EGO

Szüleink tragédiája a mi emlékezetünkben él tovább?

Brownie 2017. február 6., hétfő 20:21

Sokszor úgy beszélünk a memóriáról, mintha az is egy kézzelfogható testrészünk lenne. Valójában azonban az emlékezés egy összetett, az agy számos területére kiterjedő folyamat, aminek működésével azért sem árt jobban megismerkedni, mert emlékeink tesznek minket azzá, akik vagyunk. Az utóbbi évtizedekben az emlékezetkutatás a kognitív tudományok vezető ágává vált, így egyre több hasznos információt tárnak fel a tudósok a memóriáról, amikből össze is gyűjtöttünk néhány érdekességet. Kiderült például, hogy miért nem vagyunk megbízható szemtanúi egy-egy bűncselekménynek, de azt gondolta volna, hogy a legtöbben meg nem történt eseményekre is emlékezünk?

Távolról sincs vége, olvasson még »

Apró változások=boldogabb házasság?

Böszörményi Edina 2017. február 5., vasárnap 17:27

Még a sziklaszilárd házasságokban is előfordulhat, hogy néha bizonytalannak érezzük magunkat: a gyakori veszekedések, vagy csak a szimpla hétköznapi problémák is súlyos bélyeget nyomhatnak a kapcsolatunkra. Egy rossz házasság negatív hatással lehet a szervezetünkre is, így nem árt arra törekednünk, hogy megmaradjon a szerelem, de legalábbis az összhang a kapcsolatunkban. Elsőre merésznek tűnhet a kijelentés, de apró szokások bevezetésével igenis jobbá tehetjük a házasságunkat.

Távolról sincs vége, olvasson még »

6 tévedés, ami kinyírja a párkapcsolatot

Sákovics Diana 2017. február 4., szombat 17:12

Minden párkapcsolatnak létezik természetes hullámzása, amiben a jobb és rosszabb időszakok váltják egymást. Persze az, hogy pontosan milyen problémákkal, konfliktusokkal, válságokkal szembesülünk egy kapcsolatban páronként más és más. Függ ez a személyiségünktől, a hozott mintáinktól, ahogy függ az aktuális élethelyzetünktől is. Vannak azonban olyan tipikus problémák, amelyek számos kapcsolatban megjelennek. Ráadásul ezek gyakran olyan téves elképzelésekből fakadnak, amiket észre sem veszünk. Nézzük a legsúlyosabbakat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így ebédelhet egészségesebben a munkahelyén

Sákovics Diana 2017. február 3., péntek 12:31

Vannak napok, amikor nem tudok rendesen enni. Van, hogy sokat rohangálok, megbeszélek: nincs lehetőségem nyugodtan leülni. Van, hogy nem tudok otthonról meleg ételt hozni, rendszeresen rendelni luxus, a vállalati menza meg leginkább iszonyú. Nem mintha őrült nagy elvárásaim lennének, nem akarok én Széll Tamás művein élni, bőven elég az is, ha mondjuk minden második húsfalat mentes a mócsingtól, akad zöldség a kosztban, és nem főzik szét a tésztát. De van, hogy ez sem jön össze. Olyankor pedig valahogy ki kell húzni a napot. Például pogácsával, gyümölccsel, édességgel. Vagy bármivel, ami a szerkesztőségben van és ehető.

Remélhetőleg ön szerencsésebb nálam, vagy legalábbis ügyesebben megoldja a munkahelyi étkezést, de talán még ennél is lehetne jobban csinálni. A Cornell Egyetem gasztropszichológusai szerint legalábbis a munkahelyek többségének van hova fejlődnie az egészséges étkezés tekintetében, ráadásul ez a fejlődés néhány egyszerű trükkel könnyen meg is valósítható.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezzel a módszerrel könnyebben nyerhetünk vitát

Böszörményi Edina 2017. február 2., csütörtök 17:09

A sikeres vita kulcsa nem az, ha cáfolni próbáljuk a másikat, hanem az, ha határozottan egyetértünk vele. Hülyeségnek hangzik? Pedig nem az. Köszi a tippet, PsyBlog!  

Távolról sincs vége, olvasson még »

A teljesítményhez kötött szeretet nyomorítja meg az életünket

Kuna-Várhelyi Gábor 2017. február 1., szerda 19:49

Munka- és megfelelés centrikus világban élünk. Már kisiskolás korunkban megtanuljuk, hogy a teljesítményünk alapján osztályoznak, minősítenek és rangsorolnak minket. Később a munkában, a karrierben is sokszor kell egy jó pozícióért küzdenünk, versengenünk a többiekkel. Felnőttként is az elért eredményeink alapján ítélhet meg minket a környezetünk, és így lehetünk mások szemében sikeresek, és elismertek, vagy éppen lúzerek, akik nem vitték semmire. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Városi legenda, hogy a nők jobbak a multitaskingban

S-W. Zsó 2017. január 31., kedd 19:39

Nehéz volt beismernem, de sokkal gyorsabban és hatékonyabban dolgozom olyan helyen, ahol nincs – vagy csak korlátozottan van - lehetőségem az internetre csatlakozni. Korábban soha nem bírtam megállni, hogy ne nézzek rá az e-mailekre vagy a chat-üzenetekre (pedig nem voltak életbe vágóan fontos csevegések), akárhányszor pittyent egyet a telefonom. De volt, hogy a szövegszerkesztő megnyitása vagy egyetlen mondat lepötyögése után már egy totálisan irreleváns weboldalon böngészgettem.

Ma már igyekszem tudatosan kiszűrni a zavaró tényezőket, és lehetőleg egyszerre csak egyetlen feladatra figyelni, de azért néha előfordul, hogy 6-8 ablak között ugrálok ide-oda. Ilyenkor állítólag „multitaskingolok”, vagyis megosztom a figyelmem. Aztán pedig csodálkozom, hogy a felére nem emlékszem annak, amit olvastam, néztem vagy hallgattam az interneten – munka közben –, vagy hogy ilyenkor rendszerint még éjjel is a gép előtt ülök, mert jelentéktelen dolgokra fecséreltem az időmet. És ezzel bizony, nem vagyok egyedül. Az internetnek és az okoskütyüknek köszönhetően a legtöbben „infomániában” szenvedünk, csak nem feltétlenül vesszük észre vagy látjuk be, hogy függők lettünk.

shutterstock 250743904
Távolról sincs vége, olvasson még »

Velem minden rendben, csak a fejfájás kínoz

Sebők Franciska 2017. január 28., szombat 18:10

A betegségek gyakran segítenek abban, amit a személy nem tud megtenni: levenni az én-idegen szerepeket, a túlzott megfelelési kényszert, melyet gyerekkorban a külvilág, később általában maga az ember pakol magára.

Egészségünk működése nem elválasztható személyiségünktől, életünk aktuális történéseitől, és az azokra adott érzelmi reakcióktól. A betegséget akár a lélek jelzésként is lehet tekinteni, ami felhívja elhanyagoló tulajdonosának figyelmét, hogy valami nincs rendben az életével. Sokszor a testünk mondja ki azokat a nemeket, melyeket mi magunk nem tudunk.

Anna 38 éves csinos, temperamentumos nő, aki házassági krízisben volt, amikor felkeresett. Változó, nehezen megfogható fizikai tüneteket produkált, az orvosok valamilyen autoimmun betegségre gyanakodtak. Többször körbejártuk már kapcsolatát a férjével, félelmeit a válással kapcsolatban, de mégis döntésképtelen volt, körbe-körbe jártak a gondolatai. Egyik alkalommal problémájából kilépve, általánosságban beszéltünk kapcsolatokról, életutakról. Ekkor feltett egy nagyon fontos kérdést: Az nem elítélendő, ha valaki nem egyetlen férfival éli le az életét? Édesanyja alkoholista férjével élt több évtizedig, ő volt az első és egyetlen férfi az életében.”

shutterstock 408948079

Bár a tudományos világban nincs feltétlenül egyetértés abban, hogy érzelmi világunk szorosan összefügg immunrendszerünk működésével, egyre több olyan kutatás folyik a témában, ami igyekszik ezt a gondolatot kiemelni az „ezoterikus maszlag” skatulyából.

