Turisták helyett kihaltság Buda Andrássy útján

Felszáll az egyszeri külföldi turista a 19/41-es villamosra a Batthyány téren, és elindul Dél-Buda felé. Átlagos esetben a Szent Gellért téren leszáll, lefotózza a Forrásházat és a Gellért Szállót, majd felslattyog a Gellért-hegyre. Ritkábban legalább két megállót tovább megy a Móricz Zsigmond körtérig, ami jelenleg háborús övezetként fest a metróépítkezés miatt.

A XI. kerületi önkormányzat 2008-ban nagyszabású projektet kezdett (itt vannak a kezdeti tervek, de óvatosan kattintson, mert PowerPoint formátumban), hogy élvezhetőbbé és kulturáltabbá tegye Buda Andrássy útját, a Bartók Béla utat. Az elsődleges cél a Gárdonyi tér és környékének felújítása volt, ami meg is történt, az Index által is megírt korrupciós ügyektől sem mentesen. Európai uniós pályázatot is benyújtott a kerület, részben ebből a forrásból modernizálták volna a Bartók Béla út 32. szám alatti bérházat. Az udvarát befedték volna zöldtetővel, ami alá galéria és helytörténeti múzeum került volna, de ebből a mai napig semmi sem lett. A forrásokat a kerület inkább a Móricz Zsigmond körtéri Gombára és környékére próbálja átcsatornázni.

A Kulturális Városközpont (KVK) projekt farvizén a komplett Bartók Béla út arculatát meg akarják újítani, telerakva a sugárutat galériákkal, kávézókkal és egyéb kulturális jellegű terekkel. A Bartókon helyszíni bejárásunk alapján ugyan nyílt több új galéria és kávézó, azonban rengeteg üzlethelyiség vár a kiadásra és kong üresen. Ottlétunkor 6 működő galériát, 16 vendéglátóhelyet (a kávézótól a gyrososig), 3 könyvesboltot és 0 színházat, koncerttermet találtunk (bár egyes galériákban szoktak előadásokat rendezni) a Móricz Zsigmond és a Szent Gellért terek között. Ugyanezen a szakaszon 20 üzlethelyiség állt üresen, kiadásra várva. A kultúrának azért jót tesz, hogy az úton található még a Csonka János Múzeum, egy mecset, egy általános iskola, egy kápolna, és egy BME-s kollégium is.

KVK-pártiak és ellenzők

Három különböző jellegű üzlet tulajdonosával, illetve bérlőjével is beszéltünk. A Hummus Bar tulajdonosa állítja, neki semmilyen gondja nem volt az önkormányzattal, holott az étkezde bőven a projekt megkezdése után került jelenlegi helyére. Sőt, ők a szomszédos egykori fodrászat helyiségét is magukhoz szeretnék csatolni, erről folyamatban vannak az egyeztetések a kerülettel. Kérdésünkre, hogy mennyire szól bele a kerület a profiljába, nevetve mutatott körbe a mindenféle környékbeli üzlet láttán.

A BartókBélaÚt.hu-t is létrehozó, a Qwerty Computert vezető Gálfi István szerint a kerület kirakatrendelete (38/2009. sz. önkormányzati rendelet [doc]) is képtelenség volt, mert eszerint csak "pedigrével rendelkező" kirakatrendezők alakíthatták ki a boltok profilját. Sok vita után megúszta az üzlethelyiség tulajdonosa az átalakítást, a rendelet végrehajtása pedig szerinte mostmár szünetel. A BartókBélaÚt.hu-n látható is egy vicces átalakítás, egy kiskocsma kirakata lett "profin" átrendezve.

Gálfi István szerint a gondok már a Bartók Béla út 2002-ben kezdődő felújítása nyomán előjöttek, amikor a korábbi halszálkás rendszerű parkolást felváltotta a párhuzamos. Ettől parkolóhelyhiány lett, ráadásul nonszensz módon míg a környező utcákban fizetőssé vált, a Bartókon ingyenes maradt a parkolás. Szerinte ezt az utat egy nagy plázaként kéne kezelni, "gondos gazda módjára vigyázva arra, hogy megfelelő legyen a bérlői mix, és ne legyen üres üzlet". Gálfi ennek a gondos gazdának a hiányát emelte ki, "hiszen tömegével vannak bezárt üzletek, és senki sem figyel a lakosok igényeire".

