8 ok, amiért mégsem baj, ha halogatós típus

Zanza!

Mindig is a nagy jellemhibák között szokták azt emlegetni, ha valaki halogatós típus. Az ilyenek mindent az utolsó pillanatra hagynak, dolgozás közben/helyett folyton elkalandoznak, és úgy általában képtelenek a gyakorlatban megvalósítani azt a bölcs mondást, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Mi is közöltünk már tippeket arra, hogy a halogatósak hogyan küzdhetnek berögzült rossz szokásaik ellen. Ezek után igencsak meglepődtünk, amikor egy olyan oldalon találtunk érveket amellett, hogy halogatósnak lenni nem is rossz, amelyik vállalkozások gazdaságos irányításához, illetve a munka hatékonyságának növeléséhez ad tanácsokat. Ha ön ezt-azt akkor is folyton holnapra halaszt, ha ma is megtehetné, akkor most olvasson figyelmesen, mert ha jól csinálja, ezt a tulajdonságát jóra is fordíthatja. Íme 8 tipp a hogyanra.

1. Halogatva hatékonyabb – Az Inc.com szakértője azzal kezdi, hogy ha önnek van egy hete egy olyan munkára, amiről előre lehet tudni, hogy kb. 3 órát vesz majd igénybei, akkor nyilván nem hétfő reggel 9 és dél között csinálja majd meg, hanem körübelül pont péntek délután ötre lesz kész vele. Az első tanács az, hogy ne tartsa magát lustának csak azért, mert úgy jobban tud dolgozni, ha már időzített bombaként ketyeg a határidő. Az, hogy a dolgokat az utolsó pillanatra hagyja, még nem jellemzhiba, csak akkor van gond, ha emiatt lekési a határidőket vagy rosszul dolgozik. Ha ön olyan ember, aki hatékonyabb, ha stressz alatt kell dolgozni, akkor inkább ne öljön fölösleges energiákat abba, hogy megváltoztassa ezt a tulajdonságát – hiszen ez nem jelent problémát.

shutterstock 128113871

2. Kisebb az esélye a felesleges munkának – A menedzsment egyik alapelve, hogy minden döntést a lehető legkésőbb kell meghozni, feltéve természetesen, hogy az idő múlásával nem változnak a körülmények. Ez a munkára is érvényes lehet: ha ön büntetlenül elhalaszthatja a munkát, akkor miért ne halasztaná, hiszen előfordulhat, hogy ha azonnal elkezdi, akkor közben meggondolja magát a megrendelő vagy valami egyéb okból kiderül, hogy nincs is arra szükség, amit ön már megcsinált. Vagy szükség van rá, csak nem úgy. Minél később dönt, minél később dolgozik, annál nagyobb az esélye, hogy jól dönt, jó munkát végez – mondja a szakértő.

3. Válassza nyugodtan az élvezetesebbet – A halogatásnak az is előnye, hogy menet közben időnként sort keríthet olyasmikre, amiket jobban szeret csinálni. Ha van valami, amit szeretünk, meg valami, amit meg kell csinálni, akkor persze nemesebb lépés először túllenni a kötelezőn és csak aztán élvezni a szórakoztató feladatot – de azért még ne tartsa magát lusta dögnek, ha ön mégis a jópofasággal kezdi és az unalmas/kemény munkát az utolsó pillanatra halasztja. Amit kell, azt így is elvégzi, és közben még egy kicsit szórakozott is. Hol van itt a probléma?

4. Csökken a stressz – Persze, ez is személyiségfüggő. Vannak olyanok, akik sokkal jobban stresszelnek attól, hogy folyamatosan tologatnak egy előttük álló nehéz feladatot, amit ráadául előbb-utóbb még el is kell végezniük. Ezért ők szeretnének minél előbb túllenni a dolgon, mert csak akkor tudnak relaxálni, ha már kész vannak vele. Másoknak viszont inkább maga a feladat elvégzése okoz nagyobb stresszt. Ha ön az utóbbi csoportba tartozik, mert az adott munkát kifejezetten gyűlöli, vagy éppen tart tőle, akkor jobban teszi, ha a lehető legkésőbbre halasztja – de persze csak akkor, ha az így felszabadult időt értékesen használja fel, és közben lélekben felkészíti magát arra a bizonyos stresszes feladatra. Ha előre felkészül arra, hogy akkor ezt majd el fogja végezni, csökkenhet a stressz érzése az adott munkával kapcsolatban.

5. Jöhetnek az ötletek – Attól még, hogy egy adott munkát nem végez el azonnal, azért még nem felejti el teljesen, hiába halogatja az elvégzését. Amíg mással foglalkozik az elvégzendő feladat helyett, könnyen lehet, hogy eszébe jut egy-két jó ötlet azzal kapcsolatban, hogyan oldhatná meg a dolgot még jobban, gyorsabban, hatékonyabban, kreatívabban. Az Inc.com San Diego egyetemének egy kutatására hivatkozik, ami szerint jobb eredményekkel dolgozunk, ha egy munkának nem esünk neki azonnal, hanem előtte hagyjuk, hogy egy kicsit leülepedjen a dolog.

shutterstock 152203223

6. Lázadjon a halogatással – Nem biztos, hogy ezt a pontot komolyan tudjuk venni, de kétségtelen, hogy a mai teljesítményorientált világban szinte lázadással ér fel, ha ön kicsit félreteszi a munkát, miközben ketyeg a határidő. Persze, ha nem szeretné, hogy kirúgják, jobb, ha nem lázadozik túl sokat.

7. Adrenalinlöket – Ugye milyen orgazmikusan jó érzés a régóta halogatott munkát egy-két órával vagy pár perccel a határidő letelte előtt leadni? Ha ön halogatós típus, ne szégyellje magát, inkább élvezze ezt az adrenalinlöketet, hiszen amint a fentiekből látszik, valószínűleg jobb munkát adott ki a kezéből, mintha rögtön dolgozni kezdett volna!

8. A legjobb részek előtt kell abbahagyni – És még egy tipp a halogatáshoz, szintén az Inc.com-ról. Ha egy munka olyan hosszú, hogy azt egyszerre úgysem lehet elvégezni, vagy ha olyan korán kezdte el, hogy van még ideje másra is, és a maraékot ráér később befejezni, akkor mindig próbálja egy érdekesebb rész előtt félbeszakítani. Ennek az az értelme, hogy amikor legközelebb fel kell vennie a fonalat, akkor pont egy olyan résszel kezd majd, amit kevésbé utál, vagy akár egyenesen élvez, és ez jó kezdet lesz a hátralevő feladat befejezéséhez. Ha pont azelőtt hagyja félbe, amit a legjobban gyűlöl az egészből, iszonyatosan nehéz lesz rávennie magát arra, hogy újra foglalkozzon a dologgal.

Írjon nekünk ön is!

Ön is gyakran hagyja a dolgokat az utolsó pillanatra? Küzd ez ellen vagy éppen, hogy kihasználja ezt a beállítódottságát? Írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi reagálunk rá itt az Ego blogban, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve.

Steiner Kristóf a fenti témán kívül örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire. A life coach csapat tagja továbbá Kuna Gábor pszichológus, tréner, család- és párterápiás tanácsadó, aki munkahellyel, munkahelyi konfliktusokkal és kudarcokkal, felnőttkori pályaválasztással és élethelyzeti döntésekkel, illetve családi krízisekkel kapcsolatban szintén szívesen válaszol. Vagy Gyulai Bencének is írhatnak, ő jogi egyetemet végzett és ügyvédi szakvizsgával rendelkezik, de várja a kérdéseket a kivándorlással, párkapcsolatokkal, hittel, kereszténységgel kapcsolatban is.

Blogmustra