A pár az esküvő előtt 1 hétig nem láthatja egymást

A zsidó esküvő

A zsidó esküvői hagyományok a mai napig erősen élnek, és bár nem jelennek meg konkrétan a Tórában, az esküvő számos eleme származtatható onnan. A házasságkötés szokásai változtak az idők során, napjainkban is vannak eltérések a neológ-, illetve az ortodox esküvő között. Egy zsidó esküvőn részt venni mindenképpen életre szóló élmény.

A zsidó esküvőre a meghívó hagyományosan nem a pártól, hanem a szülőktől érkezik, így ne lepődj meg, ha ők invitálnak meg az eseményre. Az esküvői szertartást a zsidók értelemszerűen nem szombaton, hanem általában vasárnap tartják, és mivel ezen a napon polgári szertartás nem nagyon lehetséges, így többnyire a polgári esküvőt a pár a két tanúval közösen, valamelyik hétköznap elintézi.

Fotó: Mel Rowling
Fotó: Mel Rowling

Magát az esküvőt az úgynevezett chupa vagy hüpe (esküvői baldachin sátor) alatt tartják, amit két imasálból varrnak össze, és négy oszlop vagy esetleg négy férfi rokon tartja. A hüpe felállítható a zsinagógában, illetve a szabad ég alatt is, de általában az utóbbi a jellemző. Az esküvő a zsidóknál közösségi élmény, emiatt nem kötődik a zsinagógához. A szertartás két részből áll, az eljegyzésből, és magából a házasságkötésből. Ez a két esemény az ortodox zsidóknál különválik, míg a neológoknál egy időben történik a hüpe alatt.

A zsidó házasságkötés lelkisége

A zsidó hagyományok szerint a fiatal pár összes bűne megbocsáttatik az esküvőjük napján, mivel ekkor egy új, egységes lélekké olvadnak össze. Az ősi hagyományok szerint az asszonyszerzésnek három útja volt, ezek közül kellett választani: a nő megvehető volt pénzzel, szerződéssel, vagy elhálással. Mindhárom út beépült szimbolikusan az esküvői szertartás rendjébe is: a pénzen vásárlást a gyűrű jelképezi, az írott okmányt a házassági szerződés, az elhálást pedig az ún. „cheder jichud”, amikor a fiatalok a szertartás után egy rövid időre külön szobába vonulnak el.

A menyasszony és a vőlegény az esküvőt megelőzően egy hétig nem láthatja egymást, ennek gyakorlati és prózai okai is vannak. Egymás hiányától felértékelődik az esküvő, és a szervezés utolsó hetében a pár így biztosan nem veszik össze. A szertartást megelőző napon, külön-külön rituális fürdőzésen vesznek részt a mikvében. Ezen a napon mindketten böjtölnek is, majd a külön szobában együtt törik meg a böjtöt az esketés után.

A vendégek fogadása (Kabalat Panim)

A zsidó esküvő rendhagyóan kezdődik, a menyasszony és a vőlegény ugyanis külön szobában fogadja a vendégeket. A menyasszony, egy díszes széken ülve várja a vendégek köszöntését, hozzá általában a nők mennek be gratulálni, és áldást kérni. A vőlegény szobájába a férfiak mennek üdvözölni a vőlegényt, közösen imádkoznak, zsoltárokat olvasnak. Itt írják meg a rabbi vezetésével a házasságlevelet is.

A pár üdvözlésénél, és a többi vendéggel való találkozásnál tekintettel kell lenni arra, hogy nők a férfiakkal általában nem nagyon puszilkodnak, vagy ölelkeznek, ezt illik tiszteletben tartani. A neológok kevésbé szigorúak, de jobb, ha tartózkodsz attól, hogy a vőlegény nyakába borulj.

Az eljegyzés (Kidusin)

A szertartás kezdetén a vőlegény a két fáklyát tartó kísérővel megérkezik a menyasszonyhoz, hogy a fátylat a nő arca elé helyezze, ezt nevezzük bedekkolásnak. Eközben a vőlegény ellenőrizheti, hogy valóban szíve választottjával áll-e a chupa alá. A menyasszony fátyla a szelídséget jelképezi, míg a vőlegény gesztusa azt jelzi, hogy a menyasszonyt nem külső, hanem belső szépségéért veszi el, és oltalmazni fogja.

A vőlegény ezután a chupa alá megy, majd a kísérők odavezetik hozzá a menyasszonyt. A kísérő szülők vagy barátok égő gyertyát visznek, emlékezve a fényre, mely Isten és a zsidó nép házasságát körülvette Tóraadáskor a Sinai hegyen. A menyasszony és kísérői hétszer körbejárják a vőlegényt a teremtés hét napjának megjelenítéseként, egy új kezdet szimbólumaként.

A Kidusin, azaz az eljegyzés során a vőlegény egy aranygyűrűt húz a menyasszony jobb kezének mutatóujjára. Az egyszerű arany karika tökéletes kereksége egy kimondatlan ima: ahogy a gyűrű tiszta, hibátlan és sima, úgy legyen a házasság is szép, mentes minden viszálytól és konfliktustól. A gyűrű átadása a házasságkötés egyik legfontosabb eleme, ezért lényeges, hogy a vőlegény azt valóban a saját pénzén vásárolja meg. A tanúk a gyűrű felhúzása előtt ellenőrzik a gyűrűt, és rákérdeznek eredetére is.

Fotó: David Lisbona
Fotó: David Lisbona

A vőlegény ezután azt mondja: „Eme gyűrű által Mózes és Izrael törvénye szerint meg vagy szentelve nekem”. Azaz a gyűrű által a vőlegény „magának jegyzi”, magának szenteli a mennyasszonyt. A Kidusin után kerül sor a házasságlevél, azaz a Ketuba felolvasására.

Házasságlevél, azaz a Ketuba

A Ketuba maga a házasságlevél, azaz hivatalos irat, amiben a feleség jogai vannak felsorolva. Valójában a Tóra kötelezi a férfit: „a feleség táplálékát, ruházatát és házastársi igazát ne vonja meg tőle.” (Mózes II. 21. 10.), tartalmazza továbbá a hozomány értékét és azt, hogy a férj mekkora összeg kifizetésére kötelezi magát, amennyiben elválik. A szertartás előtt a tanúk és a nyomaték kedvéért a vőlegény is aláírja. A házasságlevél átadása és felolvasása a gyűrű felhúzása után történik.

Hét áldás és pohártörés

A Niszuin maga az esküvő, egy pohár bor felett a házasság hét áldása hangzik el, ebből a pohárból a pár is iszik. Általában az áldásokat olyan emberek mondják, akiket a fiatal pár különösen nagyra tart, azaz rabbik, családtagok vagy jó barátok. Az áldásokra a közönség áment válaszol, egy részét pedig közösen énekli az áldásmondóval. Amennyire tudod, érdemes a násznéppel együtt követni az eseményeket, de különösebb aktivitást senki nem vár tőled.

Az esküvő leglátványosabb pontja az, amikor a vőlegény jobb lábával összetör egy poharat. Ez a mozzanat a Jeruzsálemi Szentély lerombolására utal, mert az öröm nem lehet teljes, amíg az újra fel nem épül. Az üvegszilánkokat abban a reményben szokták megtartani, hogy a pohár előbb áll össze darabjaiból, mint a házasságnak vége szakad. Ekkor kiáltják a vendégek, hogy Mázál Tov!, ami sok szerencsét jelent.

Az együttlét szobája (Cheder Jichud)

A szertartást követően a pár még nem fogadja a gratulációkat, hanem a tanúk kíséretében visszavonulnak egy külön szobába, ahol először lehetnek kettesben, mint férj és feleség. Elkülönülésük a többiektől a házasság új státuszát demonstrálja. Az egész napos böjtöt itt törik meg, néhány együtt elfogyasztott falattal.

