EGO

Szenvedélybeteg a partnerem, mit árul el ez rólam?

Marjai Kamilla 2015. november 11., szerda 16:43

Erre az elgondolkodtató, sokakat érintő kérdésre aligha lehet általános érvényű, gyors és egyszerű választ adni. Ugyanakkor a kutatókat és a klinikusokat több évtizede foglalkoztatja a kérdés, hogy mi zajlik azokban a kapcsolatokban, ahol az egyik fél valamilyen függőség rabja. A szenvedélybetegségek problémakörét felölelő tudományág, az addiktológia rendszerszemléletű képviselői a függőségre úgy tekintenek, mint egy összetett jelenségre, ami nemcsak a függő egyén életét befolyásolja, de az őt körülvevő társas mező működését is nagyban meghatározza. A szűkebb társas környezet  akaratlanul is megtanul együtt élni a függőség természetével, érzelmi és viselkedéses válaszok születnek, melyek a szenvedélybeteg és a hozzátartozó viszonyrendszerét pillérként tartják össze. Ám ezek a pillérek gyakran ingatagok, sem egyik, sem másik fél érzelmi stabilitását nem tudják garantálni. A kapcsolati egyensúly kialakul ugyan, de nem konstruktív jellegű, sokkal inkább leépít, mintsem építene.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az edzés hatékonyon védi mentális egészségét

Sákovics Diana 2015. november 10., kedd 10:15

Tudjuk, hogy ha rendszeresen edzünk, jobban pörög az agyunk, rugalmasabb a gondolkodásunk, és azt is tudjuk, hogy mindegy mit mozgunk, idős korban az az agyunknak jó lesz. Meg persze tudjuk azt is rég, hogy a fizikai egészségünkön túl az edzés a hangulatunkra, a mentális egészségünkre is pozitív hatással van. Tudjuk, de most elmondjuk még egyszer. Van, amit nem lehet eleget ismételni. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt teheti, ha tele a töke a várakozással

Sákovics Diana 2015. november 9., hétfő 14:15

Rengeteget várunk. Várunk a kávénkra, a pirítósra, várunk a dugóban ülve, várunk a buszra, a boltban a fizetésre, az ügyfélszolgálatra, az orvosra, mindenre. Várunk, és közben nyomkodjuk a telefont, és ha túl sokáig tart, hát gyakran kiakadunk, hogy mi az ördögért kell így elcseszni az időnket. A várakozás ugyanis felesleges, hasztalan időrablás, üresjárat az életben. De vajon ez tényleg így van? Elisha Goldstein, klinikai pszichológus szerint egyáltalán nem. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezek a gének lökdösik a hűtlenség felé

Sákovics Diana 2015. november 8., vasárnap 18:57

Elvileg mindannyian tudjuk, hogy a hűtlenség csúnya dolog: tisztességtelen, szemétség, amit nyilván nem kellene csinálni. Mégis sokan csináljuk. Csináljuk még akkor is, amikor egyébként jónak tartjuk a párkapcsolatunkat, csináljuk még akkor is, amikor tudjuk, hogy ezzel az egész addigi életünket tesszük kockára. De miért tesszük? Ez a kérdés régóta izgatja az embereket, így a kutatókat is, nem meglepő hát, hogy rengeteg elmélet született a jelenség hátteréről. Vannak, akik az evolúciót hibáztatják, és akadnak, aki a szülőket, a személyiséget vagy éppen a társadalmat. (Ezekről az elképzelésekről részletesen itt olvashat.) Most kedvenc biológusaink az AsapSCIENCE-től is elővették a hűtlenség kérdését, persze ők nem morális vagy szociológiai fejtegetésbe kezdtek, inkább megnézték, miben különbözik a hűtlenségre hajlamos emberek szervezete a többiekétől. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tériszonyom van. De mi az ördögtől?

