Hét tévhit a lakberendezőkről

Zanza!

Az emberek többsége nehezen szánja rá magát, hogy lakberendezőre költsön, sokak szemében pedig egyenesen a sznobság netovábbja, ha az ember még a lakását is mással rendezteti be. Pedig ha egy rossz döntés helyrehozása akár százezrekbe kerülhet, akkor indokolt lehet a külső segítség.

Két lakberendezőt kérdeztünk a munkafolyamatokról, árakról, és azokról a kérdésekről, amik egy laikusban felmerülhetnek.

Beszélgetőpartnereink, Karl Ildikó és Mécs Eszter – hét általánosan elterjedt tévhitet igyekeztek eloszlatni. Már a beszélgetés elején elmondták, hogy a kollázsok, alaprajzok és falnézetek elengedhetetlen részei a tervezésnek és a megrendelővel való folyamatos egyeztetésnek. Az aktuális tervezőprogramok megkönnyítik a lakberendezők munkáját, de sokan dolgoznak a digitális tervek mellett kézzel készítettekkel is. Megrendelőként dönthetünk róla, melyiket találjuk szimpatikusabbnak. Megijedni csak akkor érdemes, ha egyáltalán nem látunk terveket. Van, ami miatt viszont fölöslegesen aggódnánk. Hogy mik ezek, az kiderül a következő tévhitekből:

1. Csak az fordul lakberendezőhöz, akinek nincsen ízlése.

Van, aki anyagi okokból, mások saját jó ízlésük presztízsét féltve mondanak nemet a lakberendező segítségére. A döntés olykor jogos, bizonyos esetekben azonban érdemes megfontolni a dolgot. Mint kiderült, a lakberendezés során rengeteg olyan szempontot figyelembe kell venni, amire hozzám hasonló laikusok nem feltétlenül gondolnának. Vagy legalábbis nem egyszerre. Csak hogy néhányat említsünk: funkcionalitás, térkihasználás, arányok, stílus, világítás, burkolatok, a rendelkezésre álló anyagi keret, és hasonlók. Nem véletlen, hogy lakberendezővé nem válhat az ember egy két napos képzés alatt. A legprofibbak sem tudják azonnal megmondani, hogy milyen színűre kellene festeni a falat, vagy hogy milyen bútor kerüljön a jobb sarokba. Mindehhez komoly tervezőmunka kell. Aki laikusként vállalja ezt, méltán lehet büszke magára. Ha viszont nem vagyunk biztosak magunkban, jobb, ha szakértőhöz fordulunk. Komoly pénzkidobással járhat ugyanis, egy elrontott átalakítás hibáinak korrigálása.

2. A lakberendezők alkalmazását csak a felső tízezer engedheti meg magának.

Hogy valaki lakberendezőhöz fordul-e, azt az anyagiak is nagyban befolyásolják. Csakhogy közben a legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy mennyibe kerül egy lakberendező alkalmazása. „A tapasztalat az, hogy általában drágábbnak gondolják, mint amennyi valójában. – mesélik beszélgetőpartnereink. - Alsó hangon pár tízezer forintról is beszélhetünk attól függően, hogy mihez kéri a megrendelő a segítséget (csak tanácsadás, csak színterv, csak elrendezés, stb.). A felső határ meg nyilván a csillagos ég.” A szakmabeliek tapasztalata szerint az árak évről-évre lejjebb mennek, köszönhetően az egyre nagyobb piaci versenynek és a válság okozta pénzhiánynak. Árajánlatot kérni nem kerül semmibe, kellemes csalódás is érheti az embert. Az ár meghatározása egyébként rengeteg tényező alapján történhet. Ilyenek: a berendezendő tér alapterülete, a beruházási költség díja, időráfordítás stb. A Lakberendezők Országos Szövetségének hivatalos honlapján található egy Ajánlott Honoráriumszámítási Szabályzat, ami nem csak a lakberendezők, de a megrendelők számára is tartogathat további információkat.

A megrendelő kérésére a tervek a takarékosság jegyében is készülhetnek.
A megrendelő kérésére a tervek a takarékosság jegyében is készülhetnek.

3. Csak a tervezés legelején fordulhatunk lakberendezőhöz.

A lakberendező bármelyik fázisban bekapcsolódhat a munkákba, bár a legideálisabb, minél előbb kikérni a véleményét (persze csak akkor, ha nem kifejezetten magunk szeretnénk megoldani a problémát). Az is előfordulhat, hogy csak egy-egy dologgal kapcsolatban fordulunk segítségért, például csak a bútorok funkcionális elrendezése, vagy a színterv elkészítése, a kiegészítők, vagy csak a textilek összeválogatása esetében. A lényeg hogy döntsük el, mire van szükség, mit nem tudunk magunk megoldani. A hagyományos munkafázisok egyébként a következőek:

1. Igényfelmérés

Az igényfelmérésnél többek között a következő kérdésekre kell választ találni:

Mire van szükség? Hányan laknak a berendezendő helyiségekben? Milyen funkciók betöltésére kell tereket kialakítani? Milyen stílusokat kedvelnek? Mik a problémás pontok? Milyen egyéb tevékenységet végeznek a lakók az otthonukban? Milyen stílusokat/színeket/anyagokat/formákat kedvel?

2. Tervek készítése a megbeszéltek alapján.

3. Egyeztetés a megrendelővel.

4. Kivitelezés lebonyolítása.

A tervezési folyamat igen sokrétű. Az egyes munkafolyamatok részletesebb leírása a LOSZ(Lakberendezők Országos Szövetsége) honlapján található.

Az alaprajzzal a munkafolyamat első szakaszaiban szembesül a megrendelő.
Az alaprajzzal a munkafolyamat első szakaszaiban szembesül a megrendelő.

4. Az igényfelmérés hosszadalmas és hiábavaló folyamat, mert ha a végén mégsem tetszik az eredmény, akkor már úgyis mindegy

Ideális esetben a munka megkezdése előtt elegendő egyszer vagy kétszer találkozni ahhoz, hogy az igények és az elvárások egyaránt tisztázódjanak. A folyamatot meggyorsítja, ha az igényfelméréskor a megrendelő minden fontos információval ellátja a lakberendezőt. Mesélnünk kell az életkörülményeinkről, arról hogy hogyan folynak a hétköznapjaink, milyen tevékenységeket végzünk otthonunkban. Fontos az is, hogy a tervek elkészültekor a megrendelő minden kétségét elmondja. Az esetek többségében az első munka amit látni fogunk, egy kollázs lesz. Ezt látva, nyugodtan mondjuk el esetleges ellenvetéseinket. Érdemes minél pontosabban megfogalmazni mi nem tetszik a terven, és azt is, hogy mi jó úgy, ahogy van. Sem a megrendelőnek, sem a lakberendezőnek nem érdeke, hogy a végeredmény elégedetlenséget szüljön.

A kollázs jól szemlélteti, hogy a tervező jó úton indul-e a megrendelő elképzeléseinek megvalósításában.
A kollázs jól szemlélteti, hogy a tervező jó úton indul-e a megrendelő elképzeléseinek megvalósításában.

5. Egy jó lakberendezőnek értenie kell, mire gondolok, amikor azt mondom: „Barátságos, meleg szobát szeretnék! ”

Jobb, ha hozzászokunk: nem mindenkinek ugyanazt jelenti a „nyugodt”, a „kellemes”, vagy az „energikus”. Lehet, hogy én egy színes patchwork látványától érzek melegnek egy szobát, más pedig egy szürke, minimalista dohányzóasztaltól. Az ilyen félreértéseket érdemes elkerülni. „Volt, aki képeket gyűjtve mutatta meg, hogy mi mért tetszik neki, - mesélik a lakberendezők - aztán ebből gyorsan kirajzolódott, hogy mik is az elképzelések. A „meleg szoba” leírásokkal az a probléma, hogy mindenki képi világa egyedi, és nem ugyanazt képzeljük el alatta. Mindenkinek más és mást jelent.”

6. A lakberendezőt csak az érdekli, hogy milyen stílusokat kedvelek, nem megy semmire azzal, ha elmesélem, mitől ráz ki a hideg.

A szakmabeliek többsége külön hangsúlyt fektet arra, hogy kiderítse, mi az, ami kívül esik megrendelője esztétikai elképzelésein. A színek, stílusok, formák, anyagok, amiket utál, jobb, ha eleve lekerülnek a lehetőségek listájáról. Készüljön tehát fel, és vegye magában sorra, mi is az, aminek a látványát nem bírná elviselni.

7. Lehetetlen előre tudni, hogy be fog-e válni a kiválasztott lakberendező.

Lakberendezőt találni manapság elég könnyű, csak be kell ütni a google-ba és máris válogathatunk. Sokuknak van saját weboldala, ahol a munkáik is megtalálhatóak. Mások blogjaikon mutatják be mit tudnak. Ezekből többnyire leszűrhető, hogy milyen munkák születnek majd. A LOSZ (Lakberendezők Országos Szövetsége) weboldalán, kereshetünk lakberendezőt régiók szerint is. A legnagyobb biztosítékot nyilván az elégedett megrendelő jelenti, így ha tehetjük, ajánlás útján keressünk lakberendezőt.

Nem mi vagyunk a lakásért, hanem az van értünk.

Ez nem tévhit, hanem tény. Érdemes szem előtt tartanunk, ha esetleg az újságokban látott csodás képek elterelnék róla a figyelmünket. Karl Ildikó és Mécs Eszter búcsúzóul a következő tanáccsal látott el minket:

„Az otthonunk nem egy múzeum. Az első és legfontosabb tényező, hogy abban élünk tehát a cél, hogy kiszolgáljon bennünket, és nem az, hogy mi szolgáljuk ki azt. A lakásunk ne váljon a folytonos munka színhelyévé, azért van, hogy otthon érezzük magunkat, hogy a hosszas munka után megpihenjünk, hogy ott neveljünk gyereket és megéljük a boldog pillanatokat. Ne fáradozzunk folyton folyvást azzal, hogy tiszta legyen, szép legyen, és minden katonás rendben álljon. Tartsuk szem előtt, hogy az újságokban és interneten, megmutatott lakások mind-mind tervezők, belsőépítészek, lakberendezők, formatervezők, designerek, és stylistok munkái. Gyönyörűen megkomponált fotók, még akkor is, ha valakinek az otthonaként vannak bemutatva! Nekünk, egyszerű halandóknak számolnunk kell azzal, hogy valószínűleg nem tudjuk egyszerre megvenni mindazokat a lakberendezési tárgyakat és bútorokat (hát még a fotóst és az egész stábot). Így mindig legyünk következetesek. Egy lakberendező tanácsa akkor is segítheti ezt a következetességet, ha teljes átalakításra még sokáig nem kerülhet sor.”

Blogmustra