A COPD, vagyis krónikus obstruktív tüdőbetegség már nevében is ijesztő, ráadásul visszafordíthatatlan. Bár a hivatalos verzió szerint dohányosoknál vagy szennyezett levegőben dolgozóknál alakul ki, mi kapásból találtunk két olyan embert is, akik életükben nem szívtak el egy szál cigit sem, mégis kénytelek szembenézni a gyógyíthatatlan kórral. Ha dohányzik, mindenképpen olvasson tovább. Ha nem, akkor sem árt odafigyelni a tünetekre.
A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével (obstrukciójával) járó folyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását (tüdőtágulat vagy emfizéma). A betegség a tüdő állapotának és működésének fokozatos romlásával jár, kezeletlen esetben a beteg panaszai sokkal rosszabbá válnak.
„A betegség súlyosbodását jelző nehézlégzés kezdetben csak fizikai terhelésre, majd nyugalmi állapotban is jelentkezik, a tüdő idővel képtelenné válik arra, hogy a szervezet oxigénellátását biztosítsa, majd a betegség végső stádiumában a betegeknél rendszerint folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé” – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.
A COPD tünetei
Nehéz légzés, légszomj
Fokozott váladékképződés
Bőséges köpetürítés
Sípoló hangú légzés
Fizikai terheléskor fulladás
Fáradékonyság, fizikai teljesítőképesség csökkenése
Visszatérő hurutos tünetek
Gyakori hurutos köhögés, főként reggelente
Szanatóriumban tanultam meg írni
„9 hónaposan kerültem kórházba, egy "sima" tüdőgyulladással. Viszont az orvosok és a nővérek olyan szinten nem figyeltek rám, hogy életveszélybe kerültem, Budapestre szállítottak és a Svábhegyi szanatóriumban kezeltek egészen 18 éves koromig. Olyan sok időt töltöttem őt, hogy ott tanultam meg írni, számolni és a Mikulás is sokszor talált ott" – kezdi történetét a 25 éves Ádám.
„Hörgőtágulattal kezeltek és nemrég kiderült, hogy emfizémám (a COPD egyik megjelenési formája) van. 5 évvel ezelőtt PTX-em volt (kilyukadt a tüdőm és elvált a mellkasomtól, megműtöttek és 8 napot töltöttem a Korányiban), azóta pedig a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben kezelnek, évente egyszer kell kontrollra járnom. A Svábhegyi kórházban azt mondták, körülbelül 18 évet fogok élni, ezt azóta túlléptem héttel.”
Alapvetően a dohányosok vannak veszélyben
Magyarországon 400-500 ezerre tehető a betegség miatt kezelésre szorulók száma, ami a lakosság 5 százalékát, a 3-3,5 millió dohányos 15 százalékát jelenti. A COPD tünetei főként a 40 év felettiek körében jelentkeznek - régebben főként férfiaknál volt gyakori, de mára a nemek közötti arány közel azonos.
A szakember szerint ebben feltehetőleg szerepet játszik a dohányzási szokások változása is, a betegek közel 90 százalékánál a tünetek ugyanis a dohányzás szövődményeként jelentkeznek. Bizonyos munkaköri ártalmak is fokozott rizikót jelentenek: magas légszennyezettség, füstök, gázok, vegyszerek tartós belélegzése. A páciensek 10 százalékánál egyéb tényezők – passzív dohányzás, fokozottan szennyezett levegőjű munkahelyi környezet, ritkább esetekben genetikai hiba - állnak a háttérben.
Amikor az orvos is értetlenül áll
"Volt egy komolyabb tüdőgyulladásom négy éve augusztusban, amiből visszamaradt egy kis köhögés, ami még az antibiotikumos kúra után sem múlt el és volt, hogy fuldoklásig fajult – meséli a 46 éves Mónika. „Visszamentem a tüdőgondozóba, ahol szerencsémre egy főorvos asszony azonnal elküldött légzésfunkció vizsgálatra, amiből kiderült, hogy katasztrofálisak az értékek. Ekkor derült ki, hogy COPD-m van. Soha nem dohányoztam, egyetlen szál cigit sem szívtam el, és nem dolgoztam szennyezett helyen. Ezért az orvos is értetlenül állt azelőtt, nálam hogyan alakult ki.”
„A legrosszabb tünete a légszomj és a köhögés, fulladásig. Könnyen elfáradok és már korántsem vagyok olyan terhelhető, mint régen, kisebb súlyok emelésébe is könnyen elfáradok, a futásról is le kellett mondanom. Úgy érzem, a koncentrációképességem is csökkent. Vannak jobb és rosszabb időszakok, figyelni kell, hogy ne fertőződjek meg (főként homeopátiás szereket, vitaminokat szedek a megelőzés érdekében), a dohányosokat és a dohányos helyeket kerülöm, mert egyik pillanatról a másikra érzem magam sokkal rosszabbul a nagy füstben.”
Nem csak a tüdőt pusztítja
„Egyre több jel mutat arra, hogy a COPD kapcsán kialakuló gyulladás nemcsak a légutak izomzatát károsíthatja, hanem testszerte a szövetek gyulladását idézheti elő, amely az érintett szervek működésének károsodásához vezethet (csökken a működőképes vázizomzat és a szívizom, valamint a csontok tömege, károsodhatnak az ízületek, izomsorvadás, csontritkulás, ízületi panaszok léphetnek fel)” – mondja a tüdőgyógyász.
A teljes életmódváltást nem mindenki engedheti meg magának
„Napi szinten úgy lehet vele együtt élni, hogy szigorúan tartani kell az orvosi előírásokat. Használni kell az inhalációs gyógyszereket, amiket fel kell szívni, nagyon sok vitamint kell fogyasztani, fontos, hogy a lehető legtöbbet legyek a friss levegőn, sokat sétáljak. A sportolás sajnos nem minden esetben működik, ahogy írtam, sajnos a futásról le kellett mondanom. Olyan kapszulákat ad az orvosom, ami kitágítja a hörgőket és könnyebben tudok lélegezni” – mondja Mónika.
„Általában a sós tengeri, vagy hegyi levegőt javasolják, csak kíváncsi lennék, erre kinek van állandó ideje meg pénze. Sajnos javulni sosem fog, ezt meg is mondják, de a rendszeres kontroll nagyon fontos, bizonyos időközönként el kell menni légzésfunkció vizsgálatra, hogy stagnál-e vagy romlott az állapot. A teljes életmódváltás lenne a legoptimálisabb, a nagyvárosokból vidékre, jó levegőre költözni, de ezt csak kevesen tehetik meg."
A megelőzés vagy korai felismerés lehet az egyetlen igazi megoldás
A COPD szűrésére alkalmas, fájdalmatlan eljárás a légzésfunkciós vizsgálat, másnéven spirometria. Segítségével már kezdeti stádiumban is felismerhető a betegség jelenléte.
"A vizsgálattal a be- és kilélegzett levegő térfogata mellett több fontos adat is mérhető, melyek mind lényegesek a COPD diagnózisához: áramlási sebességét mérve következtetni tudunk a tüdő funkcióra, a hörgők esetleges beszűkülésére, a légzőizmok és a légzési folyamat állapotára. A már kialakult betegség nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel az állapotromlás megelőzhető, gyógyszeres terápiával és életmódváltással a betegek életminősége jelentősen javítható. Ma már korszerű készítmények állnak rendelkezésre, eredményesek a kezelésben azonban csak akkor lehetünk, ha a betegek idejében orvoshoz fordulnak a panaszaikkal. A legfontosabb, hogy mielőbb megkezdje a kezelést, ezért évente javasolt szűrővizsgálatot végeztetni" - javasolja a tüdőgyógyász.
Megélni minden napot
„Már többször szóba került, hogy fel kéne iratkoznom tüdőtranszplantációs vizsgálatra, viszont az elmúlt évek eredményei stagnálnak, így úgy döntöttem, még nem szeretnék. A 2009-es műtétem után komolyabb vizsgálatokat végeztek rajtam, akkor azt mondták, ez a tüdő, ami nekem van, 15 évet bír még. Meglátjuk” - mondja Ádám.
„Mi a legrosszabb benne? Testnevelésből mindig is felmentett voltam, mert egyszerűen nem bírom a terhelést. Futni körülbelül 20 métert tudok, utána rendkívül nehezen veszem a levegőt és pihennem is kell. Emiatt kínos, hogy liftre kényszerülök, míg munkatársaim nevetve felszaladnak a negyedikre. Barátok és ismerősök nem tudnak a betegségemről. Jelenleg gyógyszeres kezelés alatt állok. Ami viszont pozitív hozadéka az egésznek, hogy a 2009-es műtét és tájékoztatás után minden egyes napot megbecsülök, igyekszem 120%-osan kihasználni, és míg az ismerőseim pazarolják a napjaikat, én minden órát hasznosan töltök, igyekszem erősíteni az emberi kapcsolataimat és nyomot hagyni magam után.”
