EGO

Felejtse el az altatókat, a terápia hatékonyabb

Divany.hu 2015. június 20., szombat 13:12

Dr. Jason Ellis, az angliai Northumbria Egyetem pszichológia tanszékének alvástudományi professzora szerint csupán hatvan percre van szüksége és kognitív viselkedésterápiájukkal máris hatékonyan segít az álmatlanságban szenvedők 73 százalékán, adta hírül a spring.org.uk.

„A tanulmány bizonyítja, hogy a betegek háromnegyede meggyógyult a kognitív viselkedésterápiás kezelésen" – mondta. „Kutatásunk eredménye tisztán mutatja, hogy már egyelten kezelés is eredményt hozott, hiszen hatvan százalékkal jobban tudtak aludni az álmatlansággal küzdők. Fontos hozzátenni azonban, hogy ez elsősorban az akut álmatlanságban szenvedőkre vonatkozik. A hosszútávú előnyök még kecsegtetőbbek, mivel a kutatásában résztvevők majd háromnegyedénél később sem alakult ki a krónikus álmatlanság, ami az akutnak egy jóval súlyosabb fajtája."

Távolról sincs vége, olvasson még »

Engedje el a kontrollt, higgye el, jó lesz

Sákovics Diana 2015. június 19., péntek 18:29

A legtöbben törekszünk arra, hogy kontrollt gyakoroljunk az életünk felett, hogy képesek legyünk irányítani azt. De ez nem mindig jön össze. Van, hogy minden igyekezetünk ellenére kicsúszik a talaj a lábunk alól, hogy olyan dolgok történnek, amiket képtelenek vagyunk befolyásolni. Ez az érzés pedig kemény. Nemcsak azért, mert hirtelen rádöbbenünk az esendőségünkre, mert nyomaszt minket a bizonytalanság, de azért is, mert ezekkel a helyzetekkel is kezdenünk kell valamit, meg kell velük küzdenünk. Azok, akik képesek elfogadni a kontrollálhatatlan eseményeket, akik képesek rugalmasan alkalmazkodni a körülményekhez, kevésbé élik meg nyomasztónak ezt, kevésbé szenvednek az élet meglepő fordulataitól. Legalábbis ez derül ki a Social Psychological and Personality Science nevű lapban nemrég publikált kutatásból. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Lenyűgözően logikus a kisgyerekek agya

Sákovics Diana 2015. június 18., csütörtök 20:41

A tudományos kutatások során a kutatók kis mintából következtetnek a populáció egészére, vagyis az emberek egy kisebb csoportja alapján vonnak le általános érvényű következtetéseket. Így tippeljük meg a választási győzelmeket, így kerülnek ki tesztelés után az új gyógyszerek, és így jelenthetjük ki azt is, hogy cinikusnak lenni szívás. De mikor működik ez az általánosítás? Kizárólag akkor, ha a vizsgált emberek csoportja jól tükrözi a populáció egészét. Tehát az, hogy egy jelenségből milyen következtetéseket vonhatunk le, a megfigyelt minta jellemzőitől függ. Ahhoz, hogy gondolkodásunkban ezt az elvet kövessük, kell az a sok évnyi tanulás, a fejlett, logikus gondolkodás, a tudományos szemlélet. Igaz? Nem igaz. Ugyanis egy 15 hónapos gyerek is képes rá. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Igazságot a macskás videóknak!

