Kell-e parázni a transz-zsírsavaktól?

Zanza!

November elején tette közzé az OÉTI azt azt a listát, melyben egyes élelmiszerek transz-zsírsav-tartalmát ismertették. A listában nem volt feltüntetve, hogy milyen metódussal végezték a vizsgálatot, ki a gyártó vagy a forgalmazó, illetve szerepelnek rajta olyan termékek, melyeket még 2008-ban szereztek be. A csak tájékoztatásként nyilvánosságra hozott lista nagy port vert fel, a gyártók cáfolták a vizsgálati eredményeket, mondván, évek óta nem forgalmazzák ezeket a tételeket, és többen azóta receptúrát is váltottak.

A lista megjelenése után Schobert Norbert a Food Analytica Kft-vel újra bevizsgáltatta azt a müzliszeletet, melyet korábban az OÉTI is vizsgált (bár nyilatkozata szerint a terméket 2009 óta nem is forgalmazzák). Schobert Facebook-oldalára kiposztolta a vizsgálati jegyzőkönyvet, ami tanúsítja, hogy az Update2 gyümölcsös müzliszelete gyakorlatilag nem tartalmaz transz-izomer zsírsavakat, szemben az OÉTI állításával, mely szerint a 100 grammos termék 26,2 grammot tartalmaz. Több magánlabort is megkérdeztünk arról, hogyan lehetséges ekkora eltérés a mérési eredményben. A laborok szerint csak mérési hiba állhat a háttérben, illetve többen – köztük Schobert Facebook posztja szerint a mérést végző Food Analytica Kft laborvezetője – is felvetették, hogy akkreditált-e az OÉTI a vizsgálatra.

norbi igaz 18
Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Velvet

Ennek azért van jelentősége, mert hiába végez kitűnő munkát egy labor, ha nincs akkreditálva az adott mérésre, akkor hivatalosan nem adhat "érvényes" eredményt. Tengelits András, az ÁNTSZ sajtóreferensének tájékoztatása szerint a labornak megvannak a megfelelő jogosultságai, és ők is  gázkromatográfiás módszerrel végezték a vizsgálatot, csakúgy mint a Food Analytica munkatársai.

Az nem derült ki, hogy az Intézet, miért most hozott nyilvánosságra 2008-as vizsgálati eredményeket is tartalmazó listát, főleg úgy, hogy a termékeken nem kell feltüntetni, hogy transz-zsírsavat tartalmaz, illetve hogy (több országtól eltérően) Magyarországon nincs is semmilyen szabályozás a zsírsavak felhasználására vonatkozólag.

A listát egyébként azóta frissítették, a több cég terméke is kikerült a listából, mert a gyártó jelezte, hogy az adott összetételű termék már nincs forgalomban.

Mik azok a transz-zsírsavak ?

A zsírok két típusba sorolhatóak: telített és telítetlen. A telítetlen zsírsavakat a növényekben találjuk meg, a telítettek az állati zsírokban találjuk meg. A transz-zsírsavak a növényi zsírsavak feldolgozása során (hidrogénezés) keletkeznek. Az eljárás során a telítetlen zsírsavak szerkezete átalakul, és megjelennek az egészségre káros transz-zsírsavak. Míg régebben főleg a margarinok hidrogénezése során keletkeztek, azóta a gyártók jelentős része változtatott a technológián, és ezáltal a sokat támadott vajhelyettesítőktől már nem kell tartani.

Miért használják őket?

Mert az olajok technológiai tulajdonságait képesek megváltoztatni. Azaz, ezek a termékek hosszabban elállnak, ropogósabb lesz a bennük kisütött étel, a növényi olajok szilárd halmazállapotúvá válnak általa.

Ha ennyire jók ezek a transz-zsírok, miért kell tartani tőlük?

Mert bizonyítottan növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések számát (mely Magyarországon vezető halálok): napi 5 gramm bevitelével 23 százalékkal növekszik a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Emelett növeli a koleszterinszintet és gyorsítja az érelmeszesedés kialakulását.

Ha ez ennyire egészégtelenek, miért nincs szabályozva nálunk a használata?

Ez egy jó kérdés. Úgy tűnik, hogy bár számos országban fontosnak tartották a szabályozást, nálunk még senkinek nem jutott az eszébe. A jelenlegi törvények szerint fel sem kell tüntetni a terméken, hogy tartalmaz-e transz-zsírsavat. Igaz, 2004-ben megfogalmaztak egy ajánlást, mely szerint nem jó, ha naponta 2 grammnál több transz-zsírt fogyaszt valaki, de ez még mindig csak ajánlás, tehát a gyártókat nem kötelezi semmire.

Akkor honnan tudhatom, hogy miben van és miben nincs?

Igazából sehonnan. Vannak olyan élelmiszercsoportok, melyeknél előszeretettel használják a transz-zsírokat, ha valaki ezeket elkerüli, akkor jó eséllyel nem csak a szívének tesz jót, de el sem hízik. Ilyenek a nagy zsírtartalmú édesipari termékek, az ét- és tejbevonó masszával borított sütemények, kekszek, nápolyik, levesporok, kávéfehérítők, mikrohullámú sütőben pattogtatható kukoricák, bizonyos margarinok, és a gyorséttermi ételek.

Azokban a termékekben, ahol a hidrogénezett növényi olaj az összetétel elején szerepel (tehát nagy mennyiségben van jelen), szintén valószínűleg megtalálható a termékben a transz-zsírsav.

Blogmustra