Sákovics Diana 2015. november 7., szombat 19:03

"Mama! Vigyél le! Vigyél le! Túl magas!" – kiabálja a fiam a meredek lépcső tetején, én megdöbbenve kapom fel. Nem értem. Öt éves, és eddig soha nem félt a magasságtól. Oké, anyukámnak van egy enyhe tériszonya, de nem olyan durva, csak nagyon magas, ember alkotta építményeken retteg. De vajon a fiamnak honnan jött ez elő? Eltanulta? Örökölte? Megérett az agya a rémképek fantáziálására? Egyáltalán honnan az ördögből jön a tériszony, és mit lehet vele kezdeni? 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A szakállas pasik szexistábbak az átlagnál

Sákovics Diana 2015. november 6., péntek 18:58

Vannak pszichológiai kutatások, amiknek valójában nincs sok értelme (heló, brit tudósok!), de legalább jól lehet rajtuk mulatni, és eredményeikkel klasszul lehet szívatni az ismerőseinket. Na, épp egy ilyen következik, méghozzá ausztrál pszichológusok friss eredményei nyomán, akik azt állítják, hogy a szakállas pasik szexistábbak az átlagnál. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az agya egy része képes aludni, míg a többi éber

Sákovics Diana 2015. november 5., csütörtök 21:06

A biológusoknak köszönhetően egy ideje tudjuk, hogy a delfinek a nap huszonnégy órájában éberek, legalábbis egyszerre csak az egyik agyféltekéjük pihen, míg a másik figyel és reagál a külvilág ingereire. Kár, hogy mi ilyet nem tudunk. De lehet, hogy tudunk valami egészen hasonlót. Legalábbis ez derül ki az (e) Science News cikkéből.

shutterstock 125753771
Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt teszi a túlterheltség az egészségével

Sákovics Diana 2015. november 4., szerda 20:55

Van, hogy az élet egyszerűen túl sok, túl nehéz. Van, hogy olyan kihívások előtt állunk a munkában, a tanulmányainkban, a magánéletünkben, ami szorongat, ami félelmetes, amiről fogalmunk sincs, hogy az ördögbe fogjuk megoldani. Van, hogy túlterheltek vagyunk, hogy túl sok helyen kellene teljesítenünk, hogy hajtunk, de mégsem vagyunk képesek utolérni magunkat. Meg van olyan is, amikor régóta, tartósan, kilátástalanul rossz: amikor nem tudjuk megoldani a munkahelyi gondokat, amikor rossz a párkapcsolatunk, amikor régóta ideges a partnerünk, vagy éppen régóta vagyunk magányosak. A stressz érzése százféleképpen bukkan fel az életünkben. De a stressz nemcsak egy érzés. A stressz egy komplex reakció, ami szervezetünk egészére hatással van, és ha nem tart sokáig, akkor ez így is van jól. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Megvan, mi történt A ruhát fehér-aranynak látók agyában

Sákovics Diana 2015. november 3., kedd 20:13

Emlékszik még A ruhára? Tudja, arra amelyiken a fél világháló vitázott 2015. februárjában. A ruhát az emberek egy része fehér és arany színűnek, míg a többiek (helyesen) kék, fekete csíkosnak látták. Persze a ruha nemcsak a népet hozta lázba, a pszichológusok is lelkesen csaptak le a jelenségre, hogy milyen csodás példa ez az észlelésünk működéséről, vagyis arról, hogyan keveredik a szenzoros információ a sajátos, ránk jellemző értelmezéssel.

Bár a többség nyilván már rég lejött A ruha kérdéséről, a tudomány malmai lassabban őrülnek: közel egy év kellett ahhoz, hogy kézzelfogható bizonyítékok is szülessenek arról, amit annak idején a pszichológusok állítottak. Köszi, német agykutatók! Köszi, Research Digest! 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A tökéletes védőháló, ha omladozik a kapcsolat

Sákovics Diana 2015. november 2., hétfő 16:06

Az elmúlt évek kutatásaiból úgy tűnik, hogy ha szeretnénk lelkileg egészségesek lenni, ha a boldogságot keressük, fontos, hogy megtanuljunk hálásnak lenni, azért amink van. Bármi is legyen az. 

