EGO

Egy génmutáció tehet arról, ha nem bírja a piát

Sákovics Diana 2015. december 13., vasárnap 17:24

Vannak, akik nem bírják a piát. Nemcsak azok, akik nagyon ritkán isznak, vagy akiknek a kóros fogyasztással összefüggően már olyan súlyos szervi problémáik vannak, hogy képtelenek feldolgozni az alkoholt, nem. Vannak, akik egyszerűen ilyenek, így születtek, és ha isznak – akár csak keveset is – hirtelen elég furán kezdenek viselkedni, impulzívak, agresszívek, kiszámíthatatlanok lesznek. Finn kutatók most rájöttek miért. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

15 jel, amiből biztosan tudhatod, hogy nincs szükséged coachra

Kállay Natália 2015. december 12., szombat 20:35

Velem sincs minden rendben, veled sincs minden rendben, és ez így van rendben. (Paul Watzlawick)

A különböző coachingstílusok – kimondva vagy kimondatlanul – azt ígérik, hogy minden coachingkompatibilis problémát, üzleti környezetben szervezet- és egyéni fejlesztési feladatot vagy az életünkben adódó nehéz helyzetet, elakadást meg tudnak oldani. Ahol a coachingkompatibilis minden olyan „működési” változtatási igény, amelyhez az ügyfélben az ismeretek és az erőforrások már jelen vannak, azaz tudja, akarja de – valamiért – nem csinálja. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy a coaching – bár igen felkapott és egyben igen lejáratott dolog – egyáltalán nem csodaszer.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ezt felejtjük el, ha fogyni akarunk

Sákovics Diana 2015. december 11., péntek 11:08

Mi a biztos fogyás titka? Mozogni kell, meg rendes enni, vagyis kevesebb kalóriát kell bevinni, mint amennyit felhasználunk. Igaz? Igaz, nyilván az, és nem is lenne itt többről szó, ha kiszámítható, a környezetünkre nem reagáló, érzelemmentes gépek lennénk. De nem vagyunk azok.

Nem véletlen hát, hogy az elmúlt években annyi pszichológus foglalkozott - és foglalkozik aktívan - a fogyókúrázás lélektanával, és keresik azokat a rejtett tényezőket, melyek ezen a téren  befolyásolják mindennapi viselkedésünket. Brian Wansink, a Cornell Egyetem gasztropszichológusa például kutatásai alapján állítja, hogy mindenkinek a környezete határozza meg, mennyit eszik, így azt is, mennyire képes tartani vagy csökkenteni a testsúlyát. Dr. Charlotte Markey egészségpszichológus professzor szerint a fogyásban számos észrevétlen ok akadályoz minket, így az alvás- és a tervezéshiány, a zsír és az édességek feladása, és az ha mindenen egyszerre akarunk változtatni. Azt is tudják a kutatók, hogy az étkezési és edzési szokásaink nem függetlenek az érzelmeinktől. A stressz, a szégyen, a sóvárgás mind a fogyás útjába állnak, de egy friss kutatásból sajnos úgy tűnik, mi ezt még mindig nem véstük elég mélyen a az agyunkba. 

shutterstock 209306980
Távolról sincs vége, olvasson még »

Lusta? Az agyfelépítése tehet róla!

Sákovics Diana 2015. december 10., csütörtök 20:01

Van, amikor nehéz belekezdeni a dolgokba. Nemcsak akkor, amikor valami belső gát észrevétlenül szabotál, nemcsak akkor, amikor minden energiánkkal halogatunk, amikor megcsinálnánk mi, de hát jön a vis major. Van, amikor egyszerűen nincs bennünk motiváció. Nincs a háttérben hajtóerő, nincs energia, csak a közönyösség. Aztán vannak emberek, akiknél ez az általános működésmód, akik egyszerűen demotiváltak az életben, akiknek sokkal több erőfeszítésre van szükségük, hogy cselekedjenek, mint másoknak. De vajon miért van ez így? 

