A pizzástáska és a ketchup is ellenség

Az a só is árt, amiről nem tudunk. A nagy sótartalmú termékek közt vannak a sós péksütemények, a virsli, a felvágottak, kolbászok, belsőségkészítmények, a sajtok, ételízesítők, és sós nassolnivalók. A magyar lakosság sóbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott értéket, ezért nemzeti sócsökkentő program indult.

A rejtett cukrokhoz hasonlóan az a só is árt, amiről nem tudunk. A magyar lakosság sóbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott értéket. Ez magas vérnyomáshoz, hosszú távon pedig szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Mindannyian tehetünk azért, hogy kevesebb sót fogyasszunk. A STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Program célja éppen az, hogy a lakosság csökkentse magas sóbevitelét.

Mint a mesében

Gyerekkorunkból ismerhetjük azt a mesét, amiben a király felháborodik legkisebb lánya kijelentésén, miszerint ő annyira szereti apját, mint az emberek a sót. Amikor a király attól kezdve sótlanul eszi ételeit, hamar rájön, hogy valójában összes lánya közül ez a gyermeke érez iránta legerősebben. Ez jól mutatja, mennyire fontos szerepet tölt be a só a mindennapjainkban. De nem árt odafigyelni a mennyiségre.

Kémia, biológia: a szívet terheljük

A konyhasó, vagyis a nátrium-klorid összetevője szervezetünk számára is fontos, mivel a nátrium az ideg-, izomrendszer mellett részt vesz a vérnyomás szabályozásában is. Túl alacsony vagy éppen túl magas szintje ugyanúgy ártalmas lehet. Nátriumhiány léphet fel többek között erősebb mértékű izzadás, hasmenés, hányás esetén. Ezért valóban jótékonyan hat megfázás, gyomor-bélrendszeri betegség esetén a zöldséges húsleves. Sportoláskor az izzadással elvesztett folyadékot és elektrolitokat ásványvízzel vagy csapvízzel hígított gyümölcslével, több órás edzés esetén pedig akár sportitallal is pótolhatjuk.

A hiány mellett mégis a leggyakrabban a túlzott sózás a probléma. Ennek oka, hogy a nátrium vízvisszatartó hatása révén a szívre nagyobb munka hárul, mivel nagyobb vérmennyiséget kell pumpálnia a szervezetben. Az erek falát is feszíti,károsítja a megemelkedett vérnyomás, ami hosszú távon akár érelmeszesedéshez is vezethet, mivel a sérült érfalra kitapadt vérlemezkék és az abba beágyazódott anyagok idővel beszűkíthetik az adott érszakaszt.

Mielőtt azonnal eldobnánk otthon a sószórót, nézzük végig, honnan, miből is származik a túlzott só-, vagyis nátriummennyiség.

so

Nátriumforrások

Kézzelfoghatónak tűnik, hogy akkor visszük túlzásba a nátriumbevitelt, ha mindent alaposan megsózunk. Sajnos, nem ilyen egyszerű a helyzet. A felesleges nátrium egy része valóban az ételkészítéskor, a szendvics mellé evett nyers zöldségek, a különféle saláták ízesítése vagy a már kész ételek utánsózása révén kerül a szervezetünkbe, de nagy része a boltban készen vásárolt termékekből származik.

Mennyi az annyi?

A nagy sótartalmú termékek az alábbiak lehetnek: kenyérfélék, pékáruk (kifli, zsemle), péksütemények (pogácsák, perecek, sajtos roló, sajtos rúd, pizzás táska, stb.), margarinok, ízesített vajkrémek, húskészítmények (virsli, krinolin stb.), felvágottak (kolbász, szalámi, párizsi stb.), belsőségkészítmények (májkrém, kenőmájas, májpástétom stb.), sajtok (elsősorban a feta), juhtúró, salátaöntetek, mustár, ketchup, ételízesítők, konzervek, sós nassolnivalók (chipsek, kekszek, krékerek, ropik, stb.), sózott olajos magvak, félkész- és késztermékek, valamint a kényelmi termékek (pl. instant levesek, mártásporok, leveskockák).

A napi maximálisan ajánlott nátriumbevitel felnőttek számára 2 g (2000 mg), ami 5 gramm (5000 mg) konyhasónak felel meg. A képlet egyszerű: só (g) = nátrium (g) x 2,5.

Sócsökkentő tippek

A fentiekből látszik, hogy mégsem elegendő, ha csak kevesebb sót használunk a főzésnél, nem sózzuk többé a paprikát, paradicsomot, uborkát és egyebeket a kenyerünk mellé. Azt is jobban meg kell figyelnünk, hogy a boltban vett termékek közül melyiket választjuk. Olvassuk el még tüzetesebben a csomagoláson található címkét és keressük a csökkentett nátriumtartalmú, nátriumszegény (sószegény), só hozzáadása nélkül készült termékeket. A csomagolás nélküli termékek esetében persze ez lehetetlen, ez esetben a minél természetesebb, eredetibb ízesítésű mellett döntsünk (pl. sajtos kenyér, sajtos kifli helyett a natúr ízvilággal szimpatizáljunk).

Nátriumszegény vagy sószegény = ha az élelmiszer nátriumtartalma legfeljebb 0,12 g / 100 g. Kifejezetten nátriumszegény vagy sószegény = ha az élelmiszer nátriumtartalma nem haladja meg a 0,04 g / 100 g-ot. Nátriummentes vagy sómentes = ha az élelmiszer nátriumtartalma legfeljebb 0,005 g / 100 g.

További praktikák:

  • A csomagolásokon (még az ásványvizekén is) egyre többször olvashatjuk az adott termék egy adagjára vonatkozó tápérték-információkat jelölő INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték) mutatót. A kis piktogramok azt is megmutatják, hogy egy adag elfogyasztásával mennyi nátriumot veszünk magunkhoz és ez egy átlagos, normál fizikai aktivitású felnőtt napi szükségletéhez képest mennyi lenne.
  • A szívbarát logóval ellátott termékek szintén csökkentett nátriumtartalommal bírnak vagy éppen hozzáadott só nélkül készültek, mivel ez is egy kritériuma a védjegy megszerzésének.
  • Só helyett használjunk minél gyakrabban friss vagy szárított zöldfűszereket! Ha megtehetjük, otthon nevelgessük cserépben vagy a kertbe kiültetve például a bazsalikomot, rozmaringot, petrezselymet, lestyánt.
  • A hagyományos, már alapból sós ételízesítő helyett keressük a pusztán szárított zöldfűszereket tartalmazó, sómentes keverékeket!
  • Változtassunk szokásainkon: ne sózzuk meg automatikusan az ételt, hanem kóstoljuk meg, hogy szükséges-e! Hagyjunk magunknak elég időt ahhoz (legalább fél-egy hónapot), hogy ízlésünk átalakuljon és a kevésbé sós ételeket is finomnak érezzük.
  • Fedezzünk fel újfajta fűszereket, ne ragadjunk le a só-bors-pirospaprika triónál! A friss petrezselyem megbolondítja az egyszerű paradicsomsalátát, a római kömény az indiai éttermek keleties varázsát hozza házhoz, a friss bazsalikomtól pedig szinte már Itáliában érezhetjük magunkat.
  • Nem csak akkor jöhet jól a csökkentett nátriumtartalmú só, ha magas vérnyomással küzdünk. Próbáljuk ki és meglátjuk, ízében semmiben sem különbözik a hagyományos konyhasónál.
  • Ne vigyük kísértésbe a családot sem! Étkezéskor ne legyen sószóró az asztalon, így könnyebb elkerülni az utólagos és nem ritkán felesleges sózást.

Nemzeti összefogás szükséges

A magyar lakosság sóbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott értéket. Ez magas vérnyomáshoz, hosszú távon pedig szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus, sztrók) kialakulásához vezet. Mindannyian tehetünk azért, hogy kevesebb sót fogyasszunk. Vásárlásnál mindig nézzük meg a címkét, és válasszuk az alacsonyabb sótartalmú terméket! Kóstolás nélkül ne sózzunk! Készítsük ételeinket kevesebb sóval, válasszuk só helyett a különféle zöldfűszereket!A STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Program az EU Sócsökkentő Keretprogramhoz kapcsolódóan 2008-ban indult el Magyarországon. A program célja a lakosság sóbevitelének csökkentése.

Hasznos információk:

www.stopso.eu

www.inbe.hu

www.szivbarat.hu

Élelmiszereink sótartalma: http://oeti.hu/download/adatok_weboldalra_2010_06_04.pdf

Oszd meg másokkal is!
Mustra