A harmadik leggyakoribb halálok
A szívbetegségek és a daganatos betegségek után a stroke a harmadik leggyakoribb halált okozó betegség, s egyben az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak.
Rizikófaktorok
A fokozott stressz, a rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás és a kábítószerhasználat mellett számos olyan kockázati tényező van, amely életmódváltással mérsékelhető, és sajnos sok olyan, amelyre nem lehet felkészülni. Ezért nemcsak a stroke kockázatainak, de tüneteinek ismerete is életmentő fontosságú. Sokszor a gyors felismerésen és egyetlen időben történő telefonhíváson múlik a beteg élete. Ilyenkor azonnali kezelésre van szükség.
Életkor: A stroke kockázata a kor előrehaladtával nő.
Magas vérnyomás: A magas vérnyomás mind a vértelen, mind a vérzéses stroke-nak kockázati tényezője. Károsítja az erek falát, ezáltal érelmeszesedés és vérzés nagyobb valószínűséggel alakul ki.
Magas koleszterinszint: A kis sűrűségű (LDL) koleszterin - a rossz koleszterin - magas szintje növeli az érelmeszesedés kockázatát. A többlet LDL más anyagokkal együtt lerakódhat az artériák falában, ahol aztán plakkokká keményednek. A túl magas trigliceridszint szintén fokozza az érelmeszesedés esélyét. Ezzel szemben a nagy sűrűségű (HDL) koleszterin - a jó koleszterin - szintje csökkenti az érelmeszesedés kockázatát azáltal, hogy eltávolítja a még le nem rakódott rossz koleszterint az erekből.
Cukorbetegség: Egy 2-es típusú cukorbeteg szervezete nem képes megfelelően kezelni a cukrot és valószínűleg a zsírokat sem, és a vérnyomása is magasabb a szükségesnél. Ezek mind fokozzák az érelmeszesedés kockázatát. A cukorbetegség károsítja a szervezet vérrögoldó képességét is, ezzel növeli a vértelen stroke kialakulásának esélyét.
Elhízás: Az elhízás fokozza a magas vérnyomás, a szívbetegség, az érelmeszesedés és a cukorbetegség kockázatát, melyek külön-külön is, együtt meg különösen fokozzák a stroke kockázatát.
Szív- és érrendszeri betegség: A szívelégtelenség, a korábbi szívinfarktus, egy bizonyos típusú szívritmuszavar, szívbillentyű-betegségek és a szív fejlődési rendellenességei mind fokozzák a kockázatot.
Stroke a családban: Előfordulási valószínűsége nagyobb, ha a családban már volt stroke-os beteg, illetve volt TIA-juk.
Dohányzás: A dohányosoknak sokkal magasabb a stroke kockázata, mint a nem dohányzóknak. A dohányzás elősegíti a plakkok kialakulását az erekben, a nikotin pedig fokozza a szív munkáját azáltal, hogy növeli a pulzust és a vérnyomást. A dohányfüstben lévő szénmonoxid kiszorítja az oxigént a vérből, ezáltal fokozott keringési munka mellett ugyanannyi a szállított oxigén mennyisége.
Fogamzásgátló, hormonális készítmény szedése: A stroke kockázata magasabb a fogamzásgátló tablettát szedő nők esetén, különösen, ha dohányosok, nagy hormontartalmú gyógyszert szednek, és 35 évnél idősebbek. A menopauza kezelésére alkalmazott hormonkezelés szintén enyhén magasabb stroke kockázatot hordoz magában.TIA: a stroke előfutára
A stroke legtöbbször hirtelen, figyelmeztető jelek nélkül alakul ki (innen kapta népies neveit, a szélütést illetve a gutaütést) és általában egyszerre több tünet is jelentkezik. Ugyanakkor az egyik lehetséges előjelének tartják az átmeneti keringési zavart, röviden TIA-t (tranziens iszkémiás attak). A TIA egy agyterület rövid ideig (néhány perctől 24 óráig) tartó keringészavarát jelenti, amely még nem vezet érdemleges sejtpusztuláshoz. Tünetei azonosak a stroke-éval. A TIA kiszámíthatatlan időközönként ismétlődhet is. Jelzi, hogy az agy keringése rossz állapotban van, s a későbbiekben bármikor stroke alakulhat ki.
A stroke legfőbb tünetei:
- - Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, gyengesége, vagy bénulása.
- - Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia).
- - Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése.
- - Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok.
- - Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző).
- - Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.
Vérhiányos stroke (Ischemiás stroke)
Már a gyerekek is veszélyben
Az Amerikai Szív és Stroke Szövetség vizsgálata szerint évente 100 000 gyerekből tíznek van esélye, hogy stroke-ot kap. A stroke gyermekkorban jellemzően vérzéses, és csak jóval kisebb arányban érelzáródásos (isémiás) eredetű, mint felnőtteknél. Az első életév a legveszélyeztetettebb a betegség kialakulásának szempontjából, ebből is az első két hónap a legkritikusabb. Minden 4000 élveszületésre jut egy újszülöttkori stroke, majd a betegség kialakulásának kockázata a gyermekkor előrehaladtával csökken.Gyermek és felnőttkorban, a korai diagnosztizálásnak és kezelésnek fontos szerepe van az agykárosodás, halál, vagy mozgáskárosodás megelőzésében, bár az ajánlott kezelési módszerek az életkor függvényében különböznek. A gyermekeknél megelőzésről nem beszélhetünk, de terhesség alatti rizikófaktornak számít, ha a magzatvíz fertőződik, ha korai magzatburok repedés következik be, és ha terhességi magas vérnyomás alakul ki.
Agyvérzés - vérzéses stroke
Kávéval stroke ellen
Egy amerikai, 24 év alatt végzett óriási vizsgálat eredményei arra vonatkoztak, hogy a kávéfogyasztás és az agyi katasztrófák között van-e összefüggés. A tanulmányban minden résztvevő nő súlyos betegségét, esetleges halálát gondosan dokumentálták, ezért pontosan tudták, hány esetben fordult elő agyvérzés vagy bármi, egyéb bénulás. Kiderült, hogy azok a nők, akik naponta legalább négyszer kávéztak, és nem dohányoztak, 43 %-kal ritkábban kaptak agyi katasztrófát, mint azon nem dohányzók, akik legfeljebb havonta egyszer ittak kávét.Vérzéses stroke-ról akkor beszélünk, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. A kiömlő vér egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér.
A vérzés esélyét számos, az ereket érintő betegség növeli, többek között érelmeszesedés, kezeletlen hipertónia és érfejlődési rendellenesség. Az agyvérzésnek is két fő típusa van: az egyiknél a vérzés az agyon belül jön létre, míg a másiknál a vérzés az agyat körülvevő egyik agyburok, a pókhálóhártya (arachnoidea) egyik artériájából származik, és az agyat körülvevő folyadékba ömlik. Ennek első tünete a nagyon éles, hasító fejfájás.
Magyarországon az évi 40 ezer új stroke-on átesett beteg közül minden harmadik azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A túlélők fele a következő öt évben veszti életét ismétlődő agyi érkatasztrófa következtében.
Az agyi érkatasztrófák tragédiája nemcsak a halálesetekben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy ez a betegségcsoport okoz a leggyakrabban tartós rokkantságot. Egy agyi érkatasztrófa esetén az érintettek egyharmada egész életére ágyhoz kötött marad, s a legalapvetőbb életfunkcióknál is segítségre szorul. Az agyi vérkeringési zavarok jelentik a felnôttkorban kialakult maradandó fogyatékosságok leggyakoribb okát.