Ezt kutatja például a pszichoneuroimmunológia tudománya, amely azokat a kölcsönhatásokat keresi, melyek a pszichológiai folyamatok, és az ideg-, hormon-, és immunrendszer között jönnek létre az emberi testben. Fókuszában leginkább az érzelmek/viselkedés/stressz hatások immunrendszerre gyakorolt hatásai állnak.

Nagyon leegyszerűsítve talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy a betegségeket nem mint egy különálló létezőt vizsgálja, hanem az adott beteg személyiségét, életútját, tudattalan érzelmi reakcióit is figyelembe véve próbál a tünetekről gondolkozni, a betegséget gyógyítani.

Távolról sincs vége, olvasson még »

6 apró jel, amiből felismerhet egy pszichopatát

Böszörményi Edina 2017. január 27., péntek 19:05

Nem érez megbánást, bűntudatot vagy lelkiismeret-furdalást, érzelmileg felszínes, közönyös, érzéketlen. Mindeközben első ránézésre gyakran bájos, elbűvölő. Ilyen a tipikus pszichopata. Hogy milyen még? A PsyBlog segítségével összeszedtük néhány sajátos jellemzőt. Persze felismerni így sem egyszerű egy pszichopatát. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ha szereti a beteg vicceket, akkor ön okos

nemoszi 2017. január 26., csütörtök 17:57

A viccek megértéséhez alapból jó gondolkodásra van szükség, mivel gyorsan kell kapcsolni, érteni kell, mikor változik meg valaminek a jelentése vagy mikor tér ki valami a normális kontextusból – írja a digest.bps.org.uk.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Feldolgozható-e valaha egy tömeges baleset túlélése?

S-W. Zsó 2017. január 25., szerda 23:11

Napok óta kérdések százai fojtogatják a veronai buszbalesetben elhunyt diákok családját, tanárait, a barátokat és a kívülállókat. Miért kellett ennek megtörténnie? Miért engedtem el síelni? Mi lesz velünk nélküle? Miért nem a barátom élte túl helyettem? Az életnek mennie kell tovább, de már semmi sem lesz ugyanolyan a túlélők és az áldozatok szerettei számára, akiknek rengeteg támogatásra van szükségük ahhoz, hogy feldolgozzák azt, amit most még felfogni is lehetetlen. Vajon túl tudják-e valaha tenni magukat a történteken? Az átélt baleset emlékképei, a visszatérő rémálmok, a félelem, a szégyen vagy a bűntudat érzése még sokáig kísértheti az életben maradtakat, aminek enyhítésében, illetve megelőzésében kulcsszerepe van a helyszíni krízisintervenciónak, de nagyon fontos, hogy a szakmai segítségnyújtás a jövőben is folytatódjon. 

Mi az oka, hogy ugyanannak a balesetnek/természeti katasztrófának/terrorcselekménynek a túlélői közül sokaknál kialakulnak az úgynevezett poszttraumás stressz-zavar (PTSD) kínzó tünetei, míg mások könnyebben megbirkóznak ilyen traumatikus élményekkel? Mi a leghatékonyabb módja a PTSD kezelésének? Többek között ezekkel a kérdésekkel fordultunk szakemberekhez.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Rákos vagy? Éltél volna ésszel!

Sákovics Diana 2017. január 23., hétfő 13:32

Ha odafigyeltél volna magadra, most nem lennél rákos. Ha jártál volna edzeni, ettél volna elég zöldséget, gyümölcsöt, rostot, kerülted volna a vörös húst, a cigit, az alkoholt, most nem lennél beteg. Nem gondoskodtál magadról, itt a büntetés. A rákot tehát csak magadnak köszönheted. Esélyt, hogy felgyógyulj, csak kegyből érdemelsz. 