Sákovics Diana 2015. június 18., csütörtök 15:54

Macskás videókat nézni jó. Nem, nem felesleges időeltöltés, nem halogatás, nem munkaellenes béna alibi, hanem olyan elfoglaltság, ami kell a pszichénknek, csakúgy, mint a munkaidőbe iktatott alvás. Legalábbis ezt mondja róla a tudomány. 

tumblr noirkmfFts1t95h1uo1 400.gif
Távolról sincs vége, olvasson még »

Csak a magány, az maradt a bántalmazó kapcsolat után

Kuna Gábor 2015. június 17., szerda 21:54

A családon belüli, párkapcsolati erőszakról több alkalommal írtunk már. Korábban abban igyekeztünk segíteni, meddig érdemes kibírni egy ilyen kapcsolatot (semeddig), vagy hogy mi történik a szakítás időszakában. Egy levélírónk most megtette a legnehezebb lépést: véget vetett a bántalmazásnak. Ám mégsem boldog, az átélt traumák hatásaitól szenved. Hogyan lehet folytatni az életet egy ilyen kapcsolat után? Milyen lelki utóhatásokkal kell megküzdeni? 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Megvan, mit csinál az agya, ha épp semmit nem csinál

Sákovics Diana 2015. június 16., kedd 20:36

Mark Gungor amerikai showman, házasság specialista szerint a férfiak agyában létezik egy semmi doboz, azaz – a nőkkel ellentétben – ők képesek úgy létezni, hogy közben nem gondolnak semmire. De vajon tényleg képes erre az ember? Mit csinál az agy, amikor látszólag semmit sem csinál? Kaliforniai agykutatók most megtalálták a választ – ami egyébként nemtől független.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A súlyosan depressziósra nem hatnak az érzelmes szavak

Edicsek 2015. június 15., hétfő 10:35

Aki depressziós, az igazából csak szomorú, és elég lenne összeszedni magát, mert ez nem egy betegség, igaz? Hát, nem igaz. És ahogy az most egy kutatásból kiderült, hiába a negatív attitűd, a súlyosan depressziósok nem érzik ki jobban egy beszélgetésből a negatív érzelmi mondanivalót, mint kevésbé depressziós társaik. Meg úgy általában is kevésbé tudnak kinyerni egy beszédből bármiféle érzelmi mondanivalót, írja a PsyBlog

Távolról sincs vége, olvasson még »

Csak alszik egyet, és lecsökken önben a rasszizmus

Divany.hu 2015. június 14., vasárnap 21:30

Milyen egyszerű is lenne az élet, ha simán ledobálhatnánk magunkról a gyűlöleteinket és az előítéletet, ugye? Nos, nem biztos, hogy mindez lehetetlen lesz a jövőben, a chicagói Northwestern Egyetemen kutatók egy csoportja ugyanis úgy manipulálta az agy alvás alatti tanulási folyamatát, hogy ezzel a rasszizmus és a szexizmus tudattalan szintjeit lecsökkentették, írja a BBC. A kutatócsapat általános meglátása pedig az, hogy a szexuális és rasszista jellegű előítéletek gyakoriak ugyan, de gyakran egyáltalán nem szándékosak. 

stockfresh 1211514 relaxed-man-at-home sizeM

A kísérletet negyven emberen végezték el, a végeredményt pedig a Science című lapban publikálták azzal a biztató konklúzióval, hogy az előidézett pozitív változások legalább egy hétig tartottak a tesztalanyoknál. És hogy hogyan érték el a változást? Úgy, hogy a kutatók az alvó résztvevőknek olyan hangokat játszottak le, amik elősegítették és megerősítették az aznap elvégzett gyakorlataikra történő visszaemlékezést. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szakmát váltanék, de 40 leszek, nem kellek sehova

Révész Renáta Liliána 2015. június 14., vasárnap 13:23

Az életközépi válság a 30-as, 40-es éveink természetes krízise, melynek hátterében a valódi énünk kiteljesítésének vágya, önmagunk mélyebb megismerése áll. A harmincas éveink általában az életünk újraértékeléséről szól, negyvenen túl pedig hajlamosak vagyunk megkérdőjelezni addigi életünket, és komoly érzelmei viharok közepette erős keresésbe fogunk: kutatjuk, mi is kell nekünk valójában. A kutatás számos területet érinthet a párkapcsolattól kezdve, a munkán, az identitáson, a spirituális, vallási kérdéseken át az ideológiai kérdésekig. Ez a kutatás különösen intenzív és nehéz például azoknál, akik életük korábbi szakaszaiban nem valósíthatták meg vágyaikat, álmaikat.

Ebben a cipőben jár olvasónk is, az épp életközépi szakaszban lévő két gyerekes családanya, akinek küzdelme középpontjában a munkahelyváltás, a megfelelő szakma keresése, megtalálása áll. Sikerülhet-e 40 évesen megvalósítani, amit mindig is szeretett volna?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Magas EQ-val egészségesebb, viszont rosszfej lesz

mzd 2015. június 14., vasárnap 12:48

A készségeink rendkívül fontosak: elég csak megnézni az álláshirdetéseket és láthatjuk, hogy a legtöbb helyen méretes listába gyűjtik, mivel kell rendelkeznie az optimális jelöltnek. Most már nem elég, ha precízek vagyunk, tudunk csapatban dolgozni, de azért önállóan is megálljuk a helyünket – legalább ennyire számít az érzelmi intelligenciánk is. Hiszen akiknek magasabb az EQ-ja, azok jobban dolgoznak, kevesebb egészségügyi problémájuk van és általában véve elégedettebbek az élettel is. Azonban mint mindennek, ennek is van árnyoldala, tudtuk meg a The Atlantic-tól. És hogy mégis mi? Hát, a kutatók szerint van összefüggés aközött, hogy megértjük és aközött, hogy kihasználjuk az embereket

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az álom az a hely, ahol a halottaink rejtőznek

Sákovics Diana 2015. június 12., péntek 21:03

Hatvanezer óra. Körülbelül ennyi időt töltünk az életünk során álmainkban, ennyi idő megy el arra, hogy a fantáziánkat és a valóságot egy egy új, furcsa, néha bizarr, néha félelmetes, néha csodálatos egyvelegbe gyűrjük az agyunkban. Persze ez nem azt jelenti, hogy az életünk végén hatvanezer órányi álomemlék vibrál bennünk, hiszen az álmaink többségére nem emlékszünk. A kutatások szerint a gyakran álmodók is csak 5,2 álomra emlékeznek hetente, és olyanok is akadnak, akiknél már félévente egy álomfoszlány is ritkaságszámba megy. De miért fontos egyáltalán emlékezni az álmainkra? Mit adnak nekünk ezek az emlékek? Krystine Batcho amerikai pszichológiai professzor hat pontban szedte össze, hogyan hatnak az életünkre az álmaink.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Bántottak, száz kilósra híztam bánatomban. Mit tegyek?

Kuna Gábor 2015. június 11., csütörtök 16:34

Sokan szenvednek a testsúlyuktól, levélírónkat is épp ez zavarja: 24 éves korára 100 kilónál is többre hízott, és hiába igyekszik, nem tud lefogyni. Korábban egy fiú bántotta, zaklatta, és úgy gondolja, ez az élmény lehet a problémái alapja. De hogyan lehet feldolgozni egy múltbéli sérelmet? Hogyan szabadulhatna meg a súlyfölöslegétől? Igyekszünk segíteni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A cinikusok megszívják az életet

etelka 2015. június 9., kedd 13:05

Ha ön cinikus, rossz hírünk van: kevesebbet keres, mint optimista társai – derül ki az Amerikai Pszichológiai Társaság most publikált jelentéséből. Nem kevés pénzről van szó, akár 300 dollárral (83000 forinttal) is kevesebb ütheti a markát azoknak akik gunyorosan tekintenek az életre. „A cinikusok többet betegeskednek, nem bíznak annyira a képességeikben és kevesebbet is keresnek " – magyarázta a tanulmányról beszámoló Shape.com-nak Alisa Bash, Beverly Hills-i pszichológus. Az igazi károkat azonban az okozza, hogy kevéssé bíznak meg a többi emberben, ezért nem könnyű együtt dolgozniuk másokkal. És mivel gyakran sugároznak maguk körül negatív energiát, ezért mások sem szívesen dolgoznak velük.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Bambuljon füves tetőkertet, ha fáradt!

mzd 2015. június 7., vasárnap 10:52

Érdekes megállapításra jutottak kutatók: elég 40 másodpercig bámulni egy fűvel borított tetőkertet ahhoz, hogy élénküljön az összpontosítási képességünk. Ráadásul a PSYBlog szerint ezzel a mentális zavarok is csökkenthetőek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Életközepi válság, avagy a negyvenesek krízise

Révész Renáta Liliána 2015. június 7., vasárnap 09:05

Ha harmincas évei végén, negyvenes évei elején jár, és úgy érzi, élete bizonyos területein akár száznyolcvan fokkal is változtatna, mert attól érezné jól magát, ne ijedjen meg: ezzel nincs egyedül. A jelenséget életközepi krízisnek nevezik, és elsőként Carl Gustav Jung svájci pszichiáter foglalkozott vele. De mi is ez? Elmondjuk. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Mosolyogjon, ha újabb kapcsolatokra vágyik!

Sákovics Diana 2015. június 6., szombat 20:55

Tudjuk, hogy a pasik lelkesen próbálják felszedni a mosolygó nőket, amit a nők persze pontosan tudnak, nem véletlen, hogy flörtrepertoárjuk egyik fontos eleme a mosolygás. Az azonban egyáltalán nem mindegy, milyen az a mosoly. A kutatók ugyanis kétféle mosolyt különböztetnek meg (éppen úgy, mint a nevetésnél): azt, amikor csak a szánk mosolyog és azt, amikor az egész arcunk felderül. Az előbbi egy ún. társasági mosoly, amit a szociális kapcsolataink gördülékenyebbé tétele és azok erősítése miatt, tudatosan alkalmazunk, míg az utóbbi – a Duchenne-mosoly – általában őszinte és szívből jövő örömöt fejez ki. Na, ez az, ami segíti az új kapcsolatok kialakítását. 

shutterstock 112021145
Távolról sincs vége, olvasson még »

A mellrák a nőiességet is felfalja

Sákovics Diana 2015. június 5., péntek 10:18

Évente közel 600 ezer új emlőrákost diagnosztizálnak a világban, ez az összes női daganatos megbetegedés 18 százalékát teszi ki. Magyarországon ez a leggyakoribb rákos megbetegedés, és a halálozás tekintetében is az első helyen áll. Nem véletlen, hogy az orvostudomány akkora hangsúlyt fektet a megelőzésére, korai diagnózisára és kezelésre, de – ahogy minden súlyos és krónikus betegség esetében – itt is kiemelten fontos foglalkozni a betegség lelki hátterével. Mert van neki. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A családtípus, ami termeli az evészavarosokat

Kuna Gábor 2015. június 3., szerda 11:40

Mindannyian szeretünk jókat enni. Lehet, hogy néha túlzásba is visszük – gondoljanak csak a legutóbbi karácsonyukra vagy húsvétjukra! Sokszor nem az éhség miatt, inkább szórakozásból, a társaság kedvéért eszünk, vagy azért, hogy kicsit megvigasztaljuk magunkat. Nincs is ezzel semmi baj, míg kordában tudjuk tartani. Majd sportolunk vagy újévkor böjtölünk egy kicsit. De mi történik azzal, akire ellenállhatatlan rohamokban támad a falási vágy? Mi a baj vele? Csak az akaratereje kevés, és elég lenne, ha csak egy kicsit összeszedné magát? Vagy netán pszichoszomatikus betegséggel küzd, amivel igenis nehéz megbirkózni, és hosszú út vezet a gyógyulásig? 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kreatívkodna, de nem megy? Nosztalgiázzon!

Sákovics Diana 2015. június 2., kedd 13:50

A múlton való rágódás, a hamis nosztalgia általában káros a lelkünknek: csökkenti a jelen erényeit, beleragaszt a múltba, megakasztja a fejlődésünket, a jövőnket. Nem így a valós, klassz élmények felidézése. Egy friss kutatás szerint ezek pozitív hatással vannak a jelenünkre: nyitottabbak leszünk az új tapasztalatokra, optimistábbá, kreatívabbá és hajlamosabbá válunk arra, hogy új célokat tűzzünk ki magunk elé. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

7 dolog, amivel jobbá teheti az életét

Sákovics Diana 2015. június 1., hétfő 20:44

A pszichológia csodás tudomány. Nemcsak azért, mert mentális betegségeket kezel, problémák megoldásában segít, nemcsak traumákon, kríziseken képes átvezetni, de hozzájárul ahhoz is, hogy boldogabb emberek lehessünk, jobban alkalmazkodjunk a világhoz, könnyebben megtaláljuk benne a helyünket, önmagunkat – és hogy összességében szebb legyen az életünk. Az elmúlt húsz évben a pszichológusok lelkesen kutatták, mitől is leszünk boldogok, hogyan hat a boldogság a testünkre, az egészségünkre, de tudományosan bizonyították a hála, az áhítat a megbocsátás pozitív erejét, és gyakorlati tanácsokkal szolgáltak arra is, hogyan tehetjük tudatosabban jobbá a mindennapjainkat. A Huffington Post pedig most összeszedte a pozitív pszichológia elmúlt évtizedének legérdekesebb kutatási eredményeit. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A nők jobban emlékeznek arra, hogy emlékezni kell

Edicsek 2015. május 31., vasárnap 09:57

Prospektív emlékezetnek azt a memóriafajtát nevezik a pszichológusok, melynek köszönhetően anélkül emlékszünk dolgokra, hogy arra bárki vagy bármi emlékeztetne bennünket. Hogy egy hétköznapi példával éljünk: ilyen az, amikor egyszer csak beugrik, hogy hazafelé be kell menni a boltba tejért. Most kiderült, ebben a nők már hivatalosan is sokkal jobbak, mint a férfiak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Szia, nagyi! Képzeld, meleg vagyok.

Steiner Kristóf 2015. május 30., szombat 21:40

A legtöbb meleg számára a coming out, azaz az előbújás (a szexuális irányultság felvállalása) a közeli családtagok előtt is meglehetősen nehéz feladat, ám itt még nem ér véget a sor: miután a szülők előtt felvállaltuk a felvállalnivalót, egy csomó új kihívással nézünk szembe. Tesók, barátok, haverok, régi szerelmek, szomszédok – csupa olyan ember, akikkel egy ponton vagy megtörténik a nagy beszélgetés, vagy egyszerűen csak hagyjuk, hogy maguktól rájöjjenek.

Az utóbbi kategóriába tartoznak a nagymamák és nagypapák is – ennek oka pedig általában az, hogy a család legidősebb tagjai rendszerint nincsenek kirobbanó formában. És hát senki sem igazán szeretné magára vállalni, hogy egy coming outtal az egekbe küldje a vérnyomásukat, mások komolyan elhiszik, hogy szívrohamot, vagy szélütést okozna nekik a csalódottság érzése. „Nem akarom felzaklatni vele” – ez a tipikus hozzáállás.

Nemrég hasonló történettel keresett meg egy fiatal férfi olvasónk is, ám kérésére a levelét nem teszem közzé. Elég annyi, hogy szívesen beszélne őszintén a nagymamával, és mutatná be neki a pasit, akit szeret, de attól fél: ha visszajut a nagymamához a hír vagy magára ismer a cikkből, menten szörnyet hal. Ezt pedig én se szívesen venném a lelkemre – bár hozzáteszem, senkiről sem hallottam még, aki holtan rogyott össze, miután egy kedves családtagról kiderült, hogy meleg.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Megvan, kik posztolják a legtöbb kicsimmelnyaralós fotót

mzd 2015. május 29., péntek 18:01

A közelgő nyár nemcsak a meleg idővel jelent egyet, hanem azzal is, hogy lassan elárasztják majd a Facebook hírfolyamát a „párommal horvátba" típusú nyaralós fotók – tehát azok a képek, amelyekre egyébként senki sem kíváncsi. Bár elsőre úgy tűnhet, az ilyen jellegű képeket posztoló emberek határtalanul boldogok, egy új kutatás szerint nem feltétlenül azok, viszont alacsony az önbecsülésük – olvasható a Refinery oldalán.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Figyeljen oda jól, mit vesz fel reggel, a teljesítménye múlhat rajta

Sákovics Diana 2015. május 28., csütörtök 20:18

Szép dolog azt mondani, hogy a külsőségek nem számítanak. Még szebb dolog ezt valóban el is hinni, de sajnos ez épp olyan, mint a korlátlan szeretet: jól hangzik, de ösztönösen nem megy. A külsőségek, pontosabban a külső megjelenés fontos, nemcsak mások megítélésében, de abban is, hogyan látjuk önmagunkat, hogyan gondolkodunk magunkról, a világról. Az öltözködés pszichológiája következik. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

5 érv, hogy miért jó introvertáltnak lenni

S-W. Zsó 2015. május 27., szerda 18:59

Félénkek, unalmasak és be vannak gubózva – mondják gyakran az introvertált emberekre, hiszen nem sok mindent mutatnak meg magukból. Ám ez a feltételezés leginkább azoknak a kultúráknak a téves megítélése, ahol túlságosan felértékelik a nyitottságot és a bőbeszédűséget, ráadásul a rámenősséget tartják a sikeres élet kulcsának. Összegyűjtöttünk néhány érvet, amik igazolják, hogy az introvertált emberek nemhogy nem antiszociálisak, de kimondottan érdekesek, intelligensek és ezért bizony vonzóak is.

Introverzió és extraverzió

Carl Gustav Jung A lélektani típusok című könyve a személyiség legfőbb tényezőjeként bevezette és széles körben népszerűvé tette az introverzió és az extraverzió fogalmát. Jung szerint az introvertáltakat a gondolatok és az érzések belső világa, az extravertáltakat pedig az emberek és a tevékenységek külső világa vonzza. Az introvertáltak a körülöttük zajló eseményekről általuk alkotott jelentésekre koncentrálnak; az extrovertáltak pedig belevetik magukat ezekbe az eseményekbe. Az introvertáltak akkor töltődnek fel energiával, ha egyedül vannak, az extrovertáltak pedig akkor merülnek le, ha nem élnek elegendő mennyiségű társas életet.

„Persze ezek nem abszolút jellemzők: Carl Jung pszichológus szerint nem létezik tisztán introvertált vagy tisztán extravertált személyiség, hanem mindenki valahol a két végpont között, de az emberek többsége a spektrum közepén helyezkedik el, ők az ambivertáltak" – írja Lars Larsen, az Aarhus Egyetem pszichológus professzora a Science Nordic oldalán. Ha ön még nem töltötte ki a Jung gondolatain alapuló, a legtöbb egyetem és óriáscég által alkalmazott Myers–Briggs személyiségtesztet, itt megteheti.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44

Blogok, amiket olvasunk

KETTŐS MÉRCE Percenként keres annyit, mint más havonta

Mészáros Lőrinc tavaly 96 milliárd forinttal gazdagodott. Napi 263 millió, percenként 183 ezer forint gyarapodás. Nem rossz!

KREATÍV PSZICHOLÓGIA Ezek a játszmák teszik tönkre a kapcsolatainkat

A játszmákkal nem csupán saját magunkat tehetjük boldogtalanná, de embertársainkat is az őrületbe kergethetjük játszi könnyedséggel.

HATÁRÁTKELŐ Hogyan szerezzünk barátokat külföldön?

Négy éve költöztünk Svédországba, nulla kapcsolattal. Innen épült fel a társaságunk. Tippek barátkozáshoz.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés