Ha ciki anyáddal megbeszélni, ott a Kék Vonal

Elfogadni az első párkapcsolat végét, beilleszkedni egy új közösségbe, megbékélni egy átlagostól eltérő szexuális irányultsággalabúzust átélni, gyászolni vagy önsértés miatt szenvedni – ezek az események még felnőttként is megterhelőek, hát még gyerekként. A kamaszok ezekben a helyzetekben ráadásul annyira megijedhetnek, hogy gyakran nem mernek segítséget kérni a közvetlen környezetüktől, ám szívesen beszélgetnek megértő idegenekkel. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-vonalának önkéntesei is közéjük tartoznak – de mivel keresik meg őket és mi kell ahhoz, hogy valaki segítő lehessen? Ennek jártunk utána.

Ezért csörög a telefon

„Egy átlagos napon 150 hívást fogadunk az ország minden részéről, de leveleket és chat megkereséseket gyakran kapunk a határon túlról is – elsősorban a tizenévesektől, de egyre több kisiskolás és huszonéves is fordul hozzánk segítségért. A rosszkedvű napoktól kezdve a magányon át a családon belüli erőszakig bármilyen problémáról beszélgethetnek velünk" – kezdi a bemutatást az alapítvány szakmai vezetője, Reményiné Csekeő Borbála pszichológus. Ő úgy véli, már a meghallgatás is sokat segíthet egy-egy helyzetben, ugyanis gyakran csak addig tűnik az teljesen kilátástalannak, amíg egyedül kell szembenéznünk vele. 

01-kekvonal-150416-IMG 7117

„A gyermek- és ifjúsági telefonszolgálatnál dolgozó önkéntesek meghallgatnak, beszélgetnek és együtt gondolkodnak a megkeresővel. A legtöbb konzultációs beszélgetés valamilyen kapcsolati problémáról szól: szakított velem a barátnőm, csalódtam a legjobb barátomban, összevesztem a szüleimmel stb. Ilyenkor az első lépés az emocionális támogatás, a hívó aktuális érzelmeinek kimondatása, elfogadása és megvizsgálása. Utána lehet felderíteni, hogy pontosan mi is történt, mik az előzmények és a lehetséges forgatókönyvek a folytatásra. Együtt végiggondoljuk, hogy min tud a megkeresőnk változtatni, mi az, ami nem rajta múlik, egyáltalán mit szeretne ő az adott kapcsolatban, miben nem szeretne engedni és miben tudna kompromisszumot kötni. Sokszor a téma egy veszteség, valami vagy valaki gyászolása, amikor nincs helye a megoldáskeresésnek, de az együttérzésünkkel segíthetünk elhordani a terheket. Előfordul, hogy konkrét veszélyhelyzetből vagy veszélyeztető körülmények közül keresik fel a lelkisegély-vonalat. Ha felmerül a bántalmazás, elhanyagolás, bárminemű visszaélés kérdése, akkor a hívó féllel együtt átgondoljuk, hogy mi legyen az első lépés a változás felé. Szeretnénk bátorítani az aggódó felnőtteket, a szülőket és a pedagógusokat is, hogy ha bármilyen nevelési, gyermekvédelmi – vagy gyerekjogi kérdésben elbizonytalanodnak és tanácsra van szükségük, keressenek fel minket. Abban is tudunk segíteni, hogy konkrét változások induljanak el egy családban vagy valaki a megfelelő szakemberrel kerüljön kapcsolatba" – magyarázta a szakértő a Díványnak.

A gyerekek jók, csak néha rosszabb helyzetbe kerülnek

A Kék Vonal negyven önkéntese közt van egyetemi hallgató, volt közgazdász anyuka és olyan ügyelő is, aki néhány hónapos külföldi munka után visszatért a csapatba. „Sajnos egyre több a nehézségekkel küzdő család, ahol a gyerekekre már alig jut idő, ezért fontos, hogy legyen olyan fórum, ahol együttérzést kapnak a fiatalok, nem ítélik el őket, mindenféle kényes témáról névtelenül beszélhetnek, és ha szükséges, segítséget is kapnak. Többnyire telefonhívásokat fogadok, de részt veszek iskolalátogatáson is, ahol interaktív módon mutatom be a lelkisegély-vonal tevékenységét. Kíváncsi, határozott és empatikus embernek tartom magam, aki – ha a helyzet engedi – egy kis humorral is igyekszik oldani a feszültséget – mondta a Díványnak egy nyugdíjas hölgy, aki kilencedik éve dolgozik önkéntesként a Kék Vonalnál.

Gyakran nemcsak az időhiány okoz problémát a családokban, hanem számos olyan téma is akad, amit ciki megbeszélni a szülőkkel – a barátokkal, barátnőkkel meg mondjuk nem lehet, mert épp róluk van szó – jegyezte meg egy férfi egyetemi hallgató, aki lassan két éve erősíti az alapítvány csapatát.

03-kekvonal-150416-IMG 7135
Dívány

Akad olyan segítő is, aki a gazdaság világa után döntött úgy: szeretne valami olyannal foglalkozni, ami nemcsak a cégeknek, a tulajdonosoknak, hanem az embereknek, a társadalomnak is hasznos. „Azért a Kék Vonalat választottam, mert hiszek abban, hogy a gyerekek alapvetően jók, csak néha rossz helyzetbe kerülnek. Nyitottan állok hozzájuk, bármivel is keresnek meg, nem ítélkezem és közben én is nagyon sokat tanulok tőlük, róluk, a világról és önmagamról is. A kislányom megszületése óta az Emil szolgáltatás keretében válaszolok a gyerekek leveleire, általában heti 3-4 órában. Azt vettem észre, hogy írásban a kamaszok még őszintébben feltárják lelki világukat, mint egy-egy beszélgetés alkalmával" – mondta el a Díványnak a közgazdászból gyógypedagógussá lett családanya.

Segítőnek lenni persze nem könnyű, vannak nehezen letehető történetek: „gyakran olyan sorsokkal szembesülünk, amikről jobb lenne nem tudni, olyan gondolatokat osztanak meg velünk a fiatalok, amikről fáj hallani, ennek ellenére önkénteseink higgadtan és felkészülten kezelnek minden helyzetet. Néha viszont nekünk is nehéz megélni a tehetetlenséget és a támogatás korlátait" – jegyezte meg a szakértő. „Az anonim működés megnehezíti, hogy a gyerekek sorsát hosszabb távon követni tudjuk, ezért kevés a visszajelzés és soha nem lehet előre tudni, hogy kiről hallunk újra, de azért vannak vissza-visszatérő hívóink is. Mivel azonban a rendszeres telefonbeszélgetések sem pótolhatnak egy személyes terápiát, ezért azoknak sokszor az a célja, hogy a megkeresőnk belássa, szakember segítségére van szüksége" – tette hozzá.

Ki lehet önkéntes?

Az alsó korhatár a betöltött huszadik életév, de a kornál fontosabb, hogy legyen a jelentkezőnek egy érett, teherbíró személyisége, hogy ő maga ne legyen benne aktuálisan az önálló életkezdéssel, leválással vagy továbbtanulással kapcsolatos problémák sűrűjében. A felső korhatár nincs megszabva, de előnyt jelent, ha a leendő ügyelőhöz közel áll a fiatalok világa, ismeri a kamaszokat, érti a nyelvüket, van rálátása a tizenévesek problémáira és jellemző élethelyzeteire.

02-kekvonal-150416-IMG 7132
Dívány

„A legfontosabb talán a türelem és az őszinte érdeklődés a kamaszok iránt. Ezen kívül jó, ha az ügyelő képes megtartani a krízisben lévőket is, ha elég érzelmi tartaléka van, amiből adni tud. A segítő kommunikáció sok eleme tanulható, de egy alapvetően nyitott, toleráns és empatikus személyiség elengedhetetlen alap” – mondta a Kék Vonal vezetője. „A jelentkezést nem kötjük végzettséghez, előzetes munkatapasztalathoz, hiszen a személyiségjegyek és a motivációk sokkal fontosabbak. Legfőbb eszközünk a hallgatás, a figyelem, esetleg néhány jó kérdés, ami nem mindenki stílusához, habitusához illik” – fűzte hozzá a szakértő.

A képzés menete

„Az önkéntesképzések alapja a segítő kommunikációs eszköztár elsajátítása és fejlesztése, amikor rengeteg szempontot és lehetséges helyzetet kivesézünk: Mi segít, hogy valóban figyelni tudjak? Hogyan kérdezzek? Mit tegyek tanácsok osztogatása helyett? Mi a teendő, ha a gyerek veszélyben van? Hogyan építhető fel a bizalom? stb. A képzés fontos része a konkrét ügyeletadás, amit az első hónapokban tapasztalt ügyelők kísérnek, segítenek és az ő állandó visszajelzéseik, az általuk nyújtott konzultációs felület segít eljutni az önálló ügyeletadásig. Nagyon fontos a megfelelő önismeret és a tizenévesek életében hangsúlyos témákban (jogi ismeretektől a szexualitás kérdéséig) való konkrét tárgyi tudás, ezért a felkészülés nem ér véget a kommunikációs technikák tudatosításával. Kiscsoportos továbbképzések keretében folyamatos, többszintű és összetett fejlődést biztosítunk az önkéntes ügyelők számára” – magyarázta Reményiné Csekeő Borbála.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Lelkisegély-vonalának elérhetősége: 116 111

Ha kedvet kapott a fiatalok lelki támogatásához, még pár napig jelentkezhet a Kék Vonal következő képzésébe, amit április 24-én egy interaktív workshop vezet be.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Oszd meg másokkal is!
Mustra