Zsugorodik az agyunk, bezzeg a csimpánzoké nem

Az új tanulmány emberek és csimpánzok agyáról készített MRI felvételeket összehasonlítva megállapította, hogy az emberi agy öregkorára drámaian veszít a térfogatából, míg a csimpánzok agya nem változik. A kutatók úgy gondolják, ez a hosszú emberi élet evolúciós ára.

Ahogyan a testünk öregszik, az agyunk térfogata is csökken: 80 éves korunkra, az eredeti tömegének 15 százalékát elveszíti - írja a BBC. Azok, akik időskorú idegrendszeri betegségben szenvednek - például Alzheimer-kórban -, még többet veszítenek bizonyos agyterületeikből. Washingtoni kutatók több mint 80 egészséges ember és csimpánz agyáról készült MRI (mágneses rezonancián alapuló orvosi képalkotó eljárás) felvételeket hasonlítottak össze. Érdekes módon az idős főemlősöknél nem tapasztalták a térfogatváltozás jelenségét.

Fotó: Rennett Stowe
Fotó: Rennett Stowe

Hogy ez miért van, egyelőre csak találgatják. Az egyik elmélet szerint, mivel az emberi agy háromszor nagyobb mint a csimpánzé, a rendkívül nagy energiafelhasználása idő előtt felemészti az idegsejteket. Más kutatók abból indulnak ki, hogy amíg a csimpánzok egészen a halálukig fogamzóképesek maradnak, addig a hosszú életű homo sapiens sapiens, ideje tetemes részét a menopauza után éli le. Ezért a tudósok úgy gondolják, a nagyszülők evolúció során kialakult feladata, hogy a szülőket tehermentesítsék a nagy energiát igénylő gyerekneveléstől. Az elmélet sötét foltja az, hogy evolúciós szempontból miért is lenne előnyösebb a szenilis nagyszülő nevelőként, egy szellemileg friss nagymamával szemben?

Oszd meg másokkal is!
Mustra