Így ne távozzon üres kézzel a munkahelyéről

Zanza!

Hogy mégis mikor érdemes kilépni? Vannak esetek, amikor fontos mihamarabb, persze leginkább akkor, ha már találtunk másik állást. Lehet bármennyire ócska hely az előző, ebben az egy dologban érdemes biztosra menni, mivel igencsak kitolódott az átlagos munkakeresési időszak, főleg 40 év felett. Szakemberek szerint viszont ha a lelki tényezőket is számba vesszük, néha érdemes azonnal dobbantva fejest ugrani az ismeretlenbe. Még így sem mindegy viszont, mikor és hogyan teszi, hogy anyagilag a legjobban jöhessen ki belőle.

Szabó Vivien HR tanácsadó és pszichológus szerint a következő helyzetekben mindenképp jobb, ha lépünk:

- munkahelyi terror

- jogtalan bánásmód (pl. nem fizet, nem jelent be)

-egészségre káros munkakörnyezet (pl. állandó füst, zajártalom)

-rossz hangulat és állandó bizonytalanság

-van egy jó ötlete és tőkéje is van hozzá

Azonban mielőtt benyújtaná a felmondását, lehet, érdemes lenne egy kört futnia a főnökénél, és beszélnie a problémáiról.

„Egy jól működő főnök-beosztotti viszonyban, amennyiben nem feltétlenül szeretnénk váltani, érdemes egy próbát tenni, mert sokszor még akár béremeléssel is igyekezhetnek megtartani kedvelt, nagyra értékelt a munkatársat. Ezt azonban nagyon finoman kell kommunikálni!” – javasolja a szakember.

Természetesen az sem ok az azonnali kilépésre, ha egy új munkahelyen vagy munkakörben valaki nem érzi jól magát az első pillanattól kezdve. „Az idő döntő szerepet játszhat a munkahelyváltás során, de nagyban függ az illető adott élethelyzetétől és korábbi pályájától. Álláskeresőként könnyen „job hopper”-nek titulálhatják azt, aki csupán pár hónapos-maximum 1 éves munkaviszonyokkal büszkélkedik” – figyelmeztet a HR-es.

Ezért mondanak fel a magyarok

Felmérések szerint hazánkban az alábbiak a leggyakoribb felmondási okok:

-  A főnökkel vagy a munkatársakkal való rossz kapcsolat, rossz hangulat

-  Túlzott és állandó stressz, pl. több munkakör ellátása, „munkahelyi lelki terror”, állandó                túlóra

-  Instabililtás, pénzügyi bizonytalanság

-  Az elismerés hiánya: nincs előrelépési lehetőség, felelősségvállalásra lehetőség, nem               aknázzák ki a meglévő emberi erőforrás készségeit

-  Unalmas, monoton, értelem nélküli munka

-  Rossz vállalati kultúra

Hogyan jöhet ki anyagilag a legjobban?

Amennyiben végérvényesen eldöntötte, hogy kilép, ajánlatos döntése anyagi vonzatát is mérlegelnie, beleértve a végkielégítés összegét is. A szakemberek szerint 3 évnél hosszabb munkaviszony esetén érdemes kikérnünk egy munkajogász véleményét.

A HR-es szerint a munkavállaló számára az a legrosszabb eset, ha a munkaadó azonnali hatályú felmondással szünteti meg a jogviszonyt: a munkavállalót ilyenkor nem illeti meg végkielégítés, és mivel ennél a munkaviszony megszüntetési formánál a felmondási idő fogalma eleve kizárt, ezért a munkavállaló gyakorlatilag egyik napról a másikra távozni kényszerül. Az azonnali hatályú felmondás azonban nem az önkéntes távozási stratégiák közé tartozik, mivel többnyire nem a munkavállaló, hanem a munkaadó kezdeményezi, többnyire valamilyen, a munkavégzés során elkövetett súlyos hibából kifolyólag. Ilyenkor azért vigasztalhatja a kirúgottat, hogy ennek is megvannak a maga szabályai, előzetes figyelmeztetésekkel, valamint alapos indoklással - ha ezek közül valamelyik nem stimmel, munkajogi perrel még juthat némi végkielégítéshez.

Ez az eset tehát nem egyezik meg azzal, amikor a munkavállaló munkájára nem volt panasz, tehát önhibáján kívül mond fel a cég (például leépítések, pénzügyileg válságos időszakok során). Ilyenkor a lapátra tett dolgozó még jobban is járhat azzal, hogy munkáltatója kezdeményezi a felmondást, például akkor, ha régóta a cégnél dolgozik: ilyenkor ugyanis magas végkielégítést kap, főleg, ha nem vette ki az összes szabadságát az adott évre.

A munkavállaló számára általában előnyösebb a közös megegyezéssel történő felmondás, mert így a munkáltató általában magasabb juttatásban részesíti.

Végkielégítés

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása miatt szűnik meg. A végkielégítés mértéke:

minumum három év esetén egyhavi,

minimum öt év esetén kéthavi,

minimum tíz év esetén háromhavi,

minimum tizenöt év esetén négyhavi,

minimum húsz év esetén öthavi,

minimum huszonöt év esetén hathavi fizetés.

Fontos azonban tudni, hogy nem jár végkielégítés, ha a felmondás időpontjában a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy a munkaadó általi felmondás indoka a munkavállaló magatartásával (nem egészségügyi okokkal) függ össze.

Jól nézze meg, mennyi a felmondási idő!

A felmondás idejét a munkaszerződésben rögzítik a felek. A Munka Törvénykönyve szerint 2012 nyarán egy fontos változás állt be a törvényekben a munkavállaló felmondása esetén, mivel a felmondási idő harminc nap lett - csak akkor kell hosszabb időt dolgozni, ha a munkaszerződése erre külön kitérve hosszabb felmondási időt tartalmaz.

Fontos tudni azt is, ha a munkáltató mondott fel, a felmondási időszak felére köteles a dolgozót a munkavégzés alól felmenteni. A felmentés időtartamára a dolgozót átlagkereset illeti meg.

Ezen kívül érdemes figyelembe venni azt is, hogy jogszerű munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkavállaló nem kerülhet hátrányos helyzetbe, ezért a Munka Törvénykönyvében felsorolt juttatások maradéktalanul megilletik. A munkáltató az alkalmazott bérén és juttatásain kívül köteles még annyi időre járó átlagkeresetet a munkavállaló részére kifizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén neki járna, és ezenkívül fizetnie kell végkielégítést is. Mindezek mellett a munkavállaló követelheti a felmerült kárának megtérítését is.

A gyakorlatban azonban a munkáltató nagyon ritka esetben írja alá az azonnali hatályú felmondást, és gyakran akár munkaügyi perré is fajulhat a konfliktus.

Blogmustra