EGO

Szilvesztertől nyárig kövér, fáradt és depressziós vagyok

Steiner Kristóf 2014. február 1., szombat 17:35

Régebben szentül állítottam, hogy az év valójában nem négy évszakból, hanem három egymást ismétlő periódusból áll. Az első a vidám, napfényes, időszak, ami nagyjából áprlistól szeptember végéig tart. Ilyenkor szép az élet, mindenki hepi, kirándulunk, fagyit eszünk, csajozunk-pasizunk, és testileg-lelkileg csúcsformában vagyunk.

Aztán érkeznek az ünnepek, amikor kissé ugyan ellustulunk, de ez beletartozik az időszak varázsába. Jön a rós hásáná, a halloween, a Mikulás, a karácsony, a hanuka, majd mindezt megfejeli a szilveszter. Az élet hónapokon át az ünneplésről (értsd: evésről és ivásról) szól, és mindent megengedünk magunknak, hiszen „elvégre karácsony van”. Ezután pedig beköszönt a harmadik időszak: a mélységes depresszió és önsajnálat periódusa. Ahogy leszedjük a karácsonyfát, és az ünnepi fényeket, sötét sivárság telepszik ránk, és három fő gondolat jár az eszünkben. 

  1. Kövér vagyok.
  2. Az életem romokban hever.
  3. Valami lappang bennem, fázom, és kimondhatatlanul fáradt vagyok.

Így megy ez évről évre, mintha az ünnepi periódus alatt az utolsó cseppig elfogyasztottuk volna a boldogság-üzemanyagunkat. És mintha ilyenkor – január, február, márciusban – esélyünk se lenne feltöltődni. Úgy várjuk a jóidőt, mint a messiást, mintha csak napelemekkel működne a boldogság-háztartásunk, közben pedig sikertelen diétákba, nagy változtatásokba kezdünk, amiknek a vége rendszerint az, hogy még nyomorultabbul érezzük magunkat. Mi több, nemrég olvastam egy vonatkozó kutatásról, amiben azt írták: a szakítások többsége is ilyenkor történik. Úgy fest, globális jelenségről van szó, amire még csak az sem igaz, hogy váratlanul ér bennünket, hiszen minden évben visszatér. És mi mégis minden évben elmerülünk benne, nyakig. Szóval ideje kezdeni valamit ezzel az áldatlan, méltatlan helyzettel, ami nemcsak ránk, hanem baráti, munkatársi, családi kapcsolatainkra is baromi káros. Jó, ez meg is van. De hogyan kezdjünk hozzá? 

Önnek mi fáj? Írja meg a Dívány Life Coach csapatának!

Új sorozatunkban igyekszünk segíteni önnek, hogy kicsit rendbe rázza az életét.

Legyen szó párkapcsolati parákról, általános céltalanságról, karrier tanács(talanság)okról, írhat nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre.



A cikk szerzője, Steiner Kristóf a fenti témákon kívül örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők,étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk,származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire.

Távolról sincs vége, olvasson még »

5 dolog, ami miatt szívás e-mailezni :/

Sákovics Diana 2014. január 31., péntek 16:15

Már a felvetés is hülyeség, miért volna szívás bármilyen szinten? Az e-mail klassz, népszerű, hatékony, nem véletlen, hogy épp ez az első lecke minden valamirevaló netfelhasználói kurzuson. Az elmúlt ötven év alatt azonban a pszichológusoknak csak sikerült feltárni az e-mailezés sötét oldalát is. Köszönet a Psy Blognak az összefoglalóért.

Milyen táncra buknak a csajok?

Sákovics Diana 2014. január 30., csütörtök 18:43

Már két hete találkozgattunk, de még mindig nem tudtam pontosan, akarok-e tőle valamit. Érdekes volt és kedves, de mint pasi, nem jött be egyértelműen. Aztán elmentünk partizni. Ahogy meghallotta a zenét, elmosolyodott, táncolni kezdett, én meg órákon át bámultam tátott szájjal, a falnak támaszkodva. Öt évig jártunk. Az öt év alatt pedig sokat buliztunk, rengeteget táncoltunk, és gyorsan egyértelművé vált, hogy nemcsak engem nyűgöz le a mozgása. Bárhová is mentünk, fél órán belül már csak csajok álltak körülötte, és vágyakozva méregették. Pedig ő nem nézett senkire. Többnyire félig csukott szemmel táncolt. És mosolygott. Soha nem tanult táncolni, a mozdulataiban nem volt semmi mesterkéltség, nem érdekelte, hogy néz ki kívülről, csak élvezte, ahogy összeolvad a zenével. És így lett egy ránézésre átlagos srácból egy eszméletlenül jó pasi. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Megsérti, aztán önre fogja?