A pár ezután visszatér a násznéphez, és fogadják a gratulációkat. Ezután kezdődik meg a Szeuda, azaz az ünnepi étkezés.

Eszem-iszom, dínom-dánom

Az ünnepi étkezés kézmosással, majd a Bárcheszre (ünnepi zsidó kalács) mondott áldással kezdődik, ezután körbe kínálják a kalácsot, és kezdetét veszi a vacsora. Az ünnepi étkezés mindenki számára jó alkalom, hogy részt vegyen a vőlegény és a menyasszony megörvendeztetésének micvájában, azaz jótéteményében. A vacsora végével a közösség együtt áldást mond az ételért, majd ismét elhangzik a hét áldás a fiatal párra.

A vacsora alatt kóser ételeket szolgálnak fel, és általában van esküvői torta is, ami a kóser készítésnek köszönhetően tejmentes. Zsidó esküvőn semmi nem készül tejjel, így nem illik tejeskávét sem kérni, ehelyett krémport szolgálnak fel.

Fotó: Justin Oberman
Fotó: Justin Oberman

A vendégek a menyasszonnyal és a vőlegénnyel együtt közösen táncolnak, itt is a közös öröm megélése a lényeg. A konzervatívabb párok esküvőjén a férfiak és nők külön táncolnak egy paravánnal elválasztott térben, ilyenkor a hagyomány szerint a násznép a menyasszonyt és a vőlegényt egy-egy székben felemelve viszi, és a paraván fölött az ifjú pár megérintheti egymást. Az ortodox párok esküvője általában 11 óra körül véget ér, de a neológoknál akár hajnalig is tarthat a mulatság.

Férfiaknál kötelező a fejfedő

Az öltözködési szabályok viszonylag szigorúak, és bár senki nem kötelezi a vendégeket ennek betartására, illik tiszteletben tartani a szokásokat.

A nőknél az alapelv, hogy a felső könyök alá, a szoknya pedig térd alá érjen. Kerülni kell a dekoltált ruhákat is, általában maga a menyasszonyi ruha is visszafogottabb, így végképp nem illik elvonni a tekinteteket a menyasszonyról. Ha nincs olyan ruhád, ami ezeknek a szabályoknak megfelelne, akkor legalább egy kendőt teríts a válladra. Praktikusan úgy érdemes öltöznöd, hogy mivel a chupa-t szabad ég alatt kell felállítani, ha nem is az egész esküvő, de maga a szertartás biztosan szabad téren lesz.

A férfiaknál a szokásos öltöny mellett a legfontosabb a fejfedő viselése, a zsidó férfiak hagyományosan kipát viselnek, de ha nincs kéznél, akkor jó szolgálatot tesz a kalap is. Bár a fejfedőt csak imádkozáskor és áldás mondáskor kell viselni, a vallásos zsidók olyan gyakran mondanak áldást, hogy nem érdemes folyton fel és levenni. Sok pár kedveskedik a vendégeknek kipával, amiben a dátum és a pár neve is bele van írva, így a praktikus ajándék később emléknek is jó.

Nászajándék

Ezen a téren nincs nagy eltérés a zsidó és más esküvők között. Mivel a zsidó esküvőkön általában elég nagy a létszám, ráadásul az ortodox esküvők nyitottak, tehát bárki idegen, vagy nem meghívott vendég is betévedhet, így természetes, hogy a násznép hozzájárul az esküvővel járó anyagi terhek egy résznek átvállalásához.

Manapság már sokan készítenek nászajándék listát, amiről a katolikus esküvő kapcsán már szót ejtettünk.

Köszönjük a cikkben nyújtott segítséget Kürti Csabának, a Jewish Meeting Point igazgatójának.

Oszd meg másokkal is!
Mustra