Lusta a magyar, de legalább tudja

A magyarok kétharmada szinte soha nem sportol, 40 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy egy kis súlyfelesleg még nem okozhat egészségügyi problémákat - többek között ez derült ki az MSD Pharma Hungary Kft. legújabb reprezentatív kutatásából, amelyen 1200 ember vett részt. Az eredményeket egy sajtóreggelin ismerhettük meg, ahol az MSD Pharma Hungary Kft.  orvosigazgatója, dr. Pozsgay Csilla mellett dr. Ács Nándor szülész-nőgyógyász, Béres Alexandra, Pintér Adrienn, azaz Ada és a megasztáros Nagy Adrienn, illetve az esemény háziasszonya, Jakupcsek Gabriella mondta el a véleményét az adatokról. 

Testmozgás: egy kis súlyfelesleg még nem ártott senkinek

Sportolási szokásainkat az életkorunk mellett az iskolai végzettségünk is befolyásolja: míg a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek negyede hetente több alkalommal végez testmozgást, addig az 50 év felettiek és az alapfokú végzettséggel rendelkezők alig hatoda nevezhető ilyen tudatosnak. Összességében a magyarok legfeljebb évente néhány alkalommal dolgoztatják meg az izmaikat, többségük inkább soha. Persze az a 12 százalék sem lehet büszke magára, aki hetente csak egyszer végez testmozgást, ugyanis az igazi életmódváltás alapja a rendszeresség lenne. A felmérés szerint csak a megkérdezettek 20 százaléka tartja magát ehhez, ennyien vannak ugyanis azok, akik hetente többször is edzenek, a felmérésben résztvevők 36 százaléka viszont egyáltalán nem sportol. Béres Alexandra szerint ugyan sokan felismerték már hazánkban, hogy ez milyen fontos, de még mindig nagyon sok a csodaváró ember.

Az emberek tisztában vannak persze azzal, hogy az elhízás szerepet játszhat a cukorbetegség kialakulásában, de ezt a veszélyt nem veszik elég komolyan. A válaszadók 40 százaléka szerint egy kis súlyfelesleg még nem jár egészségügyi kockázatokkal, és minden második ember azt gondolja, hogy még esztétikus is lehet. Ennek ellenére kétharmaduk egyetért azzal, hogy a plusz kilók árthatnak az önbecsülésnek.

Egészséges étkezés: nincs pénzünk rá

A válaszadók 58 százalékát valójában nem foglalkoztatja, hogy milyen kockázatokkal járhat a helytelen táplálkozás, azt eszik, ami jólesik nekik. Tízből heten mindenesetre kerülik a gyorséttermeket, de nem feltétlenül prevenciós céllal, és persze főként az idősebbek azok, akik nem látogatnak el ilyen helyekre. Korábban már írtunk arról, hogy mennyire megnehezítheti az egészséges táplálkozást, ha lépten-nyomon csak ilyen éttermekbe botlunk, és ezt Béres Alexandra is megerősítette. Állítása szerint sokan kérdezik tőle, hogy mégis mit egyenek, ha bemennek a városba, és hirtelen ennének valamit. Ilyenkor ugye nagyobb az esélye annak, hogy az ember elcsábul, rossz döntést hoz, ezért fontos, hogy előre gondolkozzunk, megfelelő tervezés nélkül nehéz egészségesen élni.

Vagyis az a legjobb, ha főzünk magunkra, ám sokak számára ez sem járható út, és a megkérdezettek kétharmada azt állítja, hogy anyagi okok miatt kell lemondania az egészséges étkezésről. Dr. Pozsgay Csilla szerint ez csak részben lehet kifogás, hiszen nem feltétlenül kerül többe az otthon elkészült ételt, főleg, ha idénynek megfelelő alapanyagokból dolgozunk.Ada szerint valóban nehéz és drága beszerezni pár alapanyagot, amit mondjuk külföldi oldalakon vagy kiadványokban olvasni, de a megoldást már el is árultuk pár sorral feljebb. A helyzet azért nem reménytelen, hiszen a lakosság fele mindennap fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt, és egyharmada inkább őstermelőktől szerez be alapanyagokat. Utóbbi lehetőséggel inkább az 50 év felettiek élnek.

Dohányzás: nem tudunk megszabadulni tőle

Az egészséges ételekre nincs pénzünk, de cigarettára azért telik: a lakosság 37 százaléka dohányzik, minden negyedik ember pedig 6 szálnál is többet szív el egy nap. A legnagyobb arányban a fiatalok (43%) füstölnek, de az életkor mellett az iskolázottság is befolyásolja a rossz szokást: arányaiban közel kétszer annyi alapfokú végzettségű cigarettázik, mint diplomás. A dohányosok több mint fele nem aggódik különösebben a következmények miatt, egyötödüket pedig teljesen hidegen hagyják az esetleges szövődmények. Ebben a kérdésben a falun élők lényegesen felelősebben gondolkoznak, mint a budapestiek, de kimutatható különbség van a nemek között is. Míg a férfiak negyede fittyet hány a mellékhatásokra, addig ez a felelőtlenség csupán minden tizedik nőre jellemző. A káros szenvedéllyel rendelkezők kétharmada próbál vagy próbált már leszokni, de teljesen eredménytelenül.

Ha panaszunk van, gyógyszerért nyúlunk és várunk

A válaszadók 39 százaléka azonnal bevesz egy fájdalomcsillapítót, ha valamilyen panasza van, de majdnem ugyanennyien inkább megvárják, hogy a probléma elmúljon magától, és egynegyedük keresi fel orvosát panasz vagy fájdalom esetén. Dr. Pozsgay Csilla szerint az első állítás részben arra vezethető vissza, hogy nagyon sok vény nélküli gyógyszer van, és persze mindenhol futnak ezen készítmények reklámjai, amik minden szépet és jót ígérnek. Hozzátette, akut problémánál nem baj, ha valaki egy jól bevált gyógyszert vesz be, de a krónikus problémáknál már más a helyzet, hiszen sok minden bújhat meg mögöttük, és a tüneti kezelés így nem jó megoldás. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az fiatalok előbb nyúlnak gyógyszerért mint az idősebbek, és azok közül, akiknek rendszeresen kellene szednie valamilyen készítményt, mondjuk az infarktuson átesett betegeknek, sokan nem tartják be a terápiás előírásokat.

Bízunk az orvosainkban

Az orvosával csak minden negyedik ember konzultál, pedig a hazai lakosság kétharmada alapvetően bízik az egészségügyi dolgozók szakértelmében, sőt őket tartja a leghitelesebb információforrásnak. A második helyen a családtagok véleménye áll, amelyet a patikusok és a legnagyobb egészségügyi portálok tanácsai követnek. A sajtótájékoztatón egyébként többször is elhangzott, hogy a fiatalabb generáció számára milyen fontos információforrás az internet. A nőknek egyébként 74, míg a férfiaknak csak a 65 százaléka vallotta azt, hogy inkább az orvosának hisz mintsem az interneten olvasottaknak. 

A szakértők ezzel kapcsolatban két dolgot jegyeztek meg: Dr. Pozsgay Csilla szerint szomorú, hogy miközben egyre több fiatal dohányzik, a témával kapcsolatban kevés bejegyzés, cikk születik, pedig az egészséges életmódról szóló cikkekben, posztokban egyébként nincs hiány. Dr. Ács Nándor szülész - nőgyógyász pedig megjegyezte, azt tanácsolja a kismamáknak, várandósoknak, hogy fenntartásokkal olvassák a baba-mama chatszobákat és blogokat. Hozzátette, a netes tartalmak között is vannak hasznos tanácsok, és jó, hogy már lehetséges utánaolvasni bizonyos dolgoknak, és senkinek nem kell fenntartások nélkül elfogadnia egy - történetesen az orvosa - véleményét. Persze arra is figyelmeztetett, hogy ne akarjunk azért „orvosabbak lenni az orvosunknál.”

...mégis titkolózunk előttük

A nőkben jellemzően a szakorvosok felkészültsége kelt bizalmat, de sokaknak – különösen a Budapesten élőknek – az is számít, hogy az illető férfi legyen: a fővárosban minden harmadik, míg országos szinten csak minden ötödik hölgy választana inkább ellenkező nemű nőgyógyászt. Dr. Ács Nándor elmondta, Nyugat-Európában sok minden másként van, hiszen ott több a női nőgyógyász, és a pácienseknek nincs fix orvosuk. Mi azonban máshogy szocializálódtunk, és könnyebben nyílunk meg annak, akit már ismerünk. Hozzátette, tapasztalatai szerint a magyar nők nem titkolóznak, bár néha azért sumákolnak, főleg, ha dohányzásról van szó, ugyanis aki cigarettázik, annak nem lenne szabad orális fogamzásgátlókat szednie, hiszen így nő a a trombózis kialakulásának kockázata

De nemcsak a dohányzás az, amit elhallgatnak a páciensek, a nők csaknem egyötöde nem vallja be a nőgyógyászának, ha antidepresszánst szed. További 31 százalékuk a növényi alapú nyugtatók használatáról sem szólna szakorvosának, pedig ez utóbbi készítmények csökkenthetik a fogamzásgátlók hatékonyságát. Igaz, erről csupán a negyedük tud. „A nőknek tudatosítaniuk kell magukban, hogy a fogamzásgátlás kérdése az egészségtudatos életmód szerves része. Helyes alkalmazás esetén a tabletta, a hüvelygyűrű és a spirál is több mint 99 százalékos védelmet nyújt, de ahhoz, hogy a nők megtalálják a számukra legjobb megoldást, rengeteg dolgot mérlegelniük kell. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindig őszinték legyenek a nőgyógyászukkal”– mondta a kutatás kapcsán az MSD Pharma Hungary orvosigazgatója.

Bár a nők többsége jó viszonyt ápol orvosával, sokan még mindig nem mernek teljesen megnyílni nőgyógyászuk előtt. A hölgyek majdnem fele egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán jár nőgyógyászati konzultációkra, de egy kínos probléma esetén azért felkeresné orvosát, a nők közel fele viszont évente egyszer biztosan elmegy egy szakemberhez. „A nőgyógyászok szakértelmébe vetett bizalom önmagában még kevés. Egy nő csak akkor érezheti magát biztonságban, ha rendszeresen találkozik az orvosával, és közösen gondoskodnak a súlyos betegségek és a rendkívül kellemetlen élethelyzetek megelőzéséről” - tette hozzá dr. Pozsgay Csilla.

msd testi korkep infografika 20140430
MSD Pharma Hungary Kft
Oszd meg másokkal is!
Mustra