Egy kezdő hobbivarrónő viszontagságai – 1. rész

Varrt ön gyerekkorában a babáinak, mackóinak? És felnőttként, a családnak? És szeretne? Egyik kolléganőnk így járt, új sorozatunkban leírja, mivel jár az, ha valaki úgy dönt, megtanul varrni – persze, csak hobbiszinten.

stockfresh 769321 pins-in-wool-ball-with-buttons sizeM

Az első részben azt tudhatjuk meg egy kezdő szemszögéből, hogyan is érdemes tanfolyamot választani, és mi mindent kell beszerezni ahhoz, hogy otthon is tudjunk gyakorolni. Mert ugye az ismétlés a tudás (jó édes)anyja, és sok elrontott próbadarabon keresztül vezet az út a tökéletesen megvarrt szoknyáig.

A tanfolyam

Nagyon sokan vannak, akiket édesanyjuk vagy nagymamájuk vezetett be a varrás rejtelmeibe még gyerekként. Én sajnos nagyon ritkán találkoztam azokkal a családtagokkal, akik meg tudtak volna tanítani erre a mesterségre, általában csak a végeredménnyel szembesültem, amikor a születésnapom vagy karácsony előtt megérkezett a szeretetcsomag. Felnőttként sokáig gondolkoztam azon, hogy majd könyvekből és oktatóvideókból szépen kiművelem magam, de rájöttem: alapok nélkül nem mennék semmire, és kell a rendszer is, mert ezt is csak abbahagynám, mint annyi mindent, amibe belefogtam. Gyarló vagyok, tudom.

Miután a nyár közepén elhatároztam, hogy nincs több kifogás, én most már tényleg megtanulok varrni, gyorsan feltúrtam az internetet a budapesti tanfolyamok után kutatva. Nem volt olyan nagy a felhozatal, mint gondoltam volna, de szerencsére mindenhol pontosan feltüntetik a részleteket. Nagy lelkesen elmentettem pár elérhetőséget, majd azzal a lendülettel el is felejtkeztem az egészről – amikor pedig észbe kaptam a nyár végén, az egyikre már elfogyott minden hely, így két lehetőség közül választhattam.

A szempontok:

- mérlegeltem, hogy a tanfolyam díját az óraszámmal elosztva melyik helyen mennyibe kerül egy alkalom

- az anyagiak mellett ugye fontos szempont, hogy az adott tanfolyam mennyi ideig tart

- mikor vannak az órák, és ezt hogyan tudjuk egyeztetni a munkánkkal, magánéletünkkel

- hol van a tanfolyam, mennyit kell utazni, vezetni

- miből áll a képzés

- vinni kell-e saját gépet vagy mindent (gépet, gyakoroló anyagot és egyéb felszerelést) a rendelkezésünkre bocsátanak a helyszínen

- korábbi résztvevők véleménye, ha van

Nyilván van, akinek a hétvégi képzés felel meg jobban, van, aki viszont szeretné, ha legalább a szombatja és vasárnapja szabad lenne. Én merészen az utóbbit választottam, legyünk túl rajta munka után, és ha hétvégén úgy sincs más elfoglaltságom, akkor lehet gyakorolni.  Bár sokszor van, hogy munka után már nagyon fáradt vagyok, és nem tudok koncentrálni, még minden ujjam megvan,  és a varrógépet sem vágtam tönkre (de  ezt, jobb ha gyorsan le is kopogom), azért remélhetőleg így is megéri. M ég akkor is, ha sokan elhűlnek attól, hogy hat társammal nyolc héten át hetente kétszer este hat és kilenc között ott görnyedünk a varrógép előtt. Hát igen, így leírva tényleg ijesztő. A gyakorlat viszont sokkal izgalmasabb.

tk3s 11364901

De vissza az elejéhez! Miután megszületett a döntés, írtam a kiválasztott tanfolyam oktatójának a honlapon megadott felületen, és hamarosan meg is érkezett a levél a befizetés menetéről. Mint kiderült, csak akkor biztos a helyem, ha tanfolyam teljes díjából 8000 forintot befizetek előlegként, és erről küldök valamilyen igazolást, a maradékot pedig elég majd az első órán odaadni. Ez teljesen fair, ment is az összeg, majd jött a levél és válasz a részletekről. Az első órán pedig meg is kaptam a számlát az összegről, mert ez így korrekt.

A gép

Amikor két évvel ezelőtt elhatároztam, hogy nekem kell egy varrógép a születésnapomra, az irodaház közelében dolgozó varrónőtől tudakoltam meg, hogy ő vajon mit ajánl. Mint kiderült, a férje varrógépműszerész, így átirányított hozzá, ám végül a szüleim kezébe adtam a végső döntést, hiszen az ember ritkán vesz magának ajándékot. Miután átböngészték a hirdetéseket, egy nálam idősebb Naumann mellett tették le a voksukat. Ez az a gép, amire azt mondjuk, hogy ebben bizony van anyag. Persze, ahogy a születésnapi torta utolsó morzsája is elfogyott, úgy került fel az egyik polcra.