Kultúrkedvezmények

"A tervek alapján az önkormányzati üzlethelyiségek bérleti díjából jelentős kedvezményt kapnak azok, akik zenés programokat szerveznek, képzőművészeti tárlatoknak adnak otthont, vagy antikváriumot működtetnek" – olvasható a helyi Budapest_11ker portálon. A Faur Galériát vezető Faur Zsófia szerint viszont ez nem fedi a valóságot, mert a versenytárgyaláson ők ajánlották a legmagasabb bérleti díjat, így az ő bérleti díjuk például nem kedvezményes. Ám Gálfi István szerint lassan a minimális bérleti díjat sem tudják az üzletek, galériák kigazdálkodni, ez is okozza, hogy pang a Bartók Béla út. Hozzátette, "a lakosok és az erre járók egyáltalán nem kérnak a galériákból, továbbá a sok bezárt üzlet miatt már nem is érdemes erre sétálni".

Galériákat telepíteni "agyhalott ötlet", mert azok nem generálnak forgalmat, az itt lakók sem tudnak velük mit kezdeni, turistákat sem vonzanak. Szerinte eleve 105 üzlethelyiség van a Bartók ezen szakaszán, ezeknek csak a fele önkormányzati tulajdon, így a többiben nem szabhatják meg, milyen bolt működjön. Így fordulhat elő, hogy a galériák között számos turkáló, kiskocsma, vegyesbolt és fodrászat is megbújik.

Önnek hogy tetszik a Bartók Béla út új profilja?

A Faur Galéria művészeti vezetője, Ferenczy Bálint szerint Gálfi turistákra vonatkozó állítása nem fedi a valóságot. Ferenczy azt tapasztalta, hogy a kortárs galériájukba betérő, esetleg vásárló emberek jelentős hányada külföldi, amiből látszik, hogy a turisták is beljebb merészkednek a Bartókon. Faur Zsófia, a galéria vezetője hozzátette, őket versenytárgyalás útján választotta ki anno a kerület, és az üzlet előtti homlokzat milliós költségű felújítását is vállalták (a színéből lakói feljelentés is lett, holott az önkormányzat által megadott színkódot használták). Ferenczy elismerte, hogy egy galériát nagyon nehéz nyereségesen üzemeltetni a mai gazdasági helyzetben, ez jellemzően csak sikeres, másik vállalkozást működtető emberek szenvedélyeként működőképes. A projektnek Faur szerint azonban lehet jövője, a Ráday utcát hozta fel példának, ami egy "elslumosodott terület volt", és a betelepülő galériák, majd az azok miatt megjelenő kávézók és éttermek tették vendégmarasztalóvá és pezsgővé.

Az ügyben kerestük a XI. kerületi önkormányzatot, érdeklődve arról, hogy miért halad ilyen nehézkesen az új üzletek betelepítése, mennyire nyereségesek az új üzletek, galériák, mely fázisai vannak még hátra a projektnek, felpezsdült-e mérhetően a turizmus a környéken, kiterjesztik-e a kultúrnegyedet a Kosztolány Dezső térig, jelent-e problémát a közlekedés nehézkessége és hogy hol ellenőrizhetőek le a projektre elköltött milliók. Választ azonban az önkormányzat sajtóosztályától az általuk kért november 26-i határidőig nem kaptunk.

Repkednek a százmilliók

A KVK-projekt támogatási szerződését tavaly július 7-én írta alá Hoffmann Tamás újbudai polgármester. A kulturális városközpont kialakítása e szerint 720 millió forintba kerül, amiből több mint 564 milliót az Európai Unió állna. A HVG.hu akkori cikke szerint kulturális létesítmények mellett rendezvényeket, kiállításokat, koncerteket szerveznének, szobrokat állítanának a pénzből. Hosszabb távon a környező utcákat is bevonnák a projektbe, de a tervek zömével még várni kell a 4-es metró felszíni befejezéséig. A projektnek viszont a december 31-i határidőig be kellene fejeződnie.
Oszd meg másokkal is!
Mustra