Zanza!

A csokoládé afféle legális drog, nem hiába, már külön neve is van az effajta függőségnek: csokaholizmus. Vajon ez mitől alakul ki? Milyen mennyiség után káros, ha egyáltalán az? Lehetünk-e szerelmesek a csokoládéevés hatására? Dietetikusunk utánajárt a csokoládét övező városi legendáknak.

Nem vagyok csokoládéfüggő, és emiatt sokszor fura tekinteteket kapok. Hiszen sokak számára ez ismeretlen, hogy nem lehet mindennap csoki után sóvárogni? A családban is inkább afféle csokoládébank üzemmódban működöm néha. Édesapám odaadja az ajándékba kapott adagját, majd időnként odaszól, hogy bizony leesett az endorfinszintje, kér egy-két kockával. Annyi akkor éppen elég is neki.

Öt érzék és marketing

A csokoládé egy olyan luxuscikk, amit bárki megengedhet magának- tudtuk meg, amikor Szántó Tibor csokoládé kurzusán jártunk, ahol kiderült, hogy a csokoládét a borhoz hasonlóan kell kóstolni, csak előbb a szoba szellőztetése és a pattintás teszt jön.

A kóstolás előtt a csokoládé szépségiparban betöltött szerepére is kitértünk. Eszerint ez az édesség napozószer, öregedésgátló, zsírégető, ajzószer, energiabomba, vágyfokozó, és még boldogsághormont is termel. Virágzik new age csokimarketing.

Úgy vagyok vele, hogy ha nem eszem, nem hiányzik, de ha meg igen, akkor jólesik, és nincs bűntudatom. Gyerekként Mikulásra, húsvétra is inkább valami számomra értékesebb ajándékot kértem csoki helyett. Jócskán ismerek azonban ellenkező habitusú embereket is, akik bármikor képesek a csokoládét magukévá tenni. Jó esetben ők a sportosabb mezőnyből származnak, és hamar le is mozogják a felesleget.

A csokoládé az energiát adó fehérjén, zsíron, szénhidráton kívül számos olyan aktív hatóanyagot is tartalmaz, vagy ezek szintjét befolyásolja a testünkben, amelyeket az érzelmekre, hangulatra kifejtett hatásával hozhatók összefüggésbe.

Íme a városi legendák.

1. Van benne boldogsághormon?

A fenil-etilamin az amfetaminokhoz hasonló vegyület. Hatására gyorsul a pulzus, nő a vérnyomás és a vércukorszint. Javítja a hangulatunkat is, hiányában depressziós tünetek léphetnek fel. A fenil-etilamint az agy akkor termeli, amikor szerelmesek vagyunk. Szakemberek szerint a csokoládé utáni sóvárgás, illetve annak elfogyasztása éppen a fenil-etilamin-koncentráció szinten tartását szolgálja a kellemes közérzet fenntartása érdekében.

Ugyanakkor más élelmiszerek, például a sajtok és kolbászfélék is tartalmaznak fenil-etilamint, persze nem éppen ezek után nyúlnánk, ha a kellemes bódulatra vágyunk. Ráadásul olyan mennyiségű csokoládé hatása érne fel a szerelem mámoros érzetével, aminek elfogyasztása több hónapig tartana, annyi időnk márpedig nincsen Ámor nyilára várni.

2. Felébreszt?

A teobromin élénkíti a központi idegrendszert, de ezt követően álmatlanság vagy általános, netán helyi viszketés alakulhat ki, illetve depressziót és félelmet is okozhat. Egy szelet tejcsokoládé (kb. 45 gramm) 10 milligramm koffeint és körülbelül 92 milligramm teobromint tartalmaz. Összehasonlításul: egy csésze kávéban kb. 80-100 milligramm koffein található, míg teobrominből szinte semennyit.

A csokoládéevéskor a benne levő teobromin mennyisége csupán enyhe koffeinszerű hatást okoz, így a csokoládé a koffeinnel együtt sem rendelkezik egy csésze kávénak megfelelő élénkítő hatással. Persze a kávés kakaó élvezete azért néha felér egy kisebb szundikálással, de mégis jobban járunk, ha tényleg álomra hajtjuk fejünket.

3. Be lehet tőle állni?

A csokoládé tartalmaz még kannabinoidszerű zsírsavakat is. Ezek a zsírsavak az agy aktivált kannabinoidreceptoraihoz (kapcsoló pontjaihoz) kötődve okoznak eufóriát. Mennyisége a csokoládéban azonban nem éri el azt a koncentrációt, hogy emelkedett hangulatot váltson ki.

Figyelem! Legalább 50 darab 20 dekagrammos (vagyis két tábla) csokoládét kellene elmajszolnunk a drogok által okozotthoz keltett kábulat eléréséhez, azonban ezt már a májunk is megsínylené. Az alakunkról nem is beszélve.

4. Függőséget okoz?

Egyes kutatók úgy vélik, a nők azért szeretik jobban a csokoládét, mert a férfiaknál eleve kevesebb mennyiségű szerotonint termel a szervezetük, és ez okozza a gyakoribb kedélyingadozást és gerjeszti a csokoládé iránti vágyat. Amennyiben a szerotonin megfelelő mennyiségben képződik a szervezetben, kellemes hangulatot kelt és ettől kipihentnek, kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat.

Nota bene: a szerotonin a szervezetünkben termelődik, a csokoládéban nincsen benne! A szerotonin szintjét még számos egyéb dolog, így a testedzés, a szerelmi aktus, a napfény, a vitamindús táplálkozás is fokozhatja.

5. Akkor miért jó érzés?

Az endorfinok (amelyet boldogsághormonnak is nevezünk néha) az agyban termelődő neurotranszmitterek (hírvivők), amelyek csökkentik a fájdalomérzetet a testben, és akár euforikus élményt is képesek kiváltani, emellett a szerelem kábulatában, mámorában is fontos szerepük van. Lám, milyen sok anyagnak van szerepe a romantikus érzelmek kialakulásában!

Csokoládéevéskor az agyban egy belső opioid peptid, az ún. béta-endorfin szabadul fel. Vagyis szintén megállapítható, hogy nem a csokoládéban van boldogsághormon, hanem a szervezetünkben keletkezik a csokievéskor.

Az előbb említett anyagok mellett a csokoládé édes íze és zsíros, lágyan olvadó állaga is hozzájárul a csokoládéevéssel járó kellemes, már-már addiktív érzés kialakulásához. Ízét akkor élvezhetjük leginkább, ha hagyjuk lassan szétolvadni a szánkban. Így már egy-két kocka – jó minőségű, nagy kakaótartalmú - is elegendő lehet az édességvágyunk kielégítésére. Az effajta türelemjátékot csokoládémeditációként is ismerhetjük.

A szénhidrátban gazdagabb élelmiszerek – így például a banán, teljes kiőrlésű tésztafélék, zabpehely – és az ezekből készült ételek is segíthetnek a hangulatunk javításában, feltéve, hogy nem esszük degeszre magunkat.

szerzőnk dietetikus.

Blogmustra