A viselkedéses apátiával jellemezhető embereket hajlamosak vagyunk lustának – ha empatikusabbak vagyunk depressziósnak – címkézni, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a világhoz és a feladatokhoz való demotiváltság egy hozzáállás, egy tanult vagy szerzett jellemző. A kutatások szerint azonban nem így van. Legalábbis nem teljesen van így.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A munkafüggőség ott kezdődik, ahol másra már nem jut idő

Marjai Kamilla 2015. december 10., csütörtök 07:31

Amikor egy névjegyet tartunk a kezünkben, vagy egy álláshirdetésre beküldött önéletrajzot olvasunk (vagy éppen a magunkét szerkesztjük nagy odafigyeléssel), olyan információkhoz jutunk, melyek az egyén motivációjáról, tudáskészletéről, érdeklődéséről, elhivatottságáról árulkodhatnak. A pályaválasztás, a munka egyfajta védjegy. Ha elfogadjuk azt, hogy a gyermekkor legfontosabb élettevékenysége a játék, míg a felnőtté a munka, akkor kis túlzással azt hihetjük, hogy amíg a gyermek plüssmackójával hajtja álomra a fejét, addig korunk felnőtt embere alighanem az állandóan frissülő cv-jével.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Ön megtanította már a gyereknek hogyan vigyázzon a lelki egészségére?

Sákovics Diana 2015. december 8., kedd 20:33

A brit szülők több mint a fele soha nem beszélt a gyerekeivel a mentális egészség kérdéseiről, a stresszről, a szorongásról, a depresszióról. Legalábbis ez derült ki egy 1100 szülő megkérdezésével zajlott felmérésből, amit a brit Egészségügyi Minisztérium végzett az országban. A 6-18 éves gyerekek szüleinek 20 százaléka mondta azt, hogy nem tudta, hogyan vezesse fel a témát, 45 százalékuk pedig úgy érezte, nincs szükség ezekről a dolgokról beszélgetni, amíg nem merül fel probléma. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A nők agya tipikusan nőies? Francokat.

Sákovics Diana 2015. december 7., hétfő 09:17

“Folyamatosan megkülönböztetjük a fiúkat és a lányokat, a férfiakat és a nőket, és ez rossz. Nemcsak politikailag inkorrekt, de tudományos szempontból is az: mindenki különböző” – állítja Daphna Joel, a Tel Aviv Egyetem kutatója. És ha valakinek, hát neki hihetünk, az agykutató ugyanis nemrég publikálta tanulmányát, amiből kiderült: nem létezik tisztán férfi és női agy. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Nemcsak fájdalmas, de veszélyes is a magány

S-W. Zsó 2015. december 6., vasárnap 16:13

Mindenkivel előfordul időnként, hogy úgy érzi, magára maradt és nincs kire számítania, de van, amikor a magány sokkal több puszta átmeneti egyedüllétnél és szomorúságnál. A szakértők szerint ráadásul nemcsak lelkileg, de fizikailag is kikészít

Távolról sincs vége, olvasson még »

Az izom, amit fejleszteni kell, hogy ne hülyüljön el

Sákovics Diana 2015. december 6., vasárnap 09:32

Az, hogy megöregszünk és meghalunk, kőbe van vésve, a hogyan viszont egyáltalán nincs. Az egészséges és boldog öregkorért rengeteg dolgot tehetünk, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy idősen is penge maradjon az agyunk. Tudjuk például, hogy az egészséges étkezés, a társaság, a nyelvtanulás vagy zene segíthetnek ebben, és egy friss vizsgálat most ezekhez a kutatásokhoz tett hozzá még valamit. Méghozzá a lábizmokat. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Tényleg a másik feromonjaira bukunk?

Sákovics Diana 2015. december 3., csütörtök 19:51

“Elképesztően bejön az illata, annyira rá vagyok indulva, iszonyú szexi!” – ecsetelte barátnőjének a villamoson egy huszonéves csaj. Ha lett volna nálam füles, nyilván ebben a pillanatban kezdtem volna el zenét hallgatni, de nem volt. Viszont így legalább meghallottam azt is, ahogy a lány lelkesen levezette, hogy a jó illat a bizonyíték a közöttük lévő kémiára, vagyis arra, hogy a feromonjaik passzolnak egymáshoz. Magától értetődően kezelte, hogy vannak feromonjaik, hogy azok határozzák meg az egymás iránti vonzalmukat, hogy képesek a feromonok érzékelésére, és ez az egész szaglás útján történik. De vajon igaza volt? Tényleg a feromonok teszik, hogy néhány másodperc alatt szerelmesek leszünk? Tényleg a feromonokra buknak a nők? 