A hála megnyugtat, jót tesz a szívnek, erősíti az immunrendszert. Hálásan az ember kevésbé irigy, dühös, kevésbé ostoroz másokat és önmagát, így hosszú távon az érzés segít a depresszió megelőzésében, és segíti az egészséges önértékelést is. A hála az egyik elsődleges fegyverünk a lelki elsősegélynyújtásban, az eszköz, amit alkalmazhatunk, ha éppen a padlón vagyunk. A hála érzése tehát már önmagában csodás dolog, de még többet érünk el vele, ha képesek vagyunk kifejezni annak, akit szeretünk. Ez ugyanis mindkét félben erősíti a másikról kialakított pozitív képet, és segít a felmerülő problémák kezelésében is. Ráadásul egy friss kutatás szerint a hála kifejezése egy nehéz időszakban a házasság megmentéséhez, a válás megelőzéséhez is hozzájárulhat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

10 érv, hogy miért ne csak hallgassa a gyerek a zenét

S-W. Zsó 2015. november 1., vasárnap 09:04

Ön játszott valaha valamilyen hangszeren? Esetleg a mai napig rendszeresen gyakorol? Akkor van egy jó hírünk: egyre több bizonyítékot találnak az idegkutatók arra, hogy a zenei képzés roppant előnyös az agy bizonyos funkcióinak fejlesztése szempontjából. Ez talán nem is olyan meglepő, ha belegondolunk, hogy egy hangszer megszólaltatása mennyire összetett folyamat, hiszen a figyelmünket, az emlékezetünket, az érzékelésünket és a motoros képességeinket is jól megdolgoztatja. Vagyis nem mindegy, hogy csak hallgatjuk a jó zenét, vagy műveljük is azt. A Psychology Today oldalán bukkantunk rá azokra a nyomós érvekre, amik szerint érdemes minél előbb hangszert ragadni. Azért önnek sem késő, de a gyerekek előnyben vannak.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A rítusok hiánya nehezíti a gyászunkat

Sákovics Diana 2015. október 31., szombat 08:42

Hogyan kell gyászolni? Egyáltalán hogyan lehet? Mi természetes gyász idején, és mi nem? Kell-e, szabad-e a gyászunkról beszélni? Kivel? Mennyit? Ha nemrég vesztettünk el valakit szabad-e társaságba menni, szórakozni? Mit kell mondani egy gyászolónak? Vagy csak békén kell hagyni? Hogyan, hogy az ördögbe kell viselkedni, amikor a halállal találkozunk? Nem egyszerű ezekre a kérdésekre csípőből válaszolni, és nem véltelenül. Ma a legtöbb embernek fogalma sincs arról, mihez kezdjen a halállal, hogyan kezelje saját gyászát és hogyan másokét. Nem, nem azért, mert bénábbak, érzéketlenebbek, hedonistábbak vagyunk, mint rég, hanem azért, mert erre senki sem tanít meg minket. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A lelki bántalmazás éppen annyira megnyomorítja a gyereket, mint a fizikai

Sákovics Diana 2015. október 29., csütörtök 18:45

Tudjuk, hogy a gyerekek bántalmazása és elhanyagolása szörnyű dolog. Tudjuk, hogy a gyerekkori bántalmazás maradandó változásokat okoz az agyban, hogy felnőttkorra is kiterjedő következményei vannak mind lelkileg, mind testileg. Ennek ellenére hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a bántalmazás különböző formái eltérő mértékben károsak, hogy egyedi következményeik vannak, és másképpen hatnak a különböző nemű és rasszú gyerekekre. Rosszul hisszük. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Kényszerbetegség: amikor a rendrakás a pánikot fedi el

Sákovics Diana 2015. október 29., csütörtök 18:29

A kényszerbetegség az, amikor valaki folyton kezet most, pedáns rendben tartja a cuccait és háromszor visszamegy bezárni az ajtót. Igaz? Nem igaz. A kényszerbetegségnek becézett obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egy súlyos és kínzó pszichiátriai betegség, ami jóval bonyolultabb, mint azt sejtenénk. Összeszedtük hát a betegséggel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hat hatékony feszültségoldó technika

Sákovics Diana 2015. október 28., szerda 15:56

Mindannyiunknak van rossz napja. A nap, amikor morcosak vagyunk, keserűek, gyorsan felhúzzuk magunkat, a megszokottnál hevesebben reagálunk, odakaffantunk, csapkodunk. Ebben az ingerlékeny állapotban szervezetünkben magas a stresszhormon, a kortizol szintje, aktiválódik az ősi harcolj vagy menekülj rendszer, érzékeink élesebbek, minden apróságra felkapjuk a fejünket, és minden apróságon újra és újra fel is húzzuk magunkat. Nem valami jó érzés. Ráadásul nemcsak mi szenvedünk, hanem a környezetünk is. Az ingerlékenység ugyanis gyorsan terjedő méreg, hangulatunkkal pillanatok alatt ronthatjuk el a munkahelyi légkört, a családi vacsorát, vagy éppen a boltos lány teljes munkanapját. De vajon mit lehet tenni, hogy megszabaduljunk az ingerlékenységtől? 

Ezt a kérdést járta körül a Psychology Today-ben Guy Winch pszichológus, aki az elmúlt években lelkesen kutatta hogyan is lehetne jobb a pszichés higiénénk, hogyan kezelhetjük hatékonyabban lelki sérüléseinket, és hogyan nyújthatunk magunknak lelki elsősegélyt kudarc, visszautasítás, magány esetén. Jöjjön Winch hat ellenszere az ingerlékenységre.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Vajon a bizonytalanság, vagy a biztos rossz a szarabb?

Sákovics Diana 2015. október 27., kedd 20:36

A nagymamám szerint az univerzum legnagyobb démona, amit mindig, minden körülmények között érdemes – amennyire lehet – elkerülni, legyőzni, kiküszöbölni: a bizonytalanság. A nagyi pedig nem véletlenül tanította ezt. Amikor nem tudjuk mi lesz, amikor minden lehetséges kimenetel párhuzamosan pörög az agyunkban, amikor igyekszünk a legrosszabbra felkészülni, és közben reménykedünk a legjobban, amikor az élet tervezhetetlen és csak egy helyben toporgunk, általában pocsékul érezzük magunkat. A bizonytalan helyzetekkel gyakran folyamatos feszültség, ingerlékenység, szorongás jár együtt. De vajon tényleg annyira rossz a bizonytalanság? Valóban rosszabb lenne, mint a biztos rossz teljes tudatában lenni? Hiszen a bizonytalanságban még ott a remény, a másik esetben pedig csak a rideg valóság marad. Amerikai kutatók erre keresték a választ. 

shutterstock 303031352
Távolról sincs vége, olvasson még »

Vegye észre, ha manipulálják! - Trükkök, amiket az érzelmi zsarolók bevetnek

S-W. Zsó 2015. október 26., hétfő 20:43

"Ha igent mondok az ajánlatra, mikor kellene kezdenem?" - kérdeztem a minap egy állásinterjún. "Tegnap" - vágta rá gondolkodás nélkül a munkaadó. Nekem pedig ott és azonnal döntenem kellett. Aztán megígértem, hogy még aznap visszahívom. Végül nemet mondtam a szűkös határidőre hivatkozva és ekkor már kezdett engedményeket tenni, hogy gondoljam át, még jövő héten is kereshetem, nincs késő... Ez döbbentett igazán rá, hogy az interjú során mennyire próbáltak manipulálni a sürgetéssel és szándékos feszültségkeltéssel.

Szerencsére ez csak egyetlen alkalom volt, de vannak, akik nap mint nap átélnek hasonló élményeket. Ha valaki úgy próbálja irányítani, hogy egyenesen vagy burkoltan büntetéssel fenyegeti, akkor bizony esélyes, hogy önt is manipulálják. Az érzelmi kizsákmányolás lényege, hogy az elkövető hatalmi egyenlőtlenséget teremtsen, kontrolláljon másokat, és ezzel elérje, hogy áldozatai kárára saját akarata érvényesüljön. Ha tudni szeretné, mi minden árulkodhat érzelmi zsarolásról, görgessen tovább!

Távolról sincs vége, olvasson még »

A kontrolláló szülő boldogtalan felnőttet nevel

Sákovics Diana 2015. október 26., hétfő 09:50

A pszichológusok régóta tudják, hogy a korai tapasztalataink, gyerekkori élményeink alapvetően befolyásolják, hogy milyen emberré válunk, milyen lesz a személyiségünk, hogyan állunk önmagunkhoz, a párkapcsolatokhoz, az élethez. A gyerekkorunk legmeghatározóbb elemei pedig a szüleink, pontosabban a velük való kapcsolatunk. Most egy friss brit kutatás számokkal is igazolta azt, amit a terapeuták szakmai tapasztalatból állítanak: a szüleinkkel való kapcsolatunk egész életünkben hatással van arra hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Elveszítjük a kontrollt, és csak a magány marad

Sákovics Diana 2015. október 24., szombat 10:45

Mentális betegséggel élni kemény, főleg, hogy még mindig hajlamosak vagyunk ezt gyengeségnek, akarathiánynak, lustaságnak vagy éppen kifogásnak tekinteni, tetézve ezzel a betegek szenvedéseit. Mert bizony szenvednek. Arról, hogy mennyire, olvasóink írtak már korábban, ott első kézből olvashatta, milyen érzés pánikrohamtól 140-es pulzussal fuldokolni, milyen depressziósan a biztonságos, de kínzó elszigeteltségben élni, vagy milyen az embernek a betegségét titkolni minden barátja előtt.  

Mind mások vagyunk, így nyilván mindenki máshogy éli meg a betegségét, de ahhoz, hogy képesek legyünk változtatni a mentális betegségekhez való hozzáállásunkon, hogy képesek legyünk empatikusak és megértőek lenni, hogy el tudjuk képzelni mit élnek ők át a mindennapjaikban, nem árt, ha beleolvasunk egy-egy ilyen személyes beszámolóba. Így gondolkodott az egyik kedvenc pszichoblogunk, a Research Digest szerzője is, aki nemrég összegyűjtött egy rakás leíró jellegű tanulmányt, melyekben a különböző mentális betegségekben szenvedőkkel készített interjúk tapasztalatait foglalták össze. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Van egy rejtett tulajdonság, amire veszettül buknak a nők

Sákovics Diana 2015. október 23., péntek 12:44

A legtöbben szívtunk már az életben a párválasztás nehézségeivel, nem véletlen, hogy annyi embert érdekel, mitől is lehet vonzó a másik nemnek. Nincsenek ezzel máshogy a pszichológusok sem: a vonzalom népszerű kutatási téma, ennek köszönhetően pedig mi is minden vizsgálattal eggyel bölcsebbek lehetünk. A korábbi kutatásokból tudjuk például, hogy a nők általában buknak a mélyebb hangú, széles arccsontú férfiakra, akik ugyan sokban hasonlítanak hozzájuk, de az immunrendszerük mégis különböző, és akik nem biztosak abban tetszik-e nekik a nő. Ahogy a párválasztási preferenciákról az is megvan, hogy mindkét nem szereti az alázatos és nonkonformista partnereket. Egy friss kutatás ehhez az információhalomhoz tett most hozzá, ráadásul egy elég fura megállapítást: a nők odavannak a jelentudatosságért. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az agyunk is megváltozik, ha hangszert ragadunk

Sákovics Diana 2015. október 20., kedd 15:48

Az agyunk egy folyamatosan változó, rugalmas rendszer, melynek területeit a legkülönbözőbb hétköznapi tevékenységekkel fejleszthetjük. Ha például több nyelven beszélünk, a logikus gondolkodásért, memória menedzselésért, a tervezésért és a problémamegoldásért felelős agyterületeken több szürkeállományt szerzünk, ha edzünk, az agyunk rugalmasabb, az egyensúlyozást igénylő mozgásokkal (például fára mászás) pedig a memóriánkat fejlesztjük. Az agykutatók vizsgálataiból tudjuk, hogy az összetett feladatok hatnak legjobban az agyunkra, azok, amelyek megdolgoztatják a figyelmünket, az emlékezetünket, az érzékelésünket és motoros képességeinket is. Tipikusan ilyen például a hangszerek megszólaltatása, nem véletlen, hogy a zenészek agya sokban különbözök az átlag emberétől. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt teszi a házastársi vita a testével