Sákovics Diana 2014. január 29., szerda 20:54

Nem válaszol az e-mailre. Hiába ígéri, hogy lead valamit időre, nem teszi. Szabotál. Az ön felvetéseire az orrát húzza, kritizál, mindenben a rosszat látja. Beszólásai durvák, de mielőtt ön megsértődhetne, mosolyogva hozzáteszi, hogy az egész csak vicc volt. A társasága sokszor kényelmetlen, reakciói kiszámíthatatlanok. Gyakran mogorva, rossz kedvű, hisztis. Az egyik pillanatban cukinak, kedvesnek és segítőkésznek tűnik, a következőben úgy tesz, mintha ön ott sem lenne: hideg, elutasító, viselkedése bántó. És mi történik, ha ön nyíltan rákérdez, hogy mi a gond? Meglepetten tagad, kifogásokat, mentségeket gyárt, önre terheli a felelősséget. Ismerős? 

Ha igen, akkor ön is belefutott már a tipikus passzív-agresszív viselkedésbe. Sajnáljuk. Nem valami kellemes. Ráadásul a legnagyobb gond, hogy nagyon nehéz megfelelően kezelni ezeket az embereket. Néhány jó tanácsot azért ad a pszichológia, most ezeket szedtük össze, de előbb nézzük meg, pontosan mivel is állunk szemben.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Pszichológushoz az ön tudta nélkül is járhat a gyereke

Sákovics Diana 2014. január 27., hétfő 16:48

A köznevelési törvény szerint minden ezer főnél nagyobb létszámú oktatási intézményben lennie kell egy főállású, ötszáz és ezer fő között pedig  egy részmunkaidőben  dolgozó iskolapszichológusnak. Bár a törvény tiszta, az oktatási intézmény sok esetben több összevont tagintézményt jelent, tehát a falusi iskolákban például megeshet, hogy egy pszichológus még heti rendszerességgel sem tud megjelenni. Bárhogy is, a törvény célja, hogy minden iskoláskorú gyerek találkozzon pszichológussal. De mit jelent ez a gyakorlatban? Mi a dolga egy pszichológusnak, és mi történik a gyerekek és a pszichológus között? Sarkadi-Nagy Szilviával, a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium iskolapszichológusával beszélgettünk. 

Pszichológus mindenkinek jár

„Az iskolának két fő szereplője van. A tanár és a gyerek. A pszichológiai segítségnyújtás mindkét szereplőnek jár" – kezdte az alapokkal Sarkadi-Nagy Szilvia. Az iskolapszichológus feladata tehát korántsem a problémás gyerekekkel való foglalkozásra korlátozódik, kapcsolatban áll a tanárokkal, sőt a szülőkkel is, és nemcsak a bajban segít, hanem tanít, fejleszt és közösséget is épít. „A feladataim közé tartozik az iskolai szervezetfejlesztés, azaz a vezetőségnek, a tanároknak tartok foglalkozásokat vagy csoportos esetmegbeszélőket változatos témákban, mint például a tanulásmódszertan vagy a konfliktuskezelés." A pszichológus aktívan részt vesz a különböző egészségnevelő, társadalmi érzékenyítő vagy drogprevenciós programok kidolgozásában, szakértői véleményeket kér be részképesség-zavaros (pl.: diszlexiás) gyerekekről, és belefolyik a nevelési ügyekbe is, legyen szó akár fegyelmi tárgyalásról, akár tanár-diák konfliktus kezeléséről. 

A pszichológus a szülőkkel is találkozik az egészségnevelési programok keretében, vagy akkor, ha sajátos, egy adott osztályra jellemző probléma bukkan fel. „A gyerekek között nagyon 'népszerű' tud lenni egy-egy pszichés probléma. Ha például észreveszem, hogy egy osztályban sok evési zavaros gyerek van, akkor a szülői közösségnek meghirdetek egy alkalmat, ahol az evési zavarokkal foglalkozunk." 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A génjei miatt lehet agresszív a gyereke

Sákovics Diana 2014. január 27., hétfő 09:01

Ezen a héten sajnos nem olvashattunk sem az orrtúrásról, sem a szellemek terápiájáról, akadt viszont egy meglepő anyag az intenzív ellátás pszichés mellékhatásairól, és még öt másik tanulságos cikk. A net legérdekesebb heti pszichohíreit gyűjtöttük össze. 

Pszichés problémákat okozhat az intenzív ellátás

Intenzív osztályon lenni rossz. Ez nyilván nem meglepő. Az viszont igen, hogy miután kikerülnek az intenzívről, az emberek fele szenved depressziótól, szorongástól vagy visszatérő rémálmoktól. A The Guardian klassz cikkben járt utána a jelenségnek, amiből kiderül, hogy ezeket a tüneteket nemcsak a súlyos fizikai problémák, hanem az intenzív ellátás sajátosságai okozzák: a meztelenség, a kiszolgáltatottság, a természetes alvás-ciklus felborulása, az ijesztő zajok és persze az agyunkat összezavaró gyógyszerek (pl.: fájdalomcsillapítók). Épp olyan ez, amilyen egy hatékony kínvallatás.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mac-et használ vagy PC-t? Tök mindegy

Sákovics Diana 2014. január 23., csütörtök 20:01

Megvan az az Apple reklám, ahol a Mac-et egy laza fiatal pasi, a PC-t pedig egy hülye hajú kocka személyesíti meg? Éveken át futott több tucat  különböző verzióban. Például ilyenben:

Azon túl, hogy a reklámok az Apple-termékek erősségeit domborítják ki, azt üzenik nekünk, hogy jobb arcok vagyunk, ha Mac-et használunk. Azaz a Mac és a PC közötti választást a személyiség dönti el. Igaz lenne? Hát, nem. Legalábbis ez derül ki a Psychology & Marketing című szaklap januári számában megjelent kutatásból.

A vizsgálatban 108 Mac-et és PC-t használó egyetemista személyiségét hasonlították össze kérdőívek segítségével, és a kutatók azt is megnézték, hogy állnak a diákok a gépükhöz, és mit szeretnek benne. A vizsgálat legfontosabb eredménye, hogy semmi, de semmi különbség nincs a Mac-et és a PC-t használók személyisége között.

Az azonban kiderült, hogy a Mac-esek stílusosabbnak, menőbbnek, fiatalosabbnak és izgalmasabbnak tartják a gépüket, míg a PC-felhasználók választását inkább az ár befolyásolta, és az, hogy min lehet jobban játszani. Egyébként a PC-sek is elismerik a Mac stílusát, de nekik egyszerűen nem ez számít.

103918187

Bár a két csoport között személyiségbeli különbséget nem lehetett kimutatni, az kiderült, hogy általában nyitottabbak a kalandokra azok, kiknek a stílus prioritás, míg az árérzékeny vásárlókra jellemzőbb a szorongás, az aggodalomra való hajlam és az érzelmi instabilitás.

Bárhogy is, egy a lényeg: a számítógépválasztás nem karakter függvénye, emiatt senki sem jobb vagy rosszabb fej a másiknál.

sent from my MacBook Air

Távolról sincs vége, olvasson még »

Fejben mindenki félredug

Sákovics Diana 2014. január 22., szerda 21:21

Aki végignézte a Masters of Sex első évadát, annak lehet valami elképzelése arról, mennyire izgalmas dolog a szexkutatás. (Aki meg nem látta, nézze meg. Állat.) Az elmúlt évtizedekben a pszichológusok számos olyan eredményt értek el ezen a területen, amik nemcsak a szexuális életünk, de általában a párkapcsolataink megértéséhez is jelentősen hozzájárultak. Ezekből hozunk most példákat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szorongva a világ is büdösebb

Sákovics Diana 2014. január 21., kedd 19:27

Emlékszik rá, mit érzett, amikor a legutóbb kivágódott ön elé egy autó? Amikor a gyerek gőgicsélve a konnektor felé nyúlt? Amikor az a hatalmas schnauzer morogva a kerítésnek ugrott? A szíve kalapált, a gyomra összeugrott, izzadni kezdett, az izmai megfeszültek és kapkodni kezdte a levegőt. Percek kellettek hozzá, hogy megnyugodjon. Ezek a félelem velejárói, azé az érzésé, ami mindannyiunkban természetszerűleg felbukkan, ha a jóllétünket, a testi épségünket valami konkrét veszély fenyegeti. De mi volt akkor, amikor az orvosi leletekre várt, amikor egy hónapon át sakkozott a számlákkal, vagy amikor azon remegett, hogy mikor böki már ki végre a párja, mit is akar ettől a kapcsolattól? A testi tünetek egészen hasonlóak lehettek, de felszabadító nyugalom – ha egyáltalán –  csak idővel jött el. Ön szorongott. Mind szoktunk. 

A stressz az életünk elkerülhetetlen velejárója, és az, hogy hogyan küzdünk meg vele, leginkább a helyzet kiértékelésétől függ. Attól, ahogyan az egyén a saját lehetőségeit, képességeit, erejét látja. Minél biztosabb abban, hogy meg tud oldani egy szituációt, annál kevesebb lelki gyötrelemmel, annál kevesebb szorongással reagál a stressz forrására. Mindannyian különbözünk abban, mennyire intenzíven éljük meg a szorongást, és abban is, hogy milyen helyzetek képesek ezt kiváltani belőlünk. Vannak, akik leginkább konkrét szituációktól szoronganak, és akadnak, akiknek a szorongás a hétköznapjaik része, személyiségük egyik jellemző vonása. Ezt részben a genetika, részben a nevelés és az élet során szerzett tapasztalatok befolyásolják. Az a gyerek például, akit a szülők nyíltan kritizálnak, akinek gyakran vonják kétségbe képességeit, akit hidegen és távolságtartóan kezelnek, valószínűbben válik szorongó felnőtté. Ahogy jellemző a szorongás arra is, aki erőszakos vagy katasztrófa sújtotta környezetben élt.  Persze ezeken túl a szorongásnak még ezer oka lehet. A hatása viszont mindenkinél hasonló. 

Feszültség, egyensúlyvesztés és a büdös világ

A szorongás során a szimpatikus idegrendszerünk aktiválódik, hormonális változások indulnak be a szervezetünkben, és a felsorolt testi tüneteken túl számos érzelmi változást is kivált belőlünk. Ezek miatt leszünk feszültek, ingerlékenyek, emiatt csökken a koncentrációs képességünk, romlik a memóriánk, és ha intenzív a szorongás, a teljesítményünk is hanyatlásnak indulhat. Ezt mindenki tapasztalhatta, aki izgult már túl egy randit vagy egy állásinterjút. Vannak azonban a szorongásnak olyan tünetei is, amik csak keveseknek tűnnek fel. Leginkább csak a pszichológusoknak, már, ha mérik őket. Szerencsére a PsyBlog egy remek posztban összegyűjtötte a legmeglepőbb kutatási eredményeket. 

Ha szorongunk, akkor az egyébként teljesen természetes, hétköznapi szagokat is kellemetlenebbnek éljük meg, vagyis szorongva a világ is büdösebb. Egyébként minél jobban szorong valaki, annál ügyesebben tud különbségeket tenni a rossz szagok között. Mintha a környezetünk bűze nem lenne elég, a térigényünk is megnő, azaz sokkal nehezebben viseljük, ha valaki túl közel jön hozzánk, ahogy nehezebben tartjuk meg az egyensúlyunkat is. (Akadnak olyan terápiás próbálkozások, amik épp az egyensúly javításával próbálják csökkenteni a szorongást.) A szorongó ember a másik érzelmeinek megítélésében is rosszabb, így sokszor értelmez félre helyzeteket, egyszerűen azért, mert elhamarkodott következtetéseket von le a másik nem verbális jelzéseiből. Részben ez magyarázza, hogy a sokat szorongó emberek miért élnek meg gyakrabban konfliktusokat a párkapcsolataikban. 

Mit kezdjünk a szorongással? 

A tartós szorongás számos testi és lelki betegség alapját képzi, súlyos esetben tehát mindenképpen érdemes szakértő segítségét kérni. Azért szerencsére a terápián és a gyógyszeres kezelésen túl van néhány egyszerű, de hatékony trükk a szorongás csökkentésére. 

1. Nyugodt, koncentrált légzés

Csukja be a szemét, vegyen egy mély levegőt, fújja ki lassan. Oké, most újra. Ha szánunk néhány percet arra, hogy a testünkre, a légzésünkre fordítsuk a figyelmünket, azzal a szorongás testi tüneteit, azaz a szapora szívverést, az izomfeszülést hatékonyan tudjuk csökkenteni. Mivel a testünk működése és az érzelmeink nem elválaszthatóak egymástól, így a testi tünetekkel a kellemetlen érzelmek is csökkenthetőek. Tartós megoldást persze nem hoz, de néha az átmeneti enyhülés is felemelő. És mennyivel jobb így vizsgázni menni. 

2. Edzés

A kutatási eredmények szerint már húsz perc mozgás is hatékonyan csökkenti a szorongást. Legalábbis aktuálisan. Ha tartós eredményre vágyik, akkor érdemes rendszeresen edzeni, olyankor ugyanis minden stresszteli eseményt jobban viselünk. Meg különben is. Edzeni csodás. 

3. Újraértelmezés

Úgy tűnik, minél jobban próbáljuk elnyomni a szorongást, annál rosszabb lesz. Sokkal jobban járunk hát, ha elfogadjuk a testi tüneteinket, de megpróbáljuk őket újracímkézni, például egyszerűen izgalomnak tekintjük, amit érzünk. Szorongás esetén ugyanis az ember a lehetséges fenyegetésekre, a negatív kimenetelre fókuszál, míg az izgalomhoz a pozitív érzések, a várakozás kapcsolódik. Mivel a testi tünetek a két érzelem esetén hasonlóak, nem olyan nehéz a fejünkben sem átfordítani az érzéseket. És bár furán hangzik, de kísérleti eredmények igazolják, hogy azok az emberek, akik nyilvános szereplés előtt többször, hangosan kimondják, hogy bizony izgulnak, magabiztosabban és jobban teljesítenek egyszerűen csak szorongó társaiknál. 

4. Meditáció

Számos különböző klinikai vizsgálat áttekintése után a pszichológusok arra jutottak, hogy a rendszeresen végzett napi harminc perc meditáció is jól csökkenti a szorongást. A meditáció azonban nem azt jelenti, hogy csak mozdulatlanul csücsül és nem tesz semmit. A meditáció aktív agymunka a tudatosság fejlesztésére, ami figyelmet és összpontosítást igényel, ezt pedig a különböző meditációs irányzatok mind máshogy érik el. 

5. Az élvezetek 

A jó szex felszabadít és ellazít, és így van ez a finom ételekkel is. Nem véletlen, hogy annyiszor reagálunk falással a nehéz helyzetekre. Mielőtt azonban felmentést adna magának egy nehéz nap utáni zabálásrohamra, a kutatások szerint a szorongáscsökkentéshez már néhány falat is elég, nem kell, hogy lelásson a fagyis doboz aljára. A szexben viszont nem árt, ha eljut a végéig. 

Az alkohol rontja, a szex javítja a memóriát

Sákovics Diana 2014. január 19., vasárnap 14:07

Mivel az ego mindig éhes az új információkra, összeszedtük önöknek a hét legérdekesebb pszichológia témájú posztjait a netről. Van közöttük néhány hasznos és pár haszontalan anyag, de elgondolkozni mindegyiken érdemes. Íme a hat legjobb cikk a heti merítésből. 

A szellemeknek sem árt a terápia

Eheti kedvenc posztunkat a Mind Hacks követte el, ami egy ausztrál szociálpszichológus halottakkal végzett terápiás tevékenységét osztotta meg. Az Australian Journal of Parapsychology című lapban egy pszichológus azt fejtegeti, hogy az erőszakos halált halt emberek bizony gyakran szenvednek poszttraumás-stressz szindrómában. Remélem, a kolléga sok pénzt kapott a kutatásáért. 

A komikusok egy kicsit pszichotikusak

Azt eddig is tudtuk, hogy a komikusok kissé fura emberek, de most a British Journal of Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányból az is kiderül, pontosan miben furák. A vizsgálatban a pszichológusok amerikai, brit és ausztrál komikusok személyiségvonásait mérték fel, és hasonlították össze átlag emberekével. Az eredmények szerint a hivatásos nevettetők számos tulajdonságban osztoznak a mániás depresszióban és skizofréniában szenvedő betegekkel. A komikusok az átlaghoz képest nehezebben találnak örömöt a fizikai és szociális tevékenységekben, antiszociálisak és nonkonformisták, hajlamosak az olyan mágikus gondolkodásra, mint a telepátiában és a paranormális jelenségekben való hit, nehezebben koncentrálnak és könnyű elterelni a figyelmüket.

Napi 2-3 italnál több már jelentősen rontja a férfiak memóriáját

A PsyBlogon olvasható új tanulmány szerint a korral gyorsabban romlanak a kognitív képességeik (így a memóriájuk is) azoknak a középkorú férfiaknak, akik napi 2-3 italnál többet fogyasztanak. A Neurology című lapban publikált vizsgálatban több mint ötezer férfit követtek nyomon tizenkét éven keresztül. 

A szex viszont javítja a memóriát

Az Atlantic klassz cikke egy patkányokkal végzett kísérlet eredményeit mutatja be, mely szerint a rendszeres szex fejleszti a hosszú távú memóriáért felelős agyterületet, a hippokampuszt. Vigyázat, a pornófogyasztás nem ér!

Az orrtúrás pszichológiája

A Psychology today remek posztban foglalt össze mindent, amit ma az orrtúrásról sejt a tudomány. A cikkben közölt legérdekesebb adat, hogy az emberek 91 százaléka rendszeresen túrja az orrát. Gyakran autóvezetés közben. Kiderül az is, hogy az orrtúrásnak is létezik patológiás formája, azaz sokan kényszeresen matatnak az orrukban, sőt sokan meg is eszik, amit találnak benne. Ráadásul akadnak olyanok, akik szerint ez egyáltalán nem undorító. Legalábbis nem rosszabb, mint csókolózás közben befogadni a másik nyálát. 

Az agyunk szerkezetétől függ, mennyire bírjuk a fájdalmat

A Science Daily idéz egy, a Pain nevű lapban megjelent tanulmányt, amely szerint a szürkeállomány mennyisége bizonyos agyterületeken befolyásolja, hogy mennyire intenzíven érezzük a fájdalmat. (Az agyban a szürkeállomány az információk feldolgozását, míg a fehér a különböző agyterületek közötti kommunikációt koordinálja.) Az eredmények alapján azok az emberek, akik jobban tudnak koncentrálni és hajlamosabbak szabadon engedni a fantáziájukat, jobban bírják a fájdalmat. 

Miért nehéz a női vezetőknek?

Sákovics Diana 2014. január 18., szombat 17:32

Kuna Gábor pszichológus, családterápiás tanácsadó vezető tréner, Victum Képzési Központ
Kuna Gábor pszichológus, családterápiás tanácsadó vezető tréner, Victum Képzési Központ
Fotó: Egyed Péter

"Magyarországon nagyon nehéz a női vezetők dolga. Ez egy szélsőségesen maszkulin kultúra, így a munkakultúra is nagyon férfias" – állítja Kuna Gábor pszichológus, aki tíz éve foglalkozik szervezetfejlesztéssel, és tart rendszeresen vezetéstechnikai tréningeket. Hogy mit jelent a maszkulin kultúra a gyakorlatban? Azt, hogy a magyar inkább akar a legjobb lenni, és közben kevésbé motiválja az, hogy szeresse, amit csinál. Nálunk a versengés, az eredmény és a siker képvisel értéket, és nem a támogatás, az empátia vagy az együttműködés. "Minden modern vezetéstudományi kutatás azt mutatja, hogy a vezetői sikerességnek és a vezetői beválásnak az alapja a szociális készség. Az a jó vezető, aki felismeri az egyéni motivációs, működésmódbeli, viselkedésmódbeli különbségeket, aki tud a helyzettől függően bánni az emberekkel, aki képes egyénre szabottan vezetni, képes a száz munkavállalót száz különböző embernek látni. Ehhez pedig empátia kell, érzelmi intelligencia és jó szociális készségek, amik klasszikusan feminin vezetési stílusjegyek. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek a tulajdonságok kizárólag a nőkben vannak meg, de a női vezetőkre jellemzőbbek, mint a férfiakra."

Maszkulinitás vs femininitás

Geert Hofstede holland szociálpszichológus hosszas kutatómunka eredményeképpen öt olyan faktort talált, melyek mentén a különböző kultúrák vállalati rendszerei összehasonlíthatóvá váltak. Az öt faktor a hatalmi távolság, az individualizmus vagy kollektivizmus, a maszkulinitás vagy femininitás, a bizonytalanságkerülés és a hosszú vagy rövid távú orientáció. Magyarország a maszkulinitás-feminimitás dimenzióban 88 pontot ért el, amivel erősen férfias kultúrának számítunk. A svédeknél ugyanez az érték 5. Nem véletlen, hogy ott a nyilvános férfimosdókban is van pelenkázó.

Az, hogy egy vezető beválik-e, részben a munkatársak elégedettségétől, részben a vállalat sikerességétől függ. Kuna Gábor szerint pedig pénzügyi mutatókkal is alátámasztható, hogy üzletileg jobban teljesítenek azok a cégek, ahol több a női vezető. Ennek részben az az oka, hogy az embereknek fontos lett az életminőség, szeretik jól érezni magukat a munkahelyükön, szeretik, ha megbecsülik őket. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a főnökük feminin vezetői készségekkel is bírjon. A több női vezetőt foglalkoztató vállalatoknál előny az is, hogy krízishelyzetekben többféle szemlélet, többféle stratégia áll a menedzsment rendelkezésére. "Ha összezárunk 8-10 férfit egy teremebe, ott bármilyen problémáról is van szó, előbb-utóbb a versengés lesz a megoldás. Azokban a szervezetekben, ahol jelen vannak a vezetésben a nők is, konfliktushelyzetben a szociális megoldások is felbukkannak, szélesebb a viselkedési spektrum, nagyobb a válaszlehetőségek száma." Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban a világ számos vezető vállalatánál kerültek nők a kulcspozíciókba. Janet Yellent például nemrég választották meg az amerikai jegybank, a Fed elnökévé, és a General Motors is női vezérigazgatót kapott, Mary Barra személyében. 

shutterstock 137104124

Különösen izgalmas Marissa Mayer, a Yahoo! vezérigazgatójának története, akit a cég hat hónapos terhesen igazolt át a Google-tól. Egy leendő anya, aki épp terhesen teszi meg élete legnagyobb karrierlépését. Furcsának tartja? Feszeng tőle? A mi maszkulin kultúránkba ez nehezen fér bele. Magyarországon a férfiak esetében támogatott viselkedés, hogy valaki minél többet dolgozzon, minél több pénzt keressen, minél ügyesebben valósítsa meg önmagát, a nőknél azonban nem.

"A női vezetőknél hamar felmerül az a dilemma, hogy karrier vagy család. Egy maszkulin társadalomnak pedig van is erre egy egyértelmű válasza." Kitalálta mi az? Naná, hogy a család. "Ahhoz kell nagyon erősnek és tudatosnak lenni, hogy a nők ne vegyék magukra ezt a társadalmi nyomást. Ha valaki úgy gondolja, hogy össze tudja egyeztetni a gyerekvállalást azzal, hogy ő közben vezetői pozícióban is megállja a helyét, akkor igenis csinálni kell. Ehhez persze komoly önismeretre van szükség, és a nőknek meg kell tanulniuk a társadalmi elvárások, a direkt és indirekt negatív visszajelzések ellenében megvalósítania önmagukat."

"Sok női vezetőn azt látom, hogy ebben a maszkulin kultúrában az az érvényesülési stratégiájuk, hogy megpróbálnak férfiasabbak lenni a férfiaknál is. Ez azonban nem szerencsés. Amikor az egyén olyan szerepet visz, ami a saját személyiségétől távol esik, annak a szerepnek a hosszú távú fenntartása  nagyon nehéz,  nagyon igénybe veszi az embert és gyors kiégéshez vezet. Nyilván nehéz szemben állni a széllel, de azt javaslom, hogy ne próbáljanak a nők a férfiakkal saját pályájukon versenyezni." A nőknek tehát ahelyett, hogy küzdenének ellene, érdemes felvállalni a nőiességüket, hiszen pont ez az, amitől jó vezetővé válhatnak. 

Mire jó a kávé?

Sákovics Diana 2014. január 16., csütörtök 17:31

Felébreszt. Felpörget. Hatékonyabbá tesz. Erőt ad. Jobban lehet vele koncentrálni, tanulni, csinálni bármit. Állítólag ezt tudja a kávé, pontosabban a koffein, legalábbis hajlamosak vagyunk ezt hinni róla. De mit mond erről a tudomány?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ma is sok volt a bunkó az utakon?

Sákovics Diana 2014. január 15., szerda 18:39

Szombat dél van, a város üres, ön kellemes tempóban zötyög hazafelé a nagybevásárlásból. Vendég nem jön, a gyerek sem hisztizik, de a gyomra korog, jó lenne lassan leülni ebédhez. Aztán fékezni kell. Három autó már megállt, a keresztutcából egy busz fara lóg ki, a tolatólámpák égnek, a monstrum araszol. A szembejövők azonban nem állnak meg, pedig a busznak a teljes útszélesség kell. Végül egy szakadt Suzuki lefékez, a busz pittyegve megindul, de a Suzuki mögül kivág egy terepjáró és a Blow Me-t üvöltetve elhúz ön és a sora mellett.

A köcsög. Durva, hogy az emberek mennyire leszarják egymást. Tényleg annyira fájt volna megállni? Tényleg olyan fontos az a két rohadt perc? Ja, terepjáróval mindent lehet. Az ilyen barmok miatt szív minden normális ember, ezektől életveszélyes kimenni az utcára.

Mert nyilván direkt csinálta. Azért, mert önző, mert figyelmetlen, mert nem érdeklik a szabályok. Mert máskor is így szokta. Mert ő ilyen. És ezt persze minden értelmes ember, mindenki, aki önnel együtt áll abban a sorban, pontosan ugyanígy gondolja.

Ugorjunk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kövérnek neveztél? Adj még sütit!

Sákovics Diana 2014. január 13., hétfő 13:46

Ha több kalóriát viszünk be, mint amennyit felhasználunk, hízunk. Ennyi. Nincs min vitatkozni. Viszont ezzel magyarázni a kövérséget olyan, mint a testrészek összedörzsölésére redukálni a szexet.

Rendesen meghízni melós. Hosszú évek kitartó túlevése, és az evés felett gyakorolt kontroll hiánya kell hozzá, amit messze nem csak a tudatlanság, a gyengeség vagy a lustaság okoz. Az evési szokásainkat rengeteg észrevétlen tényező is befolyásolja, aki tüntetett már el egy tál nokedlit a konyhapult mellett révedezve, ette már valaha pukkadásig magát egy mulatságon, esetleg merítette ki egy szakítás után a teljes hazai csoki-, keksz- és gumicukorkészletet (vagy egyáltalán tart ilyet), az tudja, miről beszélek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hogy mi az ördög az ego?

Sákovics Diana 2014. január 13., hétfő 13:40

Nem, nem Hajdú Péter maga. Ahogy nem is az egoista, az arrogáns, az önző vagy a narcisztikus megtestesítője. Az ego egyszerűen az én, a személyiség központi magja. Rengeteg formában fordul elő, mérete néha vetekszik a szuperszauruszéval, néha pedig csupán akkora, mint egy sztreptokokkusz baktérium. Viszont, ha beteg, az még az arcüreggyulladásnál is jobban fáj.

Az ego már ősidők óta él velünk, ő intézte, hogy két lábra emelkedjünk, hogy tüzet szerezzünk, irányította a trú paleók vöröshússzerzési kísérleteit, tőle lett baltánk, egyházunk, hajhálónk, gazdasági válságunk, atombombánk, meg persze push-up melltartónk (alleluja!). Az ego hajtotta, hogy felfedezzük Amerikát, az ego miatt vágyunk a Marsra, meg olyan városra, amiben gutaütés nélkül be lehet reggel jutni a munkahelyünkre. Az egészséges ego célja, hogy alkalmazkodjon a környezethez, hogy hatást gyakoroljon rá, hogy manipulálja. Vagyis az, hogy mi hatékonyabban bánjunk a körülöttünk lévő emberekkel, tárgyakkal, természettel, hogy jobban eligazodjunk a világban. Persze az eligazodáshoz az sem árt, ha kontrollálni tudjuk az életrendet felborító impulzusainkat, és ki más regulázná meg ezeket, mint az ego? Ő az, aki miatt nem csapunk rá a szomszéd - egyébként csodaszép - fenekére a liftben, vagy nem nyújtunk nyelvet az öreg nénire, aki a helyünkre pályázik a villamoson.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43

Blogok, amiket olvasunk

FAPADOS Új menetrend és a legjobb jegyek

Tippek a jó előre tervezőknek, mi az, amire most kell lecsapni, és mi az, amit egyelőre bottal sem piszkálunk, mert annyira drága még. Fapados tippek a profiktól.

FILMVILÁG Csapatjátékos, Robinson, filmes hős

"Most már megpihenhetsz, hiszen filmértékek sokaságát hagytad magad után." A népszerű-tudományos dokumentumfilmek csodálatos egyéniségétől búcsúzunk.

KETTŐS MÉRCE Gyerekek a rácsok mögött a határon

A menedékjogi törvény módosítása embertelen. Európa álszent, helyettük végeztük el a piszkos munkát. Bonyolult kérdés, sok erkölcsi buktatóval.
Ajánlok blogbejegyzést

Travelo utazási ajánlatok

  • Még több Málta Pazar látnivalók, színes programok és garantált napsütés Máltán.
  • Fedezze fel Madagaszkár, Burma, Peru kincseit, Indiát a kelet csodálatos világát.
  • Varázslatos gyöngyszemek az azúrkék tengerben, vagy Guadeloupe-tól Savonáig.
  • Vegyen ki egy-két hét szabadságot, és használja fel SZÉP kártyáját belföldön! Segítünk!

Hirdetés