Távolról sincs vége, olvasson még »

15 dolog, amit mindenképp kerüljön el az első randin

Sákovics Diana 2015. december 2., szerda 10:08

- Na, milyen volt? - kérdeztem a barátnőmet izgatottan, hiszen tudtam, hogy rég nem randizott már, és sokat várt ettől az első alkalomtól. - Iszonyú. - mondta csüggedten. - Nem tud viselkedni. Bunkó volt a pincérrel, rettentően hangos, és úgy eszik, mint egy disznó. - foglalta össze röviden. Nem találkoztak többet. 

Aki randizott már életében, annak általában vannak rossz élményei. Az, hogy ki mitől akad ki, kit mi taszít, mi az, amitől sikítva menekülne személyiségfüggő. A barátnőm például finom ember, rémesen zavarban van, ha valaki nyilvános helyen nem viselkedik - szerinte - kulturáltan. Persze vannak olyan tulajdonságok, viselkedések, amik a legtöbb embert taszítanak, ilyen például az ápolatlanság vagy az akaratosság. Egy első randi ráadásul sok szempontból nehéz szituáció, az emberek általában elvárásokkal érkeznek, izgulnak, feszültek, egyesek nehezen nyílnak meg, mások szerepet játszanak. Szerencsés esetben persze minden összejön: ha mindkét félnek bejön a másik a hormonjaink pillanatok alatt elöntik az agyunkat, a kritikus gondolkodásért felelős agyterületünk elcsitul, és az ember nem akad fenn a részleteken. De nincs ez mindig így. Nagyon nincs. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

A férfiak menekülnek az okos nőktől

Sákovics Diana 2015. november 30., hétfő 12:23

Az már tudjuk, hogy a nagy fenék kifejezetten előnyös egy nőnek, mondjuk leginkább akkor, ha a pasija sokat stresszel vagy éppen éhes. Tudjuk azt is, hogy a férfiak szeretik az alázatos nőket, meg azokat, akiken van magas sarkú. De vajon mi a helyzet a nők agyi kapacitásával, számít az egyáltalán? Buknak-e a férfiak az okos nőkre? Persze, de csak elméletben. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Így vészeljük át szülőként a kamaszkort

Juhász Dániel 2015. november 29., vasárnap 18:16

A kamaszkor az egyik legnehezebb fejlődési krízis, amely az ember életében előfordul. Az addig kiszámítható és biztonságos rend felborul, a frissen pallérozott logika, a jól fejlett igazságérzet, és a serdülő hirtelen fellángoló érzelmi világa egymásnak feszül, és soha nem látott kihívásokat okoz neki és környezetének egyaránt. Elég csak néhány érzelmet felsorolnunk, amelyek dominálják ezt az életszakaszt, és máris érthetővé válik a pubertáskori lelki válságok lényege: magány, csalódottság, bizonytalanság, félelem a változástól, szégyen, harag. Persze a mérleg másik oldalán számos pozitív érzelem is jelen van, de kétségtelen, hogy mindezekkel együtt elképesztően nehéz feladat megküzdenie a serdülőknek.

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hétfőre van értelme új célokat kitűzni

Sákovics Diana 2015. november 29., vasárnap 12:41

Most már tényleg elkezdek edzeni. Összerendezem az otthoni irataimat. Átnézem, rendbe rakom a pénzügyeimet. Egészségesen fogok enni. Elkezdem a továbbképzést. 

Mindannyiunk életében vannak vágyak, célok, olyan feladatok, amiket szeretnénk elvégezni, amik ott motoszkálnak bennünk, de nem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy túléljük a mindennapokat.Ezeket elhatározni, meghatározni egyszerű, de megvalósítani sokkal nehezebb. A pszichológiai kutatások azonban ebben is segíthetnek. Tudjuk például, hogyan küzdhetünk a halogatás ellen, hogy ha az első apró lépést megtesszük, már valószínűbb, hogy végigvisszük a feladatainkat, ahogy tudjuk azt is, hogy olyan célokat érdemes magunk elé tűzni, amiket mi magunk akarunk és amik reálisak. Most egy friss kutatás újabb mankót nyújt ahhoz, hogy hatékonyan megvalósíthassuk elképzeléseinket. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Azt hitte az emlékezete pontos? Nagyot tévedett

Sákovics Diana 2015. november 27., péntek 14:36

A november 13-án történt párizsi terrortámadást követően a hatóságok több száz embert hallgattak ki, hogy mielőbb rekonstruálhassák az eseményeket és megtalálják a tetteseket. A gyors és hatékony nyomozás egy ilyen helyzetben kritikus, minden segítség, minden részlet, minden információmorzsa fontos lehet. De vajon ebben a munkában mennyire tudnak segíteni a szemtanúk? Vajon mennyire megbízható az emlékezetünk? És vajon mennyire vagyunk megbízhatóak sokkolva, rettegve, stresszesen? A pszichológiai kutatások szerint nem igazán. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Hagyja abba a Facebookozást, jó lesz

Sákovics Diana 2015. november 26., csütörtök 12:03

Szeretne jobban koncentrálni a feladataira? Szeretne többet barátkozni? És boldogabb is szeretne lenni? Ha igen, van erre egy új, tudományosan igazolt módszer. Ráadásul teljesen ingyenes. Elkezdheti most, azonnal. Nem kell hozzá pszichológus, sem gyógyszer, de még megmozdulnia sem kell hozzá. Egyszerűen kattanjon le a Facebookról egy hétre. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Megvan a képesség, ami megvéd a magány fájdalmas következményeitől

Sákovics Diana 2015. november 24., kedd 16:20

A nyugati világban egyre többen, egyre hosszabb ideig érezzük magukat átkozottul egyedül, annyira, hogy egyes tudósok már a magányosságról mint járványról beszélnek. Ez a jelenség azonban nem függ össze a szingliséggel, nem arról van szó, hogy az a magányos, aki egyedül él. Sőt. Egy rossz kapcsolatban, ahol rendszeres a bántalmazás, ahol a másik folyton kritizál, kontrollál, ahol nincs tisztelet, csak hibáztatás, ahol hiányzik az intimitás, ott magányosak vagyunk. A magány pedig megöl. Szó szerint. A magány ugyanis súlyos stresszforrás, ami hosszútávon az egészségünkre is olyan hatással van, mint napi fél doboz cigi vagy az elhízás. A magány ráadásul egy ördögi kör: azok, akik a leginkább vágynak szoros szociális kötelékekre gyakran olyan viselkedéseket, gondolkodási stílust, szokásokat alakítanak ki, amelyek csak fokozzák elszigeteltségüket, például alkoholhoz, drogokhoz nyúlnak, vagy egyre érzékenyebbek lesznek az elutasításra, általános védekező  pozíciót vesznek fel. De vajon vannak-e olyan tényezők, melyek megvédhetnek minket a magány negatív hatásaitól? Egy friss kutatás szerint vannak. 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Boldogtalanok vagyunk és nem is teszünk ellene

mzd 2015. november 23., hétfő 18:02

A balkáni régióban a magyarok várják leginkább a szájukba a sült galambot – derült ki a Budapest Metropolitan Főiskola kutatásából. A felmérés azt vizsgálta, hogyan látják a különböző nemzetek a saját testi-lelki jóllétüket: bár szeretnénk boldogabbak és egészségesebbek lenni, a régiós országok közül jóval kevesebbet teszünk ennek érdekében. 

Nem elég, hogy éhes, még mérges is? Nem véletlenül.

S-W. Zsó 2015. november 22., vasárnap 12:33

Többször előfordult, hogy korgó gyomorral, szinte oktalanul teremtette le a kollégáját? Esetleg a párjában ment fel a pumpa, amikor éppen éhség gyötörte? A tudósok bebizonyították, hogy az üres gyomor és az ingerültség között bizony, szoros kapcsolat van: a hunger (éhség) és az anger (düh, harag) szavak összevonásából született „hanger” egy létező jelenség, ami az éhezés okozta feszült állapotot jelenti. Arra, hogy ez a düh pontosan honnan ered, miért csak egyes emberek élik át, vagy, hogy ilyenkor mi zajlik le a szervezetükben, a The Conversation oldalon találtuk meg a választ.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A szerencsejáték olyan, mint a drog

Marjai Kamilla 2015. november 21., szombat 18:30

„A szerencse forgandó” – halljuk olykor, ugyanakkor a szerencse kiszámíthatatlanságának elvakult követése és próbára tétele a kóros játékszenvedély fogalmával hozható kapcsolatba. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen hogyan is fejlődhet ki klinikai jelentőségű függőség egy olyan természetes örömforrást jelentő, biológiai és pszichológiai funkciót hordozó, számos haszonnal bíró tevékenység talaján, mint a játék?

Távolról sincs vége, olvasson még »

30 felett is találkozhat az agyi vérellátás zavarával

mzd 2015. november 20., péntek 18:20

Vajon mennyire tartjuk fontosnak az egészségünket, illetve az agyi vérkeringésünk fenntartását? Milyen gyakran érnek minket a hétköznapokban olyan problémák, mint például az ingerlékenység, a mentális kimerültség, feledékenység, alvászavarok vagy éppen romló memória? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ egy reprezentatív kutatás keretében a Trend Inspiráció Műhely, az eredményekből pedig kiderült: közel kétharmadunk tapasztal időnként feledékenységet, majdnem ennyien küzdenek koncentrációs zavarral, az emberek egy része pedig nem is tud arról, hogy az agyi kiserek vérkeringésének zavarai őket is érinthetik.

Távolról sincs vége, olvasson még »

A coaching olyan, mint egy haveri sörözés?

Kállay Natália 2015. november 19., csütörtök 10:33

–  Nem éreztem, hogy a munkámnak van értelme vagy eredménye, ezért szerettem volna kilépni. Önző érdekekből nyáron nem akartam – kezd bele a problémájába ügyfelem a beszélgetés negyedik percében. (A beszélgetés részletét a beleegyezésével hozom nyilvánosságra.)

–  Az elhatározás, hogy váltani szeretnék, tavasz vége óta bennem volt. Nyár elején elkezdett körvonalazódni egy másik pozíció a cégen belül. Igazából akkor azt éreztem, hogy az egészet szeretném otthagyni a rossz érzéseim miatt, de azt gondoltam, hogy nyáron kiveszek több nap szabadságot, és megpróbálom kitalálni, hogy merre tovább. Rá akartam jönni, menekülök-e valami elől, miközben alapvetően nagyon szimpatikus az új csapat. Van ott valaki, akitől biztosan tanulhatok és fejlődhetek. A főnököm is kedvesebb, de ez egy nagy váltás. Teljesen más terület, mint amit eddig csináltam; amit egyébként szeretnék, csak nem ebben a környezetben, nem ezekkel az emberekkel, mert egyáltalán nem úgy alakult itt, ahogy akartam. Most az a problémám, hagyjam-e, hogy az árral ússzak, kipróbálva magam, és meglátjuk, hogy mi lesz, avagy már valóban el kellene engednem ezt az egészet, és új céget kéne keresnem.
–  Ühüm – bólogatok és hagyom, hogy lendületével a mondandója végére érjen. –  Erről a kérdésről már beszélgettem barátokkal, másokkal. A barátaim közül van, aki azt mondta, hogy „ne légy hülye, csináld!”, meg „hú, hát ez nagyon jó, ezzel nagyon sok pénzt kereshetsz”, azaz racionálisan közelítette meg. Az IT-területen mindenki azt mondta, hogy „csináld, mert ez a legfeltörekvőbb terület!”. A szüleim meg azt, hogy a szívemre hallgassak, és amit szeretek azzal foglalkozzak, az legyen az utam.

A barátok és a családtagok fontos támogatóink a nehéz élethelyzetekben, de mitől más a problémáinkkal coachoz fordulni? Mi az, amit a coachcsal való munkától várhatunk? 

Távolról sincs vége, olvasson még »

Vérre megy a shopping

Steiner Kristóf 2015. november 15., vasárnap 18:22

Egy hét telt el azóta, hogy a Vörösmarty téri H&M üzlet apokaliptikus jövőképpé változott, és zombivá vált fashionisták kétségbeesetten taposva egymást harcoltak a H&M feat. Balmain kollekcióért, majd mintegy húsz perc alatt lerabolták az üzletet, és romokat, valamint holtsápadtra döbbent eladókat hagytak maguk után.

No meg egy urbánus legendát, amely azóta bevette a Facebookot: megmondóemberek, divatszakemberek, kultúrsznobok és hírportálok adták elő a saját sztorijukat, véleményüket. Bevallom, magam is beleestem a szórásba: a vidót a következő szöveggel posztoltam: "Szívemből sajnálom őket." Kaptam érte hideget-meleget, de a legfőbb kritika mégiscsak az volt, hogy mit dumálok én, aki tíz órán át is hajlandó vagyok sorban állni, csak hogy közvetlen a színpad mellől élvezhessek egy Madonna koncertet. Még mielőtt belefolynék abba, hogyan érvelek az álláspontom mellett, előljáróban elárulom: a posztot hamar eltávolítottam. De először is idézzük fel a helyszínen tartózkodó bloggerek segítségével, hogyan is nézett ki a szürreális jelenet. 

“Szó nélkül hagyott el, még a telefont sem vette fel többé.”

Sákovics Diana 2015. november 14., szombat 19:06

Amikor már egy napja nem hívott vissza, aggódni kezdtem. Attól féltem, valami baja történt, talán mellette kellene lennem, talán segítenem kellene. Online volt, hát rácseteltem. Eltűnt. Egy közös barátunktól megtudtam, hogy minden a legnagyobb rendben vele, előző este legalábbis még együtt mulattak. Tehát nem esett baja. Tehát csak velem nem akar beszélni.  Ennek az elmúlt másfél hónapban semmi jelét nem adta, szóval egyáltalán nem értettem. Azt gondoltam, majd jelentkezik, ha készen áll rá, de nem tette. Én pedig hónapokon át rágtam magam, hogy mi a franc történhetett, hogy mi a baj velem, hogy mi a baj vele, hogy miért érdemeltem ezt. Dühöngtem a tiszteletlenségén, a kegyetlenségén, a gyávaságán. Dühített, fájt az egész még akkor is, amikor a kapcsolat már régen nem érdekelt, amikor ő már rég nem kellett volna.”

Olvasónk, Szilvi sztorija nem egyedi. Ha nem is a teljes felszívódást, de az elsunnyogást, elsodródást, időszakos eltűnést sokan választják szakítási stratégiának, és ez mindig is így volt. Már a nyolcvanas években – amikor a pszichológusok először elemezték tudományos szempontból a szakítási stratégiákat – kiderült, hogy a négy leggyakrabban használt módszer egyike éppen ez. Persze akadnak ennél tisztább stratégiák is: van, aki igyekszik pozitívan, szeretettel szakítani, csökkenteni a másik negatív érzéseit, van, aki nyitottan, konkrétan, kertelés nélkül beszél arról, miért akar véget vetni a kapcsolatnak. Ezek a nyíltabb megoldások, aztán jön az elsunnyogás, vagy az, amikor valaki manipulációhoz, a másik átvágásához folyamodik, esetleg egy harmadik felet használnak fel a szakításhoz. A nyolcvanas évek óta persze a lehetőségek bővültek, ma már online vagy akár smsben is lehet szakítani, de ezek a módszerek mind arról szólnak, hogy az ember igyekszik enyhíteni magának a kellemetlenséget, elkerülni a nyílt konfliktust, azt, amikor a másik kiakad, az érzést, hogy rossz arc, a könnyeket, a veszekedést, az egész drámázást. Persze korántsem biztos, hogy ez tényleg megéri. 

shutterstock 323678261
Távolról sincs vége, olvasson még »

Megvannak a legtaszítóbb tulajdonságaink

Sákovics Diana 2015. november 13., péntek 19:28

Rengeteg kutatás foglalkozott már azzal, hogy milyen tulajdonságokat tartunk vonzónak a másik nemben. Ezekből tudjuk például, hogy mindenki bukik a segítőkész, nagyvonalú, konfliktusok idején tiszteletet tanúsító emberekre, hogy a nők szeretik, ha a férfi képes száz százalékig megélni egy adott pillanatot, hogy szeretik a kihívást és a mély hangot, míg a pasik a nagy fenékre buknak. Legalábbis akkor, ha stresszesek.  

Ez mind szép, mókás és talán tanulságos is, de vajon melyek azok a tulajdonságok, amiket taszítónak találunk a másikban, amik kizárják, hogy kapcsolatba kerüljünk? Egy friss kutatás erre adott most választ. 

Távolról sincs vége, olvasson még »
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44

Blogok, amiket olvasunk

KETTŐS MÉRCE Percenként keres annyit, mint más havonta

Mészáros Lőrinc tavaly 96 milliárd forinttal gazdagodott. Napi 263 millió, percenként 183 ezer forint gyarapodás. Nem rossz!

KREATÍV PSZICHOLÓGIA Ezek a játszmák teszik tönkre a kapcsolatainkat

A játszmákkal nem csupán saját magunkat tehetjük boldogtalanná, de embertársainkat is az őrületbe kergethetjük játszi könnyedséggel.

HATÁRÁTKELŐ Hogyan szerezzünk barátokat külföldön?

Négy éve költöztünk Svédországba, nulla kapcsolattal. Innen épült fel a társaságunk. Tippek barátkozáshoz.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés