Domináns a jobb agyféltekéje? Hazugság.

Zanza!

Nincs másfél kiló, ráadásul a mérete az elmúlt 5000 évben folyamatosan csökken. Olyan az állaga, mint a tofunak és elképesztő mennyiségű cukrot zabál. Na, mi az? Az agy, naná. Ennek a kicsi, de roppantul barázdált szervnek a működése régóta foglalkoztatja a tudósokat, és az elmúlt évtizedekben mind egyre többet és többet tudunk meg róla. Az például már megvan, hogy mi történik benne, ha szerelmesek vagyunk, ha szakítunk vagy éppen focit nézünk. Persze az egyre halmozódó információk ellenére bőven akad még felfedezendő titok, ahogy akad az aggyal kapcsolatban egy csomó népszerű tévhit is, amiket hiába cáfolnak évek óta a kutatók. Itt a három legismertebb. 

A nők és a férfiak agya nem különbözik

A totális nemi egyenlőség idealisztikus világában a női és a férfi agynak épp ugyanolyannak kellene lennie. Pedig különböznek. Ez a különbség ráadásul mérhető és megfigyelhető, de az agykutatóknak egyelőre fogalmuk sincs, hogy ez mit jelent, és hogyan függ össze a férfias és nőies viselkedéssel. Ami tény, hogy egyrészt a férfiak agya 10-15 százalékkal nagyobb, mint a nőké. Mielőtt azonban a soviniszták elégedetten dörzsölgetni kezdenék a tenyerüket, ez a különbség a testméret és nem az intelligencia függvénye. Ha nem így lenne, akkor a bálnák építenének űrhajókat, nem mi. 

shutterstock 131629661

De nemcsak méretében különbözik a férfi és a női agy, hanem összetételében is. A nők agyában a szürke-, míg a férfiakéban a fehérállomány aránya nagyobb valamivel, azaz a nőknél több helyet foglal az idegsejtek teste, míg a férfiak agyában az idegsejteket összekötő rostokból van nagyobb dózis. Ennek következtében pedig a nők agykérge valamivel vastagabb és barázdáltabb, mint a férfiaké. A férfiaknak viszont kétszer akkora a memória működésében szerepet játszó hipokampusz nevezetű területük, ahogy nagyobb a szintén a memóriával és az érzelmekkel kapcsolatba hozható amigdala is. Ezek a különbségek egyébként már magzati korban, a hormonális hatásoknak köszönhetően kialakulnak, amik magyaráznak ugyan ösztönös különbségeket (például az agresszivitásban és a gondoskodási hajlamban megmutatkozókat), de konkrét képességeket kevéssé. Egy nemzetközi felmérés alapján például tudjuk, hogy a közhiedelem ellenére valójában nem jobbak a férfiak matematikai képességei, és feltételezhetően a kultúra teszi, hogy kevesebb nő mozog ezen a területen. 

Az autizmus, mint az extrém férfi agy

Simon Baron-Cohen brit klinikai pszichológus szerint létezik tipikus női agy, ami az empátiára, és tipikus férfi agy, ami inkább a rendszerezésre van beállva. Az emberek nagy részénél persze ez a két funkció kiegyenlítetten, egyensúlyban működik, másoknál eltolódik valamelyik irányba, megint mások esetében pedig (ez az emberek 17 százalékára igaz) az agy az ellenkező nemre jellemző huzalozással bír. Cohen azt is mondja, hogy a sérült szociális és kommunikációs készségekkel rendelkező autisták agya szélsőségesen férfias: figyelmük középpontjában a rendszer, a részletek állnak és híján vannak az empátiának. Elméletét egyébként alátámasztja az a tény is, hogy az autisták között jóval több a férfi, mint a nő. Hogy milyen lenne ezzel szemben egy extrém női agy? Teljesen rendszervak.

Nincs olyan, hogy jobb vagy bal agyféltekei dominancia

A bal agyfélteke a logikus, a racionális, az elemző, míg a jobb agyfélteke az érzelmek központja, a kreatív, az intuitív, a művészi. Igaz? Nem igaz. És az, hogy a férfiaknál a bal, a nőknél a jobb agyfélteke domináns? Hát, az sem. Ez az egész ötlet a hatvanas években egy Roger Sperry nevű Nobel-díjas tudós kutatásainak nyomán pattant ki a konyhapszichológusok fejéből, és olyan gyorsan el is terjedt, hogy azóta is nehéz kiirtani a köztudatból. Főleg, hogy már simán szembejönnek olyan tesztek a neten, amik megmondják, hogy melyik agyféltekénk domináns. 

A kutatások szerint azonban egyértelmű, hogy hiába található egy-egy agyi funkció, egy-egy képességünk központja a jobb vagy a bal agyféltekében, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy például aki jó előadó, annak dominánsabb a bal agyféltekéje (ahol a jobbkezeseknél általában a beszédközpont található) vagy több idegsejt lenne benne. Ahogy azt sem jelenti, hogy a logika az egyik, a kreativitás a másik agyféltekéhez lenne köthető. Ezekre a feladatokra ugyanis az egyes agyterületek közötti kapcsolatok tesznek minket képessé. 

Csak az agyunk 10 százalékát használjuk

Egy népszerű elképzelés szerint az agyunknak csupán a 10 százalékát használjuk, miközben a maradék feladat nélkül parlagon hever. Hát, nem. Ha ez tényleg így lenne, az evolúció részéről a leghaszontalanabb dolog lett volna belenöveszteni ezt a felesleges 90 százalékot a koponyánkba. Ekkora balfogást pedig ritkán követ el. A 10 aktív százalékról szóló elképzelés abból adódhat, hogy a tudósok sokáig nem tudták megfejteni sem a frontális, sem a parietális lebeny egy részének funkcióját, így arra jutottak, hogy ezek a területek nyilván nem csinálnak semmit. Azóta azonban tudjuk, hogy mindkét lebeny a végrehajtásban és integrálás képességében játszik szerepet, ezek felelősek azért, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni, dönteni, tervezni és gondolkodni. A testünknek pedig ahhoz, hogy ezt a minden állatfajénál bonyolultabb, összetettebb és éhesebb agyat ellássa, rengeteg energiára van szüksége. De annyi energiát, hogy az egész agyat, egyszerre, mind a 86 milliárd idegsejttel egyszerre működtesse, képtelenség előállítani. Így lehet, hogy egyszerre csupán a neuronok 1-16 százaléka aktív. Ha tehát valaki azt ajánlgatná, hogy egy rakás pénzért cserébe megtanítja önnek, hogyan képes az agya 20 százalékát használni az eddigi 10 helyett, nyugodtan nevesse ki, és mondja meg, hogy épp annyira használja az agyát, amennyire csak lehetséges. 

Blogmustra