Ez az, amit a Magyar Rákellenes Liga legújabb videójában üzen. 

Hogy mi ezzel a baj? 

Az, hogy a rákbetegekre hárítja a felelősséget. A kampányfilm üzenete szerint mind magunk felelünk a sorsunkért, azt kapjuk, ami jár. A világ ugyanis egy igazságos hely, ahol a jók elnyerik jutalmukat, a rosszak pedig méltó büntetésüket. Tehát, ha valakivel rossz dolog történik, abból logikusan következik, hogy ő maga volt a rossz. Legalábbis hajlamosak vagyunk ebben hinni. 

Az igazságos világba vetett illúziónkról Melvin Lerner pszichológus már a hetvenes években is írt. Ez az illúzió abban segít, hogy a világot kiszámítható helynek lássuk, ahol teljes mértékben kontroll alatt tarthatjuk az életünket, befolyásolhatjuk a sorsunkat. Egy ilyen világban nincsenek véletlenek, rajtunk kívül eső erők. Egy ilyen világban nem vagyunk kiszolgáltatottak, nem szorongunk, nem kell rettegnünk. Ebben segít az is, ha az áldozatra toljuk a felelősséget. Ha ő a hibás azért, ami vele történt, akkor velünk ilyesmi nem fordulhat elő, akkor mi védettek vagyunk, érinthetetlenek. Pedig nem vagyunk azok.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Egyetlen gyerek halálának a feldolgozása is nagyon nehéz

Farkas Edina Lina 2017. január 22., vasárnap 16:59

A budapesti Szinyei gimnázium buszának Veronánál történt tragikus szombati balesetében (a gépjárművön síelésből hazatérő diákok és tanárok utaztak) tizenhatan meghaltak, huszonhatan megsérültek, többen még az életükért küzdenek. A legfrissebb hírek szerint a két válságos állapotú sérült kivételével azonban vasárnap estére minden túlélő hazaérkezik Magyarországra, ezzel pedig kezdetét veszi az életben maradtak és az áldozatok hozzátartozói számára egyaránt elképzelhetetlenül fájdalmas időszak: a gyászé és a történtek feldolgozásáé.

A szakemberek szerint ugyanis a teljesen váratlan, hirtelen bekövetkezett halál feldolgozása különösen nehéz gyászmunkával jár. Ilyen traumatikus helyzetekben rengeteget számít a krízisintervenciós csoport helyszíni jelenléte, de túlélőknek a jövőben a környezetük támogató attitűdjére is szükség lesz. Gyászterapeuta és pszichológus mesél arról, hogy mi a szerepe ilyen helyzetekben a krízisintervenciós csoportnak, és hogy a környezet mivel segíthet (vagy szándéka ellenére akár árthat is) a feldolgozás folyamatában. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Megvan, mitől olyan édes a bosszú

Brownie 2017. január 22., vasárnap 08:50

A gyerekekkel nap mint nap megesik, hogy bosszút forralnak valaki ellen, mert igazságot akarnak szolgáltatni vagy igyekeznek egy sértett barátjuk védelmére kelni. Valószínűleg ön is tapasztalta már, milyen érzés a bosszúvágy, sőt talán azt is, hogy mennyire jól esik megbosszulni valamit. Megmagyarázni viszont már nem is olyan egyszerű: ami biztos, hogy szeretjük, amikor a „gonosz” elnyeri méltó büntetését. De miért olyan jó ez nekünk? A Kentucky Egyetem kutatói virtuális voodoo babák és idegesítő zajok segítségével erre a kérdésre keresték a választ.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Csak önáltatás, hogy minden fejben dől el!

Marjai Kamilla 2017. január 21., szombat 19:24

Hol vegye kezdetét a felépülés? Ha egy szenvedélybeteg eljut eddig a kérdésig, valószínűleg már nagyon sok egyéb kérdésen,önmagával és környezetével megvívott harcon van túl. Mondhatnánk, hogy szerencsés az a függő, aki képes feltenni magának ezt a kérdést, de ez legkevésbé a szerencsén múlik. A szenvedélybetegséggel való első szembesülés esély a változtatásra, de ennek az esélynek a kihasználása számos további kérdés megfogalmazódásához vezet. Ezek egyike, hogy kit vagy milyen intézményt keressen fel a változni és változtatni szándékozó szenvedélybeteg.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezért ne ölessen kisgyerekkel állatot!

Farkas Edina Lina 2017. január 20., péntek 13:36

Nagy port kavart az a videó, amiben nemrég egy gyerekkel (akkori információk szerint egy óvodással) felnőttek malacot öletnek. Az eset Sellyén történt, és a Díványnak egy neve elhallgatását kérő helyi lakos azt állítja, hogy a videóban szereplő gyerek már tíz éves. De változtat-e ez a történtek megítélésén? Vajon létezik "ideális" kor, amikor a gyerek háziállatot ölhet? Tényleg másként éli ezt meg egy tanyai környezetben nevelkedett a gyerek? Szakértőket kérdeztünk a témával kapcsolatban.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Van jobb megoldás a házasságnál?

Dina 2017. január 19., csütörtök 19:35

Nem kell megházasodni. Igaz, társadalmunkban ez az egyik legelfogadottabb és leggyakoribb módja két ember hosszú távú párkapcsolatának, de messze nem az egyetlen. Hogy milyen alternatíváink vannak még? Nyilván ön is tud kapásból jó párat, de most a Huffington Post videója alapján most alaposan összeszedtük a felmerülő lehetőségeket.  

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így előzhet meg egy értelmetlen párkapcsolati vitát

Sákovics Diana 2017. január 18., szerda 19:29

…. most irányítsd a figyelmedet a lélegzetedre… Kényelmes fotelban ülök, a hátam egyenes, kezem a combomon pihen, szemem csukva. ... irányítsd a figyelmedet arra, ahogy a levegő ki-be jár a testedben… Könnyűnek hangzik. Beszívom a levegőt, emelkedik a mellkasom, megtelik a tüdőm. Kifújom a levegőt, figyelem, ahogy kiáramlik az orromon, a számon. Mondjuk inkább a számon. Igen, ha figyelem a légzésemet, akkor mindig inkább a számon fújom ki a levegőt. Hiába, belém égett a Pilates légzéstechnikája. Pedig mennyire nehezen ment az elején! Rengeteget bénáztam azzal, hogy jól vegyem a levegőt a bonyolultabb gyakorlatoknál. Mondjuk mindennel rengeteget bénáztam. Akkor vártam a fiam. Imádtam azt az egész időszakot. Talán soha nem voltam még annyira nyugodt, mint akkor… ...ha elterelődött a figyelmed, gyengéden tereld vissza a légzésedre… Hupszi. Szóval: beszívom a levegőt, emelkedik a mellkasom, megtelik a tüdőm. Aztán kifújom, figyelem, ahogy kiáramlik a levegő az orromon és a számon. Annyira durva: konkrétan nehéz beszívni a levegőt. Mintha lenne bennem valami gát, ami akadályoz a légzésben. Ugyanezt érzem mostanában a magánéletemben is. Valahogy nehéz befogadnom a pasim felől érkező érzéseket. De vajon mi tart vissza? Mitől lettem ilyen bizalmatlan? Bizalmatlanság ez egyáltalán? ...ha elterelődött a figyelmed, gyengéden tereld vissza a légzésedre… Ó. Szóval: beszívom a levegőt, emelkedik a mellkasom...

shutterstock 68447110
Távolról sincs vége, olvasson még »

Azt hiszi a pasija nem néz pornót? Téved.

Csonka Balázs 2017. január 16., hétfő 19:26

A megkérdezett férfiak ötöde naponta néz pornót. A kérdőívet kitöltő csaknem tízezer (9958) Dívány olvasó  kétharmada hetente, vagy ritkábban nézi, hatvan százalékuk önkielégítéshez használja. Tizennyolc éves korára már lényegében mindenki túl van rajta, valósághűnek viszont szinte senki nem tartja. Partneréről a többség nem is gondolja, hogy nézné. Jöjjenek 2016-os pornókérdőívünk eredményei.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Testszagából kiderül mennyire domináns

Brownie 2017. január 15., vasárnap 14:48

Egy ideje már tudjuk, hogy a szagok fontos szerepet játszanak az emberi kommunikációban: az újszülöttek például a szobában megérzik az édesanyjuk mellének illatát, és bár a szag nem egyenlő a feromonokkal, azért a párválasztást így is befolyásolhatja. Egy lengyel kutatás szerint ráadásul konkrét személyiségjegyeket is kiérezhetünk a testnedvekből. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ára van, ha folyton másokhoz mérjük magunkat

Brownie 2017. január 13., péntek 19:58

Ha kicsit jobban igyekeznél, te is simán lehetnél osztályelső. Ha a Laci meg tudja csinálni, te miért nem? Ez a többi gyereknek már gond nélkül megy ebben a korban. 

Vannak szülők, akik a kitűnő eredményeket felmutató kortársakkal példálózva igyekeznek jobb teljesítményre motiválni gyereküket és gyakran jutalmazással vagy büntetéssel reagálnak egy-egy osztályzatra. Márpedig a kortárs közösségekben jelen lévő versengés, valamint a szülők szeretetének a gyerek teljesítményéhez való kötése mérvadó lehet abban, hogy valaki később, felnőtt fejjel is folyton amiatt aggódik, hogy a barátokhoz vagy munkatársakhoz képest mennyire gyenge, buta vagy csúnya. A túlzásba vitt hasonlítgatásban persze nagy szerepe van a médiának is, hiszen nap mint nap az arcunkba tolja a különböző szépségideálokat és azt, hogy milyennek kellene lennünk, vagy hogy miről, hogyan vélekedjünk, ha szeretnénk valamire vinni az életben. Egy bizonyos fokig szükséges és természetes a versengés, vagyis az, hogy saját képességeinket másokéhoz mérjük, a torzított összehasonlítás azonban veszélyes, hiszen egy-kettőre lerombolja az önbecsülésünket. Éppen ezért nem árt tudni, hogy hol a határ.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ez a 3 dolog nehezebb egy férfinak a párkapcsolatban

Sákovics Diana 2017. január 12., csütörtök 19:39

Párkapcsolataink nem mindig csodásak. Nem vagyunk mindig szerelmesek, lelkesek, de még elégedettek se feltétlenül. A jobb és rosszabb időszakok azonban váltakoznak, nehézségek mindenhol akadnak, a kérdés, hogy mihez kezdünk velük. De vajon mi jellemzi a problémás időszakokat? Mivel van leginkább bajunk egy hosszú távú kapcsolatban? 

Távolról sincs vége, olvasson még »

"Józanul még sosem szexeltem, bár 36 vagyok."

Dívány 2017. január 11., szerda 19:28

Az alkoholról, gyógyszerekről, drogokról nem könnyű lejönni. Nemcsak a testi és lelki függőség miatt, nemcsak azért, mert az embernek ilyenkor felfordul az élete, nemcsak azért, mert olyan kitartóan kell küzdeni a tisztaságért. Amikor egy függő az absztinenciát választja, rengeteg belső félelemmel, bizonytalansággal, az ismeretlennel kell szembenéznie. Arról, hogy ezeket milyen megélni Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns, felépülő függő, szenvedélybeteg segítő ír.

Szerzőnk sok évig használt intravénásan kábítószereket, főleg ópiátokat (heroin, codein, morfium, methadon) valamint serkentőket (amfetamin, kokain) és nyugtatókat, altatókat, és sok-sok alkoholt. Körülbelül 15 kórházi elvonós leállási kísérlet és több rehabilitációs intézetben eltöltött 40 hónap után már több mint 14 éve él szer és alkoholmentesen, felépülésben.