Sákovics Diana 2015. október 19., hétfő 16:04

Konfliktusba keveredni nem jó érzés. Különösen nem jó konfliktusba keveredni valakivel, aki igazán közel áll hozzánk. De akármilyen kellemetlen és béna, a problémás helyzetekbe érdemes beleállni, érdemes felvállalni a vitát, a veszekedést, azt, hogy kiállunk gondolataink, elképzeléseink mellett, hogy elmondjuk, ha rosszul érezzük magunkat, ha a másik megbántott minket, ha valami fáj. Ha ugyanis kerüljük a konfliktusokat, ha magunkba zárjuk a problémákat az hosszú távon megöli a kapcsolatokat. Ezekben a helyzetekben az érzelmekkel telített titkok az intimitás ellen hatnak, növelik a felek közötti távolságot, a magányosság érzését. A magányosság pedig átkozottul fáj. Sokkal jobban fáj és sokkal károsabb a testi és lelki jóllétünkre hosszú távon, mint az, ha belemegyünk egy vitába. De mi a helyzet akkor, ha a viták mindennaposak, ha folyton készen kell állnunk a harcra? Az bizony éppen annyira káros a szervezetünkre, mint az elszigetelődés és a magány. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az egészségének is rossz, ha a dugóban rostokol

Sákovics Diana 2015. október 18., vasárnap 19:20

Emlékszik még a kilencvenes évekből az Összeomlás című filmre? Arra, amiben a keményen dolgozó amerikai kisembert alakító Michael Dougles a lánya szülinapjára sietve a nagyvárosi dugóban ragad, megkattan, és eszeveszett ámokfutásba kezd? A férfi összeomlását nyilván nem a közlekedési dugó okozza, de nem véletlen, hogy az váltja ki. Idegőrlő dolog nap, mint nap a dugóban vánszorogni, passzívan várakozni, tehetetlenül alkalmazkodni. Értékes családtól, barátoktól, hobbiból elvett holtidő ez, ráadásul megúszhatatlan. De vajon ennek a napi szívásnak – azon túl, hogy megnyomorítja a hangulatunkat – van bármilyen hosszú távú következménye a pszichénkre? Nyilván van.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index
Távolról sincs vége, olvasson még »

Jobb élni, mint megijedni - Itt van Almási Kitti "bátorság-takönyve"

Steiner Kristóf 2015. október 17., szombat 19:39

Bár mindannyian szeretjük magunkat olyan erősnek és rendíthetetlennek mutatni, mint Madonna és Napoleon együttvéve, valójában rengeteg gátlás és félelem van bennünk – még a legegyszerűbb helyzetekben is. Almási Kitti új könyve, a Bátran élni komoly kérdéseket feszeget: leélhetünk-e egy egész életet rettegésben? Képes-e egyáltalán valódi intimitásra, megvalósíthatja-e legmélyebb vágyait, aki állandó önvédelemre rendezkedik be? 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezért kell kikérdezni a gyereket felelés előtt

Sákovics Diana 2015. október 16., péntek 18:10

Emlékezetünk bonyolult és összetett rendszer, de szerencsére rugalmas, vagyis tudatosan fejleszthető. A pszichológiai kutatásoknak köszönhetően tudjuk, hogy az elegendő alvás, a kiegyensúlyozott étkezés, az edzés, az egyensúlyozást igénylő mozgásformák, a kávézás és a rendszeres szex is fejleszti az emlékezetet, míg az alkoholfogyasztás rontja. Ahogy tudjuk azt is, hogy számos olyan technika létezik, amivel növelhetjük memóriánk kapacitását, ehhez a speciális módszereken túl az is bőven elég, ha csukott szemmel igyekszünk valamit felidézni, vagy éppen ismételgetjük azt, amit meg akarunk jegyezni. Az ismételgetés egyébként a legelterjedtebb tanulási módszer, bár a hatékonyság szempontjából egyáltalán nem mindegy hogyan csináljuk. 

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ A 30-as évek fotókon

Graffitik, autók, emberek, hatalom, Amerika - John Gutmann a kamera segítségével megtanulta máshogyan látni a világot.

SZUBKULTÚR Utcai divat, de konkrétan, szó szerint

Ki hitte volna, hogy egy csatornafedél vagy irányítótábla ilyen tökéletes mintát ad a textilen. Utcai divat - szó szerint

FILMVILÁG Forog az új krimi Kulkával

Az X egy fordulatokban gazdag, skandináv típusú krimi. Kulka János a forgatás minden percét élvezte, tetszik neki a sztori is, és az általa játszott szereplő is.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés