Már napi 20 perc autogén tréningtől jobban lesz

Ülünk a szobában, hátunk egyenes, kezek a combon, a szemünk csukva. Izomról izomra haladva lazítjuk el a testünket, végtagjaink nehezednek, melegednek, figyelünk a légzésünkre, a szívverésünkre… De van-e ennek bármi értelme? Több, mint elsőre tűnik. 

A legtöbbünk számára nem ismeretlenek azok az élethelyzetek, amikben minden energiánkkal rápörgünk az előttünk álló feladatokra, amikor aggódunk, agyalunk, amikor túl sok vagy túl nehéz feladatokkal, élethelyzetekkel kell megbirkóznunk egyszerre. Van, hogy egyszerűen túlterheltek, stresszesek vagyunk. Már gyerekkorunktól kezdve - szerencsés esetben - fokozatosan ismerkedünk ezzel az érzéssel, és ha figyelünk magunkra, akkor azt is észrevehetjük, hogy ebben az állapotban mennyi minden működik máshogy bennünk.

Stresszesen nehezebb koncentrálnunk, kevésbé jó a memóriánk, az érzelmeink hullámoznak, gyakran irritáltabbak, rosszkedvűbbek vagyunk. De ezekben az időszakokban nemcsak az elménk, a lelkünk, de a testünk egyensúlya is felborul: a stresszhormonok a vegetatív idegrendszerünkre, a szívünk, a gyomrunk működésére is hatnak. Ráadásul, ha tartósan képtelenek vagyunk ellazulni nemcsak pocsékul fogjuk magunkat érezni a bőrünkben, de  a szívtől, az immunrendszeren át a DNS-ig számos dolog sérül, és az életkilátásainknak sem teszünk különösebben jót. 

Akármennyire is nehézek, a stresszes élethelyzeteket nem kell és nem is lehet feltétlenül elkerülnünk. Az, hogy mennyire bírjuk el ezeket, részben a hozzáállásunkon múlik, meg persze azon, mennyiben vagyunk képesek ellensúlyozni a stressz negatív hatását, mennyire vagyunk hajlandóak megadni ilyenkor magunknak azt, amire szükségünk van. Például szánunk-e naponta húsz percet arra, hogy relaxáljunk. 

shutterstock 262139783

Önmagunkra irányuló passzív figyelem, az kell

A pszichológiában az egyik legelterjedtebb relaxációs módszer a J.H. Schultz berlini pszichiáter nevéhez köthető autogén tréning. Az autogén tréning hat gyakorlatból áll, melyek során befelé, a testünkre figyelünk, passzívan önmagunkra koncentrálunk. A gyakorlatok során a mindennapi életünk, a létezésünk olyan történéseire irányítjuk a figyelmünket, amikre nem szoktunk - így az izmainkra, a légzésünkre, a szívverésünkre - ,és megtanuljuk ellazítani az autonóm idegrendszerünket. Ezekkel az egyszerű gyakorlatokkal pedig a testünk és a lelkünk is ellazul, csökken a nyomás, oldódik a stressz. Nem véletlen, hogy annyi szakember alkalmazza lelkesen a módszert számos stresszel összefüggő betegség és lelki probléma esetén.

Persze az autogén tréning sem csodaszer, és nem is hat azonnal. Időt kell szánnunk arra, hogy tapasztalt vezetőtől elsajátítsuk, és következetesen, rendszeresen alkalmazni, gyakorolni kell. Ha azonban erre képesek vagyunk egy olyan egyszerű és könnyen alkalmazható módszer birtokában leszünk, amivel hatékonyan segíthetünk magunkon a nehéz helyzetekben, amivel oldhatjuk a problémáinkat, javíthatjuk a közérzetünket és életminőségünket. Annál pedig kevés menőbb érzés van, mint az, ha a bajban is vannak eszközeink, amikkel segíthetünk saját magunkon. 

Ha érdekli az autogén tréning a gyakorlatban, akkor 2016. április 15-én és 16-án kipróbálhatja a Pszinapszison. Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban péntek délután egy, szombaton két csoport is indul a témában. 

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek