8 nap tej nélkül, és már nem verte a fejét a falba

A felvetés, hogy az autista és viselkedészavaros gyerekek állapotán segíthet az étrend, elég merésznek tűnik. A GAP-szindrómáról szóló könyv magyar kiadásának bemutatóján jártunk, ahol az agymosást kihagyták, saját terméket sem akartak ránk sózni, úgyhogy abban maradtunk, legalábbis elmeséljük. A többiről döntsön a szülő!

Gyakorló krónikus betegként, aki kezelhető, ám jelenleg nem gyógyítható kórral küzd, megtanultam némán elnyomni a rezignált sóhajt, mely egy-egy új csodaszernek kikiáltott új kezelés vagy termék bejelentése nyomán tör fel lelkem legmélyéből.

Viszont számos olyan szülő jó barátjaként, akik autisztikus spektrumzavarral élő gyermeket nevelnek, hajlamos vagyok a fegyveremért nyúlni, amikor úgy érzem, a szülők természetes vágyaiból, reményeiből előnyt kovácsoló aranyásók telepszenek az autizmus állítólagos gyógyítását ígérő bizniszre. Ezek a gondolatok jártak a fejemben akkor is, amikor a nemcsak az autizmus, de más pszichológiai eredetű betegségek alternatív kezeléséről is könyvet író Dr. Natasha Campbell-McBride magyarországi könyvbemutató sajtótájékoztatójára igyekeztem.

Dr. Natasha Campbell neurológus, táplálkozáskutató
Dr. Natasha Campbell neurológus, táplálkozáskutató

Az orosz származású, Angliában élő neurológus-idegsebész amerikai típusú, MLM-szeánszokra emlékeztető műlendület nélkül adta elő sallangmentes beszámolóját, melyben jobbára a tényekre hagyatkozott. A bevezetőben volt néhány összeesküvés-elméletes, mondhatni szendis gondolat, különösen, mert járványnak nevezte az autisztikus spektrumzavarral és viselkedészavarral diagnosztizált gyerekek számának ugrásszerű növekedését. Később azonban ezt a Heim Pál Gyermekkórház orvosa, Dr. Büki György helyrerakta, mondván, az angol epidemic szó nem azonos a magyar kifejezéssel, mely főként fertőzéses eredetű betegségekre utal. Itt inkább egy korábban viszonylag ritka probléma gyanúsan gyakorivá válására utalt a doktornő.

Bár szkeptikus vagyok, igyekeztem nem pörögni a jelenlegi helyzetet bemutató adatokon (ld. keretes írásunkat), inkább arra voltam kíváncsi, milyen mérhető eredményei vannak az étrenden alapuló terápiának. Merthogy itt erről van szó.

Durva adatok

Az Egyesült Királyságban jelenleg 10 gyerekből egy tanulási/viselkedési zavarokkal küzd. Tizenöt évvel ezelőtt a nyugati országokban 10 000 gyerekből átlagosan egy gyerek volt autista. A brit Egészségügyi Minisztérium adatai szerint ma 166 gyerekből egy autista. Az amerikai Járványügyi Hivatal szerint 150 gyerek közül egynél diagnosztizálnak autisztikus spektrumzavart. Magyarországon csak becsült adatok állnak rendelkezésünkre, ennek folytán pontatlanok, Dr. Büki György, a Heim Pál Gyermekkórhát orvosa szerint a gyerekek 5-10%-a küzd az autiszikus spektrumzavar tüneteivel.

A diétának nevezett módszer tulajdonképpen nem csak étrendváltást jelent, hanem az egész életmód újragondolását. Dr. Natasha Campbell-McBride könyvében kiemelten foglalkozik a probiotikumok jelentőségével, a jó és a rossz zsír megkülönböztetésével, a vitaminok és ásványi anyagok pótlásával. Részletes listán találunk az ajánlott és a kerülendő élelmiszerekről, illetve néhány receptet, mely kiindulási pontnak éppen elég is.

Meg is kóstolhattuk
Meg is kóstolhattuk

A doktornő nem véletlenül kezdett vizsgálódni ezen a területen, saját gyermeke is autista. Ráadásul súlyos esetként diagnosztizálták. Gyakorló neurológusként félretette a karrierjét, és minden idejét arra szánta, hogy rájöjjön, mik a kiváltó okok, illetve hogy ezek hogyan kezelhetők.

Dr. Campbell-McBride arra jutott, hogy minden baj a belekben kezdődik, pontosabban azzal, ha a bélflóránk egyensúlya megbomlik. Ez pedig elég könnyen megtörténik, ha olyan ételeket eszünk, melyek minimum génmódosítottak, sokszor növényvédőszerektől mocskosak, vagy csak szimpla tápérték nélküli junk foodot tolunk magunkba túl gyakran. Azt, hogy amit ma eszik a világ elvileg szerencsésebb országaiban élő ember, jobbára egy rakat méreg, nehéz megkérőjelezni. Ő inkább azt vizsgálta, gyermekeinkre ez milyen hatással lehet - szerinte drámaian súlyossal.

Dr. Büki György neurológus, a módszer itthoni alkalmazója
Dr. Büki György neurológus, a módszer itthoni alkalmazója

Magyar valóság

Dr. Büki György a Heim Pál Gyermekkórház orvosa, aki kendőzetlenül adta elő a magyar valóságot: korábban ő is csak igazolásokat állított ki az autisztikus spektrumzavarral küzdő gyermekekről, megoldást, hatékony kezelést nem tudott javasolni. Szerencsére nem derogált neki meghallgatni a szülők javaslatait, tapasztalatait, úgyhogy azóta - részben ezek hatására - csapatmunkát javasol az ilyen esetek hatékony kezelésére.

A részletekbe szerencsére nem ment bele, arra ott a könyv, viszont a mikrofon a magyar példa kezébe kerül. Fájóan tárgyszerű beszámoló következik.

Ne adj neki tejfehérjét!

A történet szinte klasszikus: először arra figyelnek fel a szülők, hogy a gyerek nem nézelődik, nem próbál kommunikálni, majd jön a súlyos autizmus rémálom: a gyerek a fejét veri a falba. Az ilyet nehéz kezelni. A szülő minden tanácsot megfogad, nyilván semmi sem segít, az orvos is széttárja a karját, majd valaki felveti: ne adj neki tejfehérjét! Nyolc nappal később a gyerek nem verte a fejét sehova sem. Ilyenkor nyilván felmerül az ésszel élő anya fejében, hogy talán az étrend változtatásával más eredményeket is elérhet.

A felszólaló anyuka azt mondja, a pár évvel későbbi kontrollvizsgálaton kizárták az autizmust, bár viselkedészavarok még tapasztalhatók. Csakúgy, mint a könyv szerzője esetében, akinek jelenleg 12 éves a gyermeke. Ez viszont már olyan szintű GMH, hogy az gyanús, így muszáj volt megkérdeznünk egyik kedvenc bloggerünket, az Autizmussal élni szerzőjét, hogy mit gondol.

Számtalan olyan történet van, ahol az étrendváltás bevált

"Az én véleményem, hogy mivel mindenkinél más okozza az autizmust, talán egyrészt ezért is olyan nehéz megtalálni azt a bizonyos kapcsolót. Másrészt viszont pont ezért lehet, hogy van, akinél az étrend javítása vagy teljes megváltoztatása kiutat jelenthet az autizmusból. Ezek nem csodaszámba menő dolgok, hanem tudtommal igazolt, megtörtént esetek. Az interneten számtalan olyan történetet, videót találni, ahol méregtelenítéssel és étrendváltással kezeltek sikeresen autista gyerekeket, csak sajnos kishazánkba még ezek nem nagyon jutottak el. Az utóbbi években valóban megsokszorozódott az autizmussal diagnosztizált gyermekek száma, ami talán összefüggésbe hozható az étkezés 'elkorcsosulásával' (bocsánat a kifejezésért, de az, amit manapság megeszünk, a sok állományjavított termék nehezen nevezhető ételnek)."

A bemutatón az érintett édesanya azzal fokozta a hangulatot, hogy elmesélte, a gyerek végre megfogja a kezét, és érdekli, mi van a családdal, például ráköszön a testvérére, amelynek a jelentőségét csak olyan szülők érezhetik, akiknél szintén autista családtag él. Ahogy azt a mondatot is, hogy "velünk akar lenni, nem csak a saját rituáléi foglalják le."

Felmerül persze a kérdés, hogy egy olyan embert, aki a szokásainak él, hogyan lehet rávenni életmódváltásra. Az Autizmussal élni blog szerzője egyedi megoldással állt elő:

"Vannak eszközök, melyekkel lehet segíteni az auti gyermeket, mi is egy ilyen eszközt fogunk nemsokára bevezetni, ennek a neve a 'dolgozom és kapok' kártya, amit nem csak olyan szituációkra lehet használni, hogy megtegyen valamit a gyermek, hanem nálunk is például étkezésre lesz használva. Ha megteszi azt a bizonyos dolgot, amit kérünk tőle cserébe, azért kap egy zsetont, és ha összegyűjt mondjuk 3 vagy 5 zsetont, akkor megkapja a meglepit, amit előtte megbeszéltünk, hogy mit szeretne kapni az adott feladatért. Hogy lefordítsam, én szeretném, hogy majd egyszer egy nap háromféle ételt is egyen, mást reggelire, mást ebédre és mást vacsorára. Ha ezt megteszi, akkor megkapja a 3 zsetont, és mondjuk cserébe kap érte egyvalamit amit ő választ, matrica stb. Az autik jól motiválhatók ilyesmikkel, sőt szerintem csak így lehet őket motiválni. De ehhez szükséges a PECS kártya ismerete, amivel egyébként maga a kommunikáció is elsajátítható egy olyan gyermeknek, aki mondjuk egyáltalán nem tud beszélni. Hosszú és kemény meló, de érdemes vele 'vesződni', erre is rengeteg videó van a neten. És ugyanígy a napirendi kártyának is azért van értelme, mert látja a napját felépítve, és ez biztonságot ad neki. Az is egy hasznos segédeszköz."

Reménykeltő történetek, mi viszont meghagyjuk a szülőknek a döntést. Aki autisztikus spektrumzavarral küzdő gyermekkel él, pontosan tudja, hogy minden eset egyedi.

Oszd meg másokkal is!
Mustra