Hiba volt. A tanfolyam első óráján ugyan kiderült, hogy nagyon jó kis gép, sok örömöm lesz benne, mert szebben varr, és jobban bírja, mint az újak. Igen ám, de régen még nem gyártottak szabadkaros gépeket, pedig a nadrág felszegéshez az elég jól jön; ha pedig talpat kell cserélni, akkor bőszen csavarozhatok, ahelyett, hogy csak pattintanék. És ha esetleg nincs meg az összes alkatrész (mint mondjuk az enyém esetében), akkor ugye bajos beszerezni a hiányzó darabokat, járhatom sorra a régi gépekkel foglalkozó műszerészeket.

Némi családi tanácskozás után úgy döntöttem, hogy az ajándék gépet idővel szépen lassan rendbe hozatom, addig viszont kell egy újabb gép, hogy azon próbáljam elsajátítani a varrás csínját-bínját. De honnan szerezzem be a géppark új darabját? Ha bízunk az emberekben, akkor persze kézenfekvő megoldásnak tűnik a hirdetések és az aukciós oldalak átböngészése. Ha szerencsénk van, már 10 ezer forintért is vehetünk egy gépet, ami egy kezdőnek pont jó lesz. Jótanács: ha megnéznek egy gépet, fontos, hogy vigyenek valakit magunkkal, aki ért is hozzá, nehogy úgy járjanak, mint a szüleim. Ugyanez a helyzet a hipermarketek fantasztikus ajánlataival is: keressünk az interneten vásárlói véleményeket, akár magyarul, akár más nyelven, mielőtt bepakoljuk a kosárba a 20 ezer forintos gépet.

Persze lehet úgy is, hogy felkeresünk egy szaküzletet, és az ottani személyzetre bízzuk magunkat. Itt a legolcsóbb gép ára is 30 ezer forint körül van, ami nem okvetlenül jelenti, hogy ez a legolcsóbb kevesebbet is tud, mint egy 10-20 ezer forinttal drágább darab. Én végül egy olyan Necchi gépet vettem meg, amelyet a tanfolyamon is használunk, mert abból indultam ki, hogy ha bírja az olyan kezdők bénázásait, mint én, akkor annyira rossz nem lehet. Ráadásul a saját árkategóriájának többi tagjához képest sokat tud, ilyen például az ikertűs varrás és a sztreccs program – ez mind jól jön majd az elasztikus anyagok varrásánál. Rossz hír viszont, hogy az igazán nyúlós, rugalmas anyagokhoz érdemes egy interlockos gépet is beszerezni, ami nem egy olcsó mulatság. Szóval a szűz kéz maradjon csak a szövetszoknyáknál, nadrágoknál.

...és minden, ami kell

Ha megvan a gép, még nem lehetd fellélegezni, ugyanis most jön a sok kicsi sokra megy játék. Mindenképpen szükségünk lesz gombostűre, de nem ám akármilyenre: igaz, hogy a műanyag fejes csak pár fillér, de állítólag nem annyira jó, mint a kicsit drágább üvegfejű. Általában nem alaptartozék a tűzőtalp sem, pedig sokat használjuk. Ez kb. 1200 forinttal dobja meg a költségvetést. Kell legalább egy plusz tűkészlet is, amelynek ára több száz forintnál kezdődik, valamint egy bontótű, amivel a fércelést, az elrontott varrást tudjuk kibontani, és a gomblyukazásnál is jól jön. És persze szükségünk lesz egy mérőszalagra és egy szabóollóra is, mert az egyszerűbb nagyollóval kész küzdelem még a gyakorláshoz való lepedővásznat is szépen elvágni. Ez is legalább 2000 forintba fáj, de inkább több. Sőt, egy íves vonalzót sem árt beszerezni. Jó, ez is pár száz forintos tétel, de hát sok kicsi sokra megy.

Végezetül következzen a legnagyobb kiadás. Már az elején szükségünk lesz egy gőzölős vasalóra, de sokkal hatékonyabbak tudunk lenni ennek a professzionális verziójával, a gőzállomással. Az interneten ugyan találtam 10 ezer forintért is egyet, de a többsége drágább 20 ezer forintnál. Mivel így is sok pénzt vertem erre a leendő hobbimra, egyelőre maradok a gőzölős vasalómnál, ami már évek óta megvan.

Szóval, mennyi az annyi...?

8 hetes kezdő tanfolyam: 42 000 forint

Varrógép: 30000 forint

Gyakorlóanyag: 1000 forint

Tűkészlet, tűzőtalp, gombostű: 2000 forint

Amit még vennem kell: szabóolló, íves vonalzó és (valamikor a távoli jövőben) egy gőzállomás

A következő részben kiderül, meddig is jutott el kolléganőnk a két hónapos tanfolyam első felében.

Oszd meg másokkal is!
Mustra