Reméld a legjobbat, de készülj a legrosszabbra!

eskuvo_fokusz

Döntöttetek, összeházasodtok, de kell-e a házassági szerződés? Szeretitek egymást, minden szép és jó, ennél tökéletesebb talán már nem is lehetne, ti nem válhattok el soha. Ami az enyém, az a tiéd. Ásó, kapa, nagyharang! Biztos így marad?

cikk-tipus-altalanos

Nem túl hálás feladat a leendő házasulóknak elmagyarázni, hogy miért is jó házassági szerződést kötni – a házasságkötést megelőzően vagy fennállta alatt bármikor. Úgy érzi az ember, hogy túl racionális, túl földhözragadt, ha ezzel foglalkozik, ahelyett, hogy csak örülne a boldogságnak. Viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy jobb előrelátónak lenni, és a házasságkötés előtt tisztázni a vagyoni viszonyokat a két fél között. Ritka az, amikor a szerelem elmúltával meg tudnak állapodni a volt házastársak.

Jobb, ha az elején tisztázunk mindent!

A magyar jog az úgynevezett vegyes rendszert alkalmazza a házassági vagyonjogban. Ez azt jelenti, hogy a házastársaknak megmarad a házasság előtt már meglévő különvagyona a házasság alatt, de mindaz a vagyon, amit a házastársi életközösség alatt akár együtt, akár külön szereznek, úgynevezett szerzeményi vagyon lesz, amely pedig osztatlan közös tulajdon. Abban az esetben, ha válással végződik a házasság, igencsak nehézkes, hosszadalmas és sokszor fájdalmas annak a bizonyítása, hogy mi volt különvagyon, mi pedig szerzeményi vagyon. De általában olyan kérdések is felmerülnek, hogy a különvagyonból történt a szerzeményi vagyonba utalás (például eladtad a lakásodat azért, hogy házat építsetek közösen), és ilyenkor meg aztán pláne nehéz a bizonyítás – és a ráfordítások számon kérése. Jobb ezeket a kérdéseket előre tisztázni egy szerződésben.

Csak menyasszony és vőlegény, illetve feleség és férj kötheti!

menya

A házassági vagyonjogi szerződés szempontjából szerződő felek a házasságot kötni szándékozók és a házastársak lehetnek. Más személy akkor sem lehet szerződő fél, ha a vagyontárgyat, amelyről a felek rendelkeznek, ő juttatta a házasfelek valamelyikének vagy mindegyikének. Hiába vásárolták tehát a lakást – amelyben a házasulandók laknak majd – a leendő férj szülei, ők a leendő feleséggel a lakás sorsáról szóló vagyonjogi szerződést nem köthetnek. A szerződést érdemes, illetve szükséges ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalni.
Ha mást nem is, de azt érdemes a házasságkötést megelőzően írásba foglalni, hogy kinek mi a különvagyona, ki mit „hoz” a házasságba. A családjogi törvény (1952. évi IV. tv.) meghatározza, hogy mi tartozik a házastársak különvagyonába. Tehát mindaz, ami nem különvagyon, az szerzeményi közös vagyon lesz, és válás esetén lehet rajta osztozkodni.

A különvagyon köre
•    a házasságkötéskor már megvolt vagyon;
•    a házasság alatt örökléssel vagy ajándékozással kapott vagyontárgy;
•    személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy;
•     különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Viszont az az eredetileg különvagyonhoz tartozó tárgy, ami a mindennapi közös életvitelt szolgálja, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, 15 évi házassági együttélés után közös vagyonná válik!
Tehát ha valamely vagyontárgy nem tartozik a fenti leírás egyikébe sem, akkor az közös vagyon.
A törvényi szabályoktól – hogy melyik vagyontárgy melyik alvagyonba tartozik – el lehet térni a házassági vagyonjogi szerződéssel: ezt úgy határozzátok meg, ahogy akarjátok, és váláskor a szerződésetek lesz az irányadó. A törvény rendelkezései akkor alkalmazandók, ha nem írtatok szerződést.
Igazából, ha belegondoltok, mindkettőtök érdeke, hogy ti magatok döntsetek a saját vagyonotokról – és lehetőleg még akkor, mikor még nem a pokolba kívánjátok a másikat…

Oszd meg másokkal is!
Mustra