2222
Fotó: Faludi Péter
Távolról sincs vége, olvasson még »

A testsúlyom és én, avagy a túlfogyasztás lélektana

Sákovics Diana 2017. január 11., szerda 18:47

Időpont: 2017. március 10. , 19.00 óra 

Helyszín: MOM Kulturális Központ – Kupolaterem , 1124 Budapest, Csörsz u. 18.

Még sohasem volt ilyen kövér az emberiség, mint ma. Amennyiben a tendenciák folytatódnak, holnap még kövérebb lesz, még 50 év, és mindenki rémesen el fog hízni! Miért eszik-iszik akkor is az ember, ha éppen le szeretne fogyni, és se nem éhes, se nem szomjas? Az élelmiszerek bőséges elérhetősége, valamint a mozgásszegény, kényelmi életmód vezetett a világméretű elhízáshoz. Ráadásul az életmódbéli változás találkozott az öröklött túlevés hajlamával. Az állandó éhínségben edződött Moho sapiens túlélését segítette, ha az egyedek sok kalóriát voltak képesek tartalékolni, amikor éppen volt mit enni. Ma a fiatalok, és leginkább a nők körében a soványság kultusz, és az ennek következtében kialakuló diétázás rögeszméje terjed.

Az előadó a tömeges elhízás és a kényszeres fogyásvágy evolúciós és társadalomlélektani okait járja körül. Felhívja a figyelmet a média - evésre vonatkozó - double bind üzeneteire, valamint azokra az információtechnikákra melyekkel tartósan és tömegesen lehetne csökkenteni az elhízást.

Az előadó az ELTE Pszichológia Kar tanára, valamint a Corvinus Egyetem Pszichológiai Központ vezetője, kb. 100 cikket közölt a gasztropszichológia témakörében. Az evés lélektana című könyve az Akadémiai Kiadónál 2004-ben, majd 2013-ban jelent meg. Ötször választottak az év oktatójának különböző egyetemeken.

Jöjjön el és hallgassa meg Dr. Forgács Attila gasztropszichológus előadását a tömeges elhízás és a kényszeres fogyásvágy okairól!

Kapunyitás: 18.15-kor

Jegyet a képre kattintva vásárolhat!

Miért küzdünk annyit a testsúlyunkkal 640x360.png
Távolról sincs vége, olvasson még »

Nem ufó vagyok, csak introvertált

Farkas Edina Lina 2017. január 10., kedd 19:54

Félénk, szomorú, távolságtartó, flegma. Sokszor ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illeti a környezet az általában csendes, visszahúzódó introvertáltakat. Pedig zömében se nem antiszocok, se kockák nem vagyunk, egész egyszerűen mások a belső szükségleteink és a kommunikációs igényeink. A téma egyik legújabb feldolgozása, Sylvia Löhken A csend ereje című könyve egy sor tévhitet helyre tesz és egyúttal tanácsokat is ad arra, hogyan érvényesíthetők az introvertáltak erősségei. De a könyv jó útmutatóul szolgálhat azok számára is, akik nem értik a néha remete üzemmódba kapcsoló ismerőseiket.

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43

Blogok, amiket olvasunk

OTTHONTÉRKÉP Megéri lakást venni átalakuló környéken?

Nézzük a Józsefváros metrótól és a belvárostól is mindössze 10 percnyire lévő Magdolna negyedét, aminek a rehabilitációjára nemrég 3,8 milliárd forintot költöttek. Jó befektetés?

STRANGE Két tavaszi fotósorozat Axente Vanessával

Két képsorozat fiatal magyar büszkeségünkről, az elsőt Charlotte Wales, a másodikat Vincent van de Wijngaard készítette.

PRAXIS Orvos vagyok, de a mentősöktől meghalhattam volna

Orvos vagyok. December elsején kaptam a második infarktusomat, a mentők helyszínen hagytak. Annak ellenére, hogy közöltem, hogy ez a második, felismerem, EKG pozitív volt. A büntetőeljárás folyik.
Ajánlok blogbejegyzést

OnGo beszámolók

Hirdetés