#ÉLETEM

Jó éjt, viszlát, többet légyszi ne gyere! - A legrosszabb vendégek

2011. március 30., szerda 08:30

Van a váratlan vendég, van, akit egészen addig kedveltél, amíg sáros cipőben be nem trappolt, és van, akit soha többé nem akarsz az otthonodban látni. A legszörnyűbb vendégtípusokat gyűjtöttük össze, köztük van a kutatós, a rendrakós és a vécézős is.

Nyilván senki sem várja el vendégeitől, hogy a legszigorúbb etikett szerint viselkedjenek, de a kétméteres hóból a szőnyegre trappoló típus még mindig nem a legrosszabb fajta. Kérdezősködtünk, és kiderült, hogy egészen extrém esetek is vannak. A tolerálhatótól haladunk az elviselhetetlenig.

A kutatós

Meglepően gyakori létforma, ami azért is bosszantó, mert a típus legaljasabb egyedei képesek elkunyizni is a nekik tetsző tárgyakat. A bunkó szülő bunkó gyerekeinél ez akár ismétlődő jelenség is lehet.

"Számomra az egyik fiú unokatestvérem a hibás elem, ha nálam vendégeskedik, minden négyzetméternyi területet bevizsgál. Érdeklődve vizsgálja a fiókok tartalmát, a leveleimet, a jegyzeteimet, de még az ékszeres dobozomban és a laptopomon is kutatgat. A múltkor a banki kivonatot nézte át. Szemmel láthatóan ez a világ legnormálisabb dolga a számára, bár számtalanszor megkértem, hogy ne matasson a cuccaim között, nem bír ülni a fenekén, kényszeres matató. Mondanom sem kell, nem hívom meg túl gyakran" - meséli Judit. De tőle legalább nem kérte el kuzinja a neki tetsző tárgyakat. Inezt is hasonló dolgok irritálják, de szerencsére gondosan tartja magát mizantróp vendégfogadó szokásaihoz: "Nekem most csak a nyitogatós vendég jut eszembe, aki minden szekrénybe meg ajtó mögé benéz. Vagy a másik még a próbálgatós. De szerencsére nem szokott ilyesmi történni, mert nem hívok senkit magamhoz."

Gyöngyi már rosszabbul járt: "A szüleim keresztgyereke és az ikertestvére jöttek át az apjukkal. Még kicsik voltak, elég neveletlenek. Minden játékomat megfogdosták, levették a polcról, de
persze, mert vendégek voltak (bár nálam jóval fiatalabbak), nemigen lehetett rájuk szólni. A Kinder-játékgyűjteményem tetszett ám nekik is. Addig-addig húztak, hogy megbeszéltük, mindenki választhat egyet, de előtte megmutatja nekem. Így is lett. Aztán persze később a
zsebeikből kiesett pár extra darab, ami nem tett jót a lelkemnek. Magamtól tuti nem hívtam volna őket."

A kutatós csoportba soroltunk egy sokkal ritkább, ám annál idegesítőbb egyedet is. Őt Nóra elmondása alapján volt szerencsénk megismerni. "Engem az a fajta vendég idegesít, aki rendet rak nálam. Én kaja után akár egészen estig otthagyom a kupit a konyhában, nincs kedvem a félnapos főzés után visszamenni. Van egy nagyon kedves barátunk, aki viszont rendmániás, és ha meghívjuk őket magunkhoz, még az utolsó falat lenyelése előtt kihúzza a tányért a kezem alól, és már teszi is be a mosogatóba. Mire megisszuk az utolsó korty bort, már kb. törölget is. Ez így talán nem hangzik nagyon idegesítőnek, pedig nagyon az. Eleve utálom, ha az én otthonomban, az én rendszerembe valaki belerondít, de ha mindez a beszélgetés végén vagy a vendégség végén történik, nyilván kevésbé zavarna, de így a vendégség fele a rendrakásról szól."

A panaszkodós

Ismerős, ugye? Van egy barátod, akivel évente csak egyszer találkozol - de ezt is legalább három ilyen-olyan kifogással lemondott alkalom előzi meg. Mert tudod, hogy az egész este arról fog szólni, hogy panaszkodik, és a nyomorult élete minden egyes részletét eléd tárja. Veszélyesebb alfaja a szomszéd, akinek még meghívás sem kell, hiszen ott a csengő.

Anna már gyermekkorában találkozott a jelenséggel: "Nálunk szoros kis közösség volt a panelben, sok kisgyerekes kvázi kommunában, tök jó volt nekünk, a szülőknek meg könnyebb. Az egyik nő viszont, aki gyakran volt szomorú a boldogtalan házassága miatt, ezt az kommunalitást az éjszakákra is kiterjesztette. Évekig rendszeresen csöngetett este tízkor, anyám már hálóingben. Ágyból ki - sosem merte megtenni szegény, hogy nem engedi be, mindig úgy tűnt, hogy valami nagy balhé van -, a szomszéd meg választott magának valami piát, ami épp volt otthon, és hajnalig nyomta a monológot. Egyszer csinálta meg úgy is, hogy már volt nevelőapám, többször nem. Sosem kérdeztem meg, mi történt, de nagyon örültem, hogy vége, nagyon hangosan beszélt."

A potyázó és a kajairigy

Mindkét típusnál kileng az irritációméter, döntsétek el ti, melyik a bosszantóbb! Vagy ha ránk hallgattok, soha többé nem látjátok őket vendégül. Igazán nagy veszélyben azok vannak, akikről köztudott, hogy istenien főznek, ilyen Edina is:

"Egyre több helyen veszik természetesnek, hogy ha megyek, akkor én főzők. Meghívnak vendégségbe, és a nagy nap előtt megkérnek, hogy vásároljak már be egy jó kis indiai, arab, kínai vacsorához, és főzzem is meg. Ettől az agyam eldurran!" Nóráék viszont egy egész családot etettek: "Nálunk az anyukámnak volt egy 'kedvenc' vendége, illetve egy család. Havonta egy-két vasárnap becsöngettek ebédidőben. Még gyerek voltam, de tisztán emlékszem az idegbeteg feszkóra, a szemek villanására, amikor megszólalt a csengő. Apám haverja volt a fickó, lehet, hogy ez is benne volt, de már családos volt, amikor ez elkezdődött. Imádták anyám főztjét, amit nem nehéz szeretni, és így hálálták meg."

Még csodálatosabb személyiségről árulkodik, ha valaki a vendégségbe vitt étel-ital maradékát csomagolja vissza gondosan, és viszi haza. Ildikóék vendégei még pityókásan sem feledkeztek meg a félig megrágott falatok hazacígöléséről, az apja azóta már templomba se jár. Ha belegondolunk, hogy ez egy lelkésznek köszönhető, felmérhetjük a történtek súlyát.

"Olyan négy éve apám sütögetést rendezett otthon, vidéken a kertben, és mivel anyám egyházi suliban tanít, meghívta az új lelkészt és a feleségét is. Ők már elég korán megérkeztek, de ez nem is lett volna baj, ha az asszonyka nem kezd el tanácsokat adni apámnak a főzéshez (ez lett a veszte). Kedves hitvese a jómodor megtestesítőjeként már hatkor pityókás volt (na jó, talajrészeg), és különböző pikáns vicceken röhögcsélt apa hajós kollégáival. Olyan tíz körül vége lett a bulinak, ekkor a tiszteletreméltó pár bepakolta a kosarába a paradicsomot, paprikát, uborkát, kenyeret (!!!), amit hoztak, de nem használtuk fel őket, és azzal a lendülettel haza is vitték. Apám azóta nem jár templomba, mert fél, hogy egy gyenge pillanatában elhozná az ostyát, ami az úrvacsora után megmaradt."

A beköltözős

Nálunk a kidobhatatlan vendég lett a befutó, ha a legrosszabb jelzőt muszáj lenne kiosztanunk, bizonyára ezek az arcok kapnák. A tanulság annyi, hogy akinek volt már ilyen tapasztalata, megtanulja, hogy pofátlanságra csak pofátlanság lehet a válasz, akkor is, ha alapvetően nem szeretünk udvariatlanul beszélni másokkal. Éva gyomra is görcsbe rándul, ha megjelenik az egyik ilyen cimbora.

"Van egy barátunk, aki egyáltalán nem érzi az idő múlását. Hétközben feljön délelőtt
tízkor, és aztán nálunk vacsorázik, megvárja, amíg lefektetjük a gyereket, és este tíz körül megy el bulizni. A férjem közben tüntetőleg dolgozik, neki hátat fordítva, de ez sem érdekli. Ugyanez a srác nyáron eljön hozzánk a bérelt nyaralóba egy estére, mert épp fesztivál van a faluban, majd négy nap után megy csak haza. Különben imádjuk, és évente csak kb. háromszor találkozunk, de jobban szeretünk mi menni hozzá, mert mi mindig tudjuk, mikor kell hazamenni."

Hasonló tapasztalata Edinának is van, bár ő minden bizonnyal sokkal rosszabbul járt: "Aktívan partizós időszakunkban gyakran aludtak nálunk emberek, egészen addig, amíg az egyik konkrétan három napig nem ment el. Nem zavart nagyon a jelenléte, csak az, hogy igazából nem is ismertük. Pár óránként megkérdeztük, mi lesz, mondta, hogy neki jó itt, ő csak itt ücsörögne. Eleinte vicces volt, de tényleg három napig volt itt."

Az extrém vendég - a vécézős, a kertbe hugyozós, és aki könyvtárnak nézi a kéród

Bárcsak mondhatnánk, hogy egyedi esetek következnek, de nem. Az extrémitás inkább a tetteikben nyilvánul meg, nem abban, hogy ritkán tapasztalhatóak. A kakilós vendég például rendszert csinált bizarr viselkedéséből.

"Apámnak volt egy kollégája, aki havonta megjelent nála. Úgy két órát volt a nappaliban, de valójában csak másfelet, mert mindig elvonult kakálni. Nem értettem soha, nem is szerettem, hogy odajár hozzá üríteni. Apám nagyon kegyes volt, csak annyit mondott: az mindig vidám dolog, ha a komák megkönnyebbülnek nálam" - mesélte Léna, akinek ugyan nincs kertje, de nem is tudja, hogy az nem csak sütögetésre és napozásra való - legalábbis néhány kellemetlen férfi vendég szerint, ahogy azt Dia mesélte: "Ó, a kertben hugyozó faszi. Ilyennel többel is találkoztam: ha kiteszi a lábát a városból, rögtön annyira természet fiának érzi magát, hogy a kertben pisil. Ezek legtöbbször a barátnőjüket is meglepik ezzel a remek ötletükkel, és nem értik, miért nem kéne a meggybabért lehugyozni, amikor a kutya is rápisilhet. Általában söröznek, és egy este legalább tízszer vizelik körbe az udvart."

A fentiek fényében már tulajdonképpen bájosan naiv Eszter legkellemetlenebbnek mondott tapasztalata: "Volt egy barátnőm, aki akárhányszor vendégségben volt nálunk, az összes újságot, amit csak talált a lakásban, átlapozta/elolvasta. Közben én ott malmoztam mellette, hogy beszélgetünk-e, vagy akkor mi van. Egy idő után eldugtam a magazinokat, de akkor meg követelte, hogy vegyem elő. Át kellett értékelnem a pozíciómat, valószínűleg szimplán a magazindílerének tekintett."

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.03.30 13:45:10kudarc

    Ja, a másik, nem vendégnek jött, egy szomszéd néni, akinek elázott az egyik szobája. Reggel 6.35-kor kopogott, ő ébresztett.

  • 2011.03.30 14:06:16highlife

    annyira súlyos hogy szüleink idejében mennyire igényelték a "vendégség" jellegű közösségi létet. na de szinte csak a kurvagáz fajtából mint a cikkben felsoroltak.
    manapság ez már hálaistennek nem divat. meg is vernék akárkit a lakásomban ha nem tetszik a pofája vagy ahogy viselkedik legyen az akár a főnököm akár a testvérem családja. régen oly kis naív és bátortalan volt mindenki. vicces!

  • 2011.03.30 14:11:49CernaGeza

    [link]



    erre csak ezt tudom javasolni

  • 2011.03.30 14:13:22CernaGeza

    ...javasoltam volna, ha már nem tették volna meg mások

  • 2011.03.30 14:26:23Borcsika

    nekem volt egy osztálytársam, akinek enyhén alkesz volt az anyja. rendszeresen beállitott hozzánk, és csevegett. közben kiszolgálta magát: értsd: odament a bárszekrényhez, töltött, megkérdezte anyámékat, kérnek-e. amikor jó betintázott, hazakisértette magát apámmal. egyik alkalommal nagyon bepiált, és rámászott apura. na akkor jött el az a pillanat, hogy anyám először csak elpakolta a piát, és apám nem kisérte haza. következő alkalommal pedig, amikor jött, finoman közölte vele, hogy nem érnek rá éjszakába nyúlóan csevegni. lekopott.
    a vicces az volt az egészben, hogy agyerekével nem is voltunk barátok, és nem is jártunk egy bandába

  • 2011.03.30 14:37:26T mint T

    az irasom elveszett az eterben...

  • 2011.03.30 14:39:21T mint T

    ez meg nem, de kurva elet, hogy nem irom ujra, bakker a rohadt eletbe!!!!!!!

  • 2011.03.30 14:42:41aranypenz.blog.hu

    Kimaradt:
    "Látom, ott a laptopod, ránézhetek a netre?"-vendég.

  • 2011.03.30 14:47:27Borcsika

    T mint T, velem is megcsinálta soxor, azóta, mielőtt elküldöm a kommentet, kijelölöm, és ctrl c. igy legalább nem kell újra irni

  • 2011.03.30 15:16:29max val birca man

    Az ellenkező véglet is rossz. Aki megérkezik, majd közli 30 perc múlva, hogy nem tud sokáig maradna, mert fontos dolga van, majd elmegy további 5 perc után.

  • 2011.03.30 15:23:46max val birca man

    S ez alatt a fél óra alatt sem fogad el semmit, nem kér semmit, s folyamatosan megkérdezi, hogy nem zavar-e, hogy jött, pedig direkt meg lett hívva.

  • 2011.03.30 15:27:00ZON

    Keresztfaterom jött hozzánk vendégségbe.Jól befröccsöztek apámmal , aztán egyszer kiment "levegőzni".Gátlástalanul brunyált az udvaron, pont akkor jött hozzám két cimborám.A sötétben azt hitték, én vagyok az. "Nézd már, itt hugyozik a paraszt!"-rikkantotta egyik a másiknak.
    "Hát, ha muszály..." dörmögte a rokon, aki közismert volt a haveri körben veszedelmesen könnyen eljáró és igen hatékony ökleiről.
    A két cimbora be sem mert csengetni...

  • 2011.03.30 15:29:12ZON

    muszáj

  • 2011.03.30 15:44:50Sárga Király

    Én a zoknis bulikat nem értettem sosem: ha valakit jobban érdekel a parkett, mint a vendégei, ne hívjon magához embereket. Sáros, poros cipő esetében érthető, másképp nem.

    Más: házibulira futott be az abszolút pimasz vendég - csaj - akit nem ismertem, de négy, szintén ismeretlen embert hozott magával. Kért és kapott poharat, mire mondta, hogy "ez nem egészen tiszta". Mondtam, hogy akkor talán mossa el - bár lehet, inkább ki kellett volna rúgnom.

  • 2011.03.30 16:53:48Turboanyu

    Nem a parkettet féltjük, csak a kutyapisis koszos cipőjével ne csattogjon be a szőnyegre. Főleg hogy nekem a gyerekeim ott szoktak játszani.

  • 2011.03.30 17:27:36highlife

    aki cipőben megy be vagy enged be utcáról embereket a szobájába az csak simán nem igényli a higiéniát. van sok ilyen. mi a gáz a zoknival?

  • 2011.03.30 18:02:13barbie83

    Az van, hogy cipőt levetetni vendégségben proli. Vagy ti a hálószobába hívjátok be a vendégeket vagy a nappaliban alszotok? A faszomnak se hintse el senki a kurva lábgombáit a szőnyegemen. Csak a hölgyvendégeim vehetik le a cipőjüket, másnak tilos. Vagy ti szeretitek szaglászni más bepállott lábszagát?

  • 2011.03.30 18:09:59barbie83

    Cipőt csak nagyon jó ismerősök vehetik le egymásnál. Máskülönben gáz. Ennyi erővel a nadrágját is levetethetnék bárkinek. Milyen alapon utasítanék bárkit is arra, hogy vegye le a cipőjét? Főleg, ha engem hívnak, ne kényszerítsenek ilyesmire. Nem fogok mezítláb mászkálni más gombás, atkás szőnyegén a körömdarabkák és bőrdarabkák között. Undorító. Aki meg ilyet kér, az tahó. Vagy akinek nincs egy hallja sem vagy vendégfogadásra alkalmas szalonja, az ne fogadjon vendégeket. Cipőt levenni intim.

