Pillanatok alatt végigsöpört a Facebookon és számos blogon Varga István fideszes képviselő felszólalása, mely kedd hajnalban hangzott el. A családon belüli erőszak ügyében beadott népi kezdeményezést tárgyalta az Országgyűlés, itt hangzott el az a felszólalás, ami sokakat felháborított.
„…talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak… majd ha mindenki megszülte a maga két-három vagy négy gyerekét, akkor mehet önmegvalósítani meg emancipálódni…"
A hat gyermeket nevelő 59 éves képviselő felszólalásának ezen részlete sokaknál kiverte a biztosítékot, a Facebookon csoport is szerveződött a tárgyban. A Nők lázadása elnevezésű csoportnak néhány óra alatt 2241 új tagja lett, kedd este hatkor pedig a Parlament előtt Egy kis levegőzés a nőgyülölet ellen címmel spontán megmozdulást tartanak.
De miről is van szó valójában? Mit kell szabályozni a családon belüli erőszakról szóló törvényen? Miért nem úgy jó, ahogy van?
Az egész ügy 1997-ig nyúlik vissza, akkor sikerült elérni, hogy a családon belüli nemi erőszak büntethető legyen. A civil szervezetek akkor boldogan üdvözölték az új tényállást, később pedig a távoltartási törvényt hozták meg. Ez kimondja, hogy a rendőrség, ha úgy ítéli meg, 72 órára távoltartásról határozhat. Ennek lejárta előtt egy bírónak kell dönteni a meghosszabbításról. A döntés nem jogerős, 15 napon belül fellebezni lehet ellene, a jogorvoslat kérésének halasztó hatálya nincs.
Ez a két törvény kapcsolódik a családon belül történő bűncselekményekhez, de nem fedi le az összes olyan tényállást, melyet el lehet követni.
Milyen erőszakos magatartásokat nem büntetnek jelenleg?
Nem szerepel a fenyegető zaklatás a törvényben. Ebbe beletartozik a fenyegető SMS-ek minden formája, a fenyegető megjelenése a partner/volt partner lakásánál valamilyen emberi élet kioltására alkalmas eszközzel egyetemben, ha fotókat juttat el hozzá, melyből kiderül, hogy követi őt. A PATENT Egyesület találkozott olyan esettel, ahol egy férfi a volt felesége munkahelyét többször meglátogatta, ott randalírozott. A rendőrség nem indított nyomozást, mert a zaklatás csak akkor valósul meg, ha a zaklató legalább 10 alkalommal megismétli ugyanazt a cselekményt. A szexuális zaklatást az egyenlő bánásmódról szóló törvény szabályozza, nem a büntető törvénykönyv.
Nem minősül családon belüli erőszaknak a nemi erőszak sem: ha nem alkalmaznak fizikai erőszakot vagy minősített fenyegetést, akkor a törvény szerint nem történt erőszak. Jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint is a beleegyezés hiánya jelenti a nemi erőszakot, nem a fizikai erőszak.
Kényes kérdés a reprodukciós jogok gyakorlásának korlátozása. Ebben az esetben a fogamzásgátlás megtiltása, a kényszerített terhesség vagy a kényszersterilizáció kérdése is felmerülhet. Ezt a Btk. szintén nem szabályozza.
A gazdasági erőszaknak is lehetnek eltérő formái. A családi kasszán rendelkező partner, a gyerekek után járó állami támogatások kisajátítása vagy a saját tulajdon megsemmisítése nem minősül büntetendő cselekménynek. Ha tehát a partner szétveri a lakásban található tárgyakat, akkor az a törvény szerint nem bűncselekmény.
Sok olyan eset ismert, amikor a bántalmazott személyi szabadságát sértik meg. Ez csak abban az esetben büntetendő, ha fizikai erőszakkal történik, egyéb esetben jelenleg nem.
A civilek tiltakoznak
Több civil szervezet is tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a parlament nem szavazta meg a módosításokat. Az éjszakai ülés után a NANE Egyesület és a PATENT Egyesület közös sajtóközleményt adott ki, melyből kiderült, Magyarországon átlagosan 70 nőt öl meg évente a partnere vagy volt partnere. Ez azt jelenti, hogy az összes emberölés 30 százaléka családon belül történik. Ezért is szorgalmaznák erőteljesen, hogy változtassanak a jelenlegi szabályozáson, mert egyértelmű, hogy azokban az országokban, ahol a családon belüli erőszak büntetendő, sokkal kevesebb gyilkosságra kerül sor, mint ahol ez a szabályozás gyenge, vagy nem létezik. Ezek közül egyedüli kivétel az Egyesült Államok, mely ugyan rendelkezik a törvénnyel, de könnyű fegyverhez jutni.
Wirth Judit, a NANE munkatársa a Díványnak úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon patriarchális férfiuralom van, "és egyesek attól félnek, ha egy nőt nem lehet verni, és gyerekszülésre kényszeríteni, akkor emancipálódni fognak. Ha a nők most nem lépnek valamit, akkor a következő 20-30-40 évre elássák magukat. Az látható, hogy már a szóhasználat is a XIX. századi földesúri szóhasználatot idézi. A nőknek igenis lépniük kell, a rendőrségen kell dörömbölniük, meg kéne keresniük a parlamenti képviselőiket, és tiltakozni a döntés ellen."
legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családi belüli erőszaknak.
Mi lett az eredmény?
A testület elnöke Salamon László nyilatkozata szerint az új Btk-ba nem fog bekerülni a tényállás, ilyenre nincs szükség. A döntést 80 százalékos többséggel hozta meg a törvényhozás. Tájékoztatása szerint a képviselők úgy vélték, a szabályozás nehezítette volna az ilyen magatartások üldözését.
Mivel érveltek a képviselők?
A lelki bántalmazást korábban bűncselekménnyé akarta tenni a kormány az új, még most születő büntető törvénykönyvben, de ezt többen ellenezték. Varga István és Salamon László (KDNP) mellett Bárándy Gergely (MSZP) is a törvény ellen szólalt fel. Varga szerint a kihagyott tényállás megfoghatatlan és bizonyíthatatlan volt. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) kezdeményezte, hogy az ülésen hallgassák meg a népi kezdeményezés elindítóját is, de a kormánypárti többség leszavazta az indítványt.
Mit takar a népi kezdeményezés?
Népi kezdeményezést indíthat minden választópolgár. A népi kezdeményezés tárgyalásához legalább 50000 érvényes aláírást kell összegyűjteni, hogy az országgyűlés tárgyalhassa az abban megfogalmazottakat.
Hány aláírás gyűlt végül össze?
Halász Pálma, az Élet-Érték Alapítvány vezetője másodszor futott neki a kezdeményezésnek. 2010 nyarán 49 375 aláírás jött össze, ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a parlament tárgyalja a beadványt. Idén az Avon is csatlakozott a kezdeményezéshez, és sikerült majdnem 100 ezer érvényes aláírást összegyűjteni. Ezért az Országos Választási Bizottság tájékoztatta a törvényhozást, és a kérdést napirendre tűzték.
Miért kell foglalkozni a problémával?
Azért, hogy egyértelmű legyen, az állam elítéli a családon belüli erőszak minden formáját. 2011 májusában az Európa Tanács megfogalmazta azt a tagállamok számára kötelező egyezményt, melyben a nők elleni erőszak és családon belüli erőszak megelőzését és leküzdését tűzték ki célnak. Ehhez Magyarország ez idáig nem csatlakozott.
A magyar állam szerint ugyanis a Btk-ban kimerítően és pontosan szerepelnek azok a törvényi tényállások, melyek lefedik a családon belüli cselekményeket. Ezért 2011 szeptemberében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ajánlását a mostani kormány elvetette.