kóros nyirokcsomó megnagyobbodások.  Az ultrahang vizsgálat során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit is áttekintik. A teljes vizsgálat nagyjából 30 percet vesz igénybe.

Ki veszélyeztett?

Nagyjából mindenki, akinek van melle. Na jó, a helyzet szerencsére nem ennyire drámai, a daganatok.hu szerint évente Magyarországon 5-6000 új emlőrákos beteget fedeznek fel, és 2000 hal bele a betegségbe. Leggyakoribb korosztály az 50-65 éves, de egyre több az ennél fiatalabb beteg. Az átlagos kockázat 8-10 százalék, azaz kb, minden tizedik nő életes során megbetegszik emlőrákban. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a mellrák nem kizárólag a nők betegsége: jóval ritkább esetekben bár, de férfiaknál is megjelenhet.

Nem meglepő módon a családi halmozódás is jelzi a kockázatot (gondoljunk csak Angelina Jolie-ra és a családjára), illetve a BRCA1 vagy BRCA2 génmutáció is hajlamosít a betegségre. Erre ma már létezik genetikai vizsgálat, ami viszont nem olcsó, 200.000 Ft körüli összeget kell kifizetni a magánszektorban. Szerencsére a betegség korai felismerése esetén 80 százalékos az 5 éves túlélési arány, míg a későn felfedezett esetben ez az arány már csak 15 százalék.

A legtöbb tehát, amit megtehet, hogy negyven éves kor után extra figyelmet fordit a melleire, és családjának a már veszélyeztetett korba eső nőtagjait is rábeszéli a szűrésre.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Blogmustra