  • 2011.03.30 18:14:26ghilea

    A zoknival az a gáz, hogy elvileg cipővel illik a vendéget beengedni a lakásba. Aztán majd kitakarítasz.
    Egyébként nem értem, miért problémázik mindenki ennyi mindenen. A mi házunk gyakorlatilag átjáróház, aki akar, feljöhet, szívesen látjuk, kávé vagy tea mindig van itthon, azzal meg tudom kínálni. Ha nem tetszik, amit csinál, akkor meg ahelyett, hogy magamban pufognék, szólok, hogy ne csinálja. Aki megsértődik, annak úgy kell. A barátaim nem sértődnek meg ezen, a családom meg már régóta ismer, tudják, hogy ilyen vagyok.
    Soha nem értettem, miért jó magunkban mérgelődni, a másiknak meg azt hazudni, hogy minden oké, és természetesen nem zavar, ha a valóság egyáltalán nem ez.

  • 2011.03.30 18:15:17barbie83

    A hálószobákba és egyéb privát helyekre meg úgysem engedek be senkit, csak ha nincs rajta ruha és minimum 178 centi magas, nem lógnak a csöcsei, nincsenek rajta anyajegyek, segge buborék, nem nagy az orra, szemei kékek, haja dús, lába között rózsamező és nincs farka, valamint a mutató lábujja nem hosszabb a nagylábujjánál.

  • 2011.03.30 19:15:48venyigeszú

    Ahhoz mit szóltok, ha a vendég annak az üveg piának a maradékát hozza vissza, amit legutóbb te vittél hozzájuk?

  • 2011.03.30 19:17:13venyigeszú

    Ugyanennél a faszinál nem mertünk semmit enni, vagy inni, mert a csupaszőr macskája a mosogatóban és a konyhapulton sétálgatott. Szerencsére nem hozta el, amikor jött...

  • 2011.03.30 19:35:56Sadist

    barbie83 2011.03.30 18:02:13

    A nappalidban is metlaki van? Büdös lábú ismerőseid vannak? Nem jutott még eszedbe, hogy rendszeresíts egy-két pár papucsot vendégek számára?
    Nem lehetsz valami sikeres ember.

  • 2011.03.30 19:41:27barbie83

    Vendégpapucs? Úristen! Fogadjunk, te még gatyából is vennél fel vendéggatyát. Azt az igénytelen, prosztó fajtádat. Meg milyen metlaki? Márvány, öreg, meg mozaik. Te valami nagyon suttyó, proli vagy paraszt felmenők ivadéka lehetsz. Sikerességről ne papolj, mert valszeg. kb 23000-szer több pénzem van, mint neked.

  • 2011.03.30 19:49:48Sadist

    barbie83 2011.03.30 19:41:27

    Egy sikertelen buta kis troll vagy, szánlak téged :)

  • 2011.03.30 19:59:38barbie83

    Látod! Ezért vagy te egy szolga én meg úr.

  • 2011.03.30 20:07:24Sadist

    :)

  • 2011.03.30 20:24:00Figyel Castro

    Barbie83:

    Szerintem meg alap, hogy ha bemegyek valahova, leveszem a cipőmet. Mert azzal az utcán jártam.

  • 2011.03.30 20:48:07Turboanyu

    Nekem is alap, hogy nem megyek be senkinek a lakásába a koszos cipőmmel. Szerencsére a baráti körömnek is ugyanez a szokása, így ebből még soha nem volt probléma.

    Akikkel nem vetetem le a cipőt, azok csak a szerelők: de ők úgysem járnak a nappaliban szőnyegen, utánuk meg felmosom a fürdőszobát vagy a konyhát.

  • 2011.03.30 20:48:08barbie83

    Persze, hogy alap, mert proli neveltetést kaptál. Az alsógatyámat sem veszem le vendégésgben. Ugyanaz a kettő. Azért mert neked nincs szalonod, nem az a helyénvaló megoldás, hogy levetetem a cipőt és ezzel máris intim kapcsolatba lépek az illetővel. Ha nincs cipős vendégek fogadására alkalmas szobád, akkor takarítasz, de nem aljasodsz le odáig, hogy más izzadt, gombás lábával közösködj. Ha mégis megteszed, csak egy egyszerű cseléd lehetsz, aki nem gondolkodik, hanem teszi, amit mondanak neki.

  • 2011.03.30 20:53:18hopp-hopp

    hmm - én szisztematikusan megtanultam kirúgni az idegesítő embereket. egy ponton (hívatlan vendégekre gondolok!!!)amikor elegem lett belőlük - kijelentettem - hogy akkor most van 5 percük, összekapni magukat és eltűnni, mert a bár bezárt - és nekem még dolgoznom-aludnom-tévéznem kell - punktum.

    ha eléggé határozottan mondod nagyon hatásos.

    a családban volt és van - lopkodós, kutatós vendég. azokat állandóan szemmel tartom, ha mégis be kell engedni és nem félek rászólni, hogy nem, nem viheti el - én is ajándékba kaptam a könyvet stb ...

    az *ott-lakósból* lett eccer még élettárs is - de ez merő tévedésnek bizonyult fél év után.

    pisilősből meg van elég - szia, feljöttem, bocsika, lehet nálad wc-re menni??? jó+! a telefonálos-vonalas telefonálós esetében meg ott a persely a telefon mellett - a percdíjat bedobják.

    :P

  • 2011.03.30 21:24:52kasu

    Ez a cipő levétel annyira baromság, mint téma. Ha jönnek hozzám, eleve annyira jól érzik magukat és otthon! hogy nem is kérdés, leveszik. Ennyivel egyébként minden vendég tartozik, hogy betartja a vendéglátó szabályait, teli vagyunk világos szőnyegekkel, mert mi így érezzük jól magunkat! Vidéken meg főleg evidens, hogy a kerti cipőt levesszük. Barbi83, nagyon kemény vagy, de lehet hogy nincs talpa a zoknidnak. Nem 23 ezerszer, hanem egyszer sem. Az is tahóság, ha más szokásait leszarod.

  • 2011.03.30 21:38:54barbie83

    Nem vagyok szálloda, hogy bárki is megengedje magának azt a luxust, hogy leveszi a cipőjét. Ha meg engem hívnak és nem kúrni akarok vagy pénzt adnak, akkor milyen alapon veteti is le bárki? Ne hívjon vendéget az a perverz, aki zokniban szereti látni a vendégeit. Arról nem is beszélve, hogy a cipő a járás kelléke, tehát a vendégeidet fosztod meg a mobilitásuktól. Magyarul láncra vered, bezárod, uralkodsz a cipőlevetetéssel szimbolikusan. Tanulatlan, neveletlen, apátlan parasztok vagytok.

  • 2011.03.30 21:43:31barbie83

    Amúgy vendéget csak az hívjon, aki képes vendéget látni. Azaz kiszolgálja, hogy az otthon érezze magát. Ebbe pedig beletartozik az is, hogy vendégekre nem kényszerítünk semmit.

  • 2011.03.30 21:48:48barbie83

    Egy normális lakásban a bensőséges, tiszta részek elkülönülnek a vendégek fogadására is alkalmas szalonrészektől, ahová bárki bemehet cipővel. Ez az alap. Ebből kell kiindulni. Akinek egyben van a kettő, az takarítson, de a saját nyomorát ne kényszerítse a vendégeire, mert parasztság.

  • 2011.03.30 21:51:10barbie83

    Nem tudom, mit nem lehet ezen érteni.

  • 2011.03.30 21:51:25CateWheeler

    Ha kifogásom van a vendégem viselkedése ellen, jelzem neki, megbeszéljük. Ha nem sikerül megbeszélni, nem hívom többet. Esetleg még el is köszönök gyorsan (magyarán kirakom). Ha ez valakinek nem megy, az talán forduljon szakemberhez.
    Ja és egy tuti tipp: vendégpapucs :)

  • 2011.03.30 22:03:13barbie83

    Bazmeg, ti milyen bolygóról jöttetek a vendégpapucsaitokban? Elképesztő. Egész egyszerűen elképesztő. Vendéget pedig nem illik kidobni. Ezt sem tudjátok? Bármit csinál. Nektek tényleg nem volt apátok. Anyuci nevelt, mi? Látszik.

  • 2011.03.30 22:14:11barbie83

    Egyébként a vendég fogalmával sem vagytok tisztában. A vendég mindig csak jön, sosem hívják. És mindig csak addig megy be, ameddig engeded. Aki vendéget hív, az mindig csak akar valamit. Azt pedig üzleti tárgyalásnak hívják.

  • 2011.03.30 22:56:54Turboanyu

    "Amúgy vendéget csak az hívjon, aki képes vendéget látni. Azaz kiszolgálja, hogy az otthon érezze magát."

    Én otthon leveszem a cipőmet, mert úgy kényelmes, tehát ha otthon akarom magam érezni, akkor cipő nélkül vagyok. A barátaimnál is ez a szokás, és van aki úgy érzi jól magát, hogy elterülünk a kanapén, felhúzzuk a lábunkat és dumálunk.
    Nekünk így jó, így érezzük jól magunkat, csak egyszerűen, parasztosan. :-)

  • 2011.03.30 22:57:52Turboanyu

    "A vendég mindig csak jön, sosem hívják."

    Ezt meg hogy érted? Csak úgy beállít?

  • 2011.03.30 23:48:58Sadist

    Nem veszitek észre, hogy ez csak egy lecsúszott, frusztrált senki, akinek ez jelenti a napi endorfinadagját, hogy kitalál magának egy kis rózsaszín világot, ahol ő az úr, és ezzel trollkodik?
    Hagyjátok rá, majd magától elkusshad, ha nem kap kaját. Meg este 10-kor úgyis takarodó van, és viszik a fehér köpenyesek.

  • 2011.03.31 00:18:10juls

    Életemben egyszer fordult elő, hogy "ott felejtettem magam" vendégségben.
    Akkor kaptam észbe, amikor a házigazda tapintatosan szólt, hogy elmegy az utolsó buszom, ha nem indulok.
    Ez már vagy 15 éve történt, de azóta is esz a szégyen, ha eszembe jut, hogy hogyan lehettem ilyen tapló. :(

  • 2011.03.31 04:10:42Kísérletinyúl

    ghilea
    egen,ennyi az egész,ez a legegészségesebb hozzáállás

  • 2011.03.31 05:55:35Guinevere

    Nekem a személyes kedvencem egy barátunk frissen beszerzett csaja volt.
    Előzményként annyi, hogy közismert rólam imádom a macskákat és az állatmentés sem áll messze tőlem.
    Átjöttek hozzánk vendégségbe, és a csaj a macskákat látva merített beszélgetési témát. Lelkesen mesélte, hogy hogyan mérgezett meg egy macskát, aki vette a bátorságot arra, hogy a kerti tavukból néhanapján egy-egy halat kifogjon. (a kerti tavukból, ahol egyébként minden évben télen kidöglöttek a halak)
    Többet nem jött :)

  • 2011.03.31 08:23:54Injan Joe

    Az a nagy büdös helyzet, hogy az emberek tényleg nem tudnak viselkedni és baromi igénytelenek tudnak lenni.
    Egyetértek Barbie83, legyen egy hely, ahol úgy tudod fogadni a vendéget, hogy ne kelljen levennie a cipőjét. Vendégségbe mindenki tiszta cipőben megy, nem turkálunk, privát helyre nem kukkolunk be stb.
    Csak úgy nem állítunk be sehová, pláne ha nem is ismerjük az illetőt, csak látásból(jártam már így, vannak ám taplók rendesen!)

  • 2011.03.31 10:02:25hungarisztan

    Az milyen, mikor a vendéglátó előtted készíti a kókuszgolyót (kézzel gyurmázza, gömbölyíti), miközben 2 percenként kutyázik?
    (Kinti kutya, aki be-bejár, hullajtja a szaros-bolhás szőrét, nyálzik stb.)
    Nem mondom, szeretem a kutyákat, de nem a sütiben... :o)

  • 2011.04.01 17:41:58Animacs (a Tyne folyó déli partja)

    barbie83
    "Nem fogok mezítláb mászkálni más gombás, atkás szőnyegén a körömdarabkák és bőrdarabkák között"

    ja, nálad ez az alap? tessék kitakarítani/nem járni olyanokhoz, akiknél ez rendszeres, akkor nincs ilyen gond.

  • 2011.04.03 22:25:35Animacs (a Tyne folyó déli partja)

    Injan Joe
    "Vendégségbe mindenki tiszta cipőben megy"

    és odáig meg elrepülsz? merthogy a cipő talpa koszos lesz attól, hogy kiléptél az utcára...
    amúgy meg, hogy otthon érezzék magukat? hát, nekem az az első,ha hazajövök, hogy leveszem a cipőmet...még eddig az összes vendégem levette a cipőjét, még akkor is, ha mondtam, hogy nem kell (mert nincsenek szőnyegeim, és akkor még nem volt vendégpapucs se. amit egyébként összesen eddig egyszer használtak, és mivel ugyanazok járnak ide, megvan a sajátjuk...)

SZÓLJON HOZZÁ!

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta