Mennyi a kutyád IQ-ja?

Zanza!

kutya_iq_1Az egyik szívesen tanul, a másikat állítólag lehetetlen bármire is megtanítani. Az egyik okos, a másik meg olyan buta…, az egyik rendkívül intelligens, a másik kevésbé. Vajon miért? Hogyan mérhető a kutya IQ-ja?



„Okooosss!” – hallani gyakorta a parkokban, kutyafuttatókon, kutyaiskolákban és minden egyéb helyen, ahol a gazdi kéz- és/vagy hangjeleire a kutya a megfelelő viselkedéssel reagál. Okos a kutya, mert visszajön, okos, mert a labdát visszahozza, mert pacsit ad, mert leül, mert átugorja az akadályt. A fenti példák esetében az ember az úgynevezett munkaintelligenciája és szófogadási, engedelmességi színvonala alapján ítéli a kutyát okosnak vagy kevésbé okosnak. Ezek még logikailag az egyszerűbb esetek közül valók. Ennél már bonyolultabbá teszi egy kutya megítélését, amikor a gazditól azt hallja az ember: „nem fogad szót, de egyébként rendkívül okos”. Tehát nincs munkaintelligenciája, nem csinálja meg, amit az ember elvár tőle, mégis okos?

Okos? Intelligens? Vagy mindkettő?

Általános tapasztalat, hogy a gazdák nehezen tudják objektíven megítélni, reálisan felmérni kutyájuk tudását, okosságát, intelligenciáját. Ennek oka az, hogy valójában nehéz a kutyájával többé-kevésbé érzelmi kapcsolatban álló gazdinak a kétféle intelligenciát megkülönböztetni egymástól.

Az adaptív intelligencia az intelligencia valós, tudományos fokmérője, vagyis az a képesség, amelyet a kutya saját maga kifejleszt, saját hibás vagy helyes döntéseinek következményeiből és megfigyeléseiből megtanul, amely által egyre inkább sikerül a környezetéhez sikeresen alkalmazkodnia, az életét komfortosabbá, jobbá tennie. Azon képességek összessége, amelyek a kutya életben maradását segítik, tehát amit önmagáért képes megtenni.

Az engedelmességi intelligencia az, amit a kutya az ember befolyására tesz, mert az ember tanította meg rá, az ember várja el tőle, és leggyakrabban az ember kezdeményezésére kell végrehajtania.
A kutyák IQ-jának (intelligence quotient – intelligenciahányados) megállapítására különféle tesztek segítségével már régóta törekszik az ember megbízható módszert kidolgozni. Ezzel kapcsolatban több különböző tesztsorozat, számítás is létezik.
A legismertebbek a dr. Stanley Coren, Howard Gardner, dr. Immanuel Birmelin, Rainer Brinks ez irányú módszerei. Hogy mennyire lehet stopperórával és különféle pontozási rendszerekkel egy beszélni és írni nem tudó élőlény intelligenciapotenciálját – a gazdájára és környezetére nézve is hasznos és valóban használható módon – mérni, erről erősen megoszlanak a vélemények. Jó példa, hogy az egyik ilyen teszten egy apportírozási feladatot kellett megoldaniuk a kutyáknak, mire az egyik gazdi, akinek a kutyája még csak megmozdulni sem volt hajlandó az eldobott tárgy irányába, a következőképpen nyugtázta a jelenséget: „Az én kutyám annyira intelligens, hogy tudja: én soha nem dobnék el egy tárgyat, amire szükségem van, amire meg már nincs szükségem, azt nem érdemes visszahozni”. A kijelentésen tetszés szerint lehet vitatkozni és elgondolkodni, de ez nem változtat az ember saját kutyájának okosságán és intelligenciáján.

A domesztikálás folytatódik

A kutyák intelligenciája és okossága körüli viták és tanulmányok elemzésénél fontos figyelembe venni, hogy ez az állatfaj meglehetősen különleges helyzetben van a többivel szemben. Az ember úgymond maga teremtette, alakította, formálta – és teszi ezt folyamatosan, akarva-akaratlanul ma is, tovább folytatva a domesztikálást, a háziasítást. Egyetlen más állatfajból sem formált az ember olyan sokféle fajtát, mint a kutyából. Ezzel természetesen nemcsak a küllemi tulajdonságok sokféleségét hozta létre, hanem befolyásolta a kutya azon tulajdonságait is, amelyek az intelligencia kutya_iq_3értékét adják. A kutyatartók egy részére jellemző, hogy  az egyre intelligensebb és okosabb kutyák iránti vágyuk fokozatosan növekszik, sokszor elfelejtve azt, hogy a túl okos kutya az élet egyik oldaláról szemlélve büszkeség, öröm a gazdinak, a másik oldaláról pedig baj, valóságos csapás a családnak. Gondoljanak csak arra, hogy a rendkívül okos Buksi rohan, ha nyílik a hűtőszekrényajtó, de elbújik, ha meglátja, hogy a kutyasamponos flakon felé nyúl a gazdi. Az intelligens Blöki kérés nélkül pacsit ad az érkező vendégnek, de ha egyedül marad, ellopja a dobozból a kekszet. Az intelligencia fokmérője szerint az előbbi cselekvések mindegyike arra utal, hogy nem buta, ostoba, tanulatlan és tehetségtelen állatról van szó, ennek ellenére a kutyák tettei más és más ítéletet kaphatnak az emberi értékszemléleten belül.

A kutya megfigyelőképessége

A kutyák kölyökkoruktól – szinte születésüktől – fogva folyamatosan figyelik az embert, cselekedeteit, szokásait. Minél több időt tölt el a kutya ember társa közelében, annál több megfigyelésen alapuló összefüggést képes megjegyezni, és a cselekvések következményeivel számolva a maga reakcióját, tetteit ezekhez hozzáigazítani. Ezért bizonyos idő elteltével elég számára a legkisebb jel, gesztus, kutya_iq_2változás ahhoz, hogy azonnal tudja, mit fog az ember csinálni, mi fog történni a következő percben. Michael Tomasello, Miklósi Ádám és dr. Juliane Kaminski erre irányuló tudományos vizsgálatai és bizonyítékai ma már közismertek. Ezeknél a kísérleteknél a kutyák nemcsak azt figyelték meg pontosan, hogy melyik pohár felé mutat az ember a kezével, vagy melyik edény irányába néz (tételesen amelyik alá előzőleg a finom falatot elrejtették), hanem ennél fejlettebb, magasabb intelligenciára mutató képességekről is bizonyságot tettek. Dr. Kaminski kísérletei során a rejtett kamerával készített felvételek azt is bizonyították, hogy a kutyák nagy része az emberi szem nyitva vagy csukva tartása közötti logikai összefüggéseket is képesek megtanulni, és az ezzel kapcsolatos következtetés szerint irányítani cselekvésüket. Vagyis a kutyák képesek tudatában lenni annak, hogy amikor be van csukva az ember szeme, akkor nem látható számára a finom falat ellopása, ha nyitva van, akkor igen – tehát ez utóbbi esetben nem érdemes megkísérelni, ellentétben azzal az esettel, amikor az ember szeme csukva van, ugyanis ebben az esetben egy próbálkozást mindenképpen megér számukra a dolog.

Az emberi beszéd megértése

A kutyák nemcsak vizuálisan figyelik embertársaikat, hanem nagy figyelemmel hallgatják azokat az akusztikus jeleket is, amelyeket az ember produkál. Ez talán a szagokat és a testbeszédjeleket követő harmadik legfontosabb információforrásuk a környezetükben élő emberek irányából. A kutatásoknak ezen a területen is jelentős eredményeket sikerült felmutatniuk. Ma már ismert tény, hogy az egyszerűkutya_iq_4 engedelmességi vezényszavakon kívül (Ül!, Fekszik!, Marad! stb.) a mondatokba foglalt szavakat is kihallják, és ennek megfelelően – legalábbis a gazdi értelmezése szerint – az egész mondatot értelmezik. Annak a kutyának, amelyik jól ismeri a sétál szó jelentését, nem jelenthet akadályt, hogy az „Akarod, hogy a gazdi ebben a rossz időben is kimenjen veled sétálni?” kérdő mondatra farkcsóválva meginduljon az ajtó irányába, boldoggá téve ezzel a gazdit, aki ezúton is meggyőződött kutyája okosságáról. Értelmezése szerint ugyanis a kutya nemcsak, hogy megértette a nem is éppen rövid, bővített kérdő mondatot, hanem reakciójával egyben kutyanyelven választ is adott az emberi beszédre.
A lipcsei Max Planck Intézet tanszékén végzett kísérletekkel azt is sikerült megtudni, hogy milyen módszert alkalmaz Rico, a rendkívül tehetséges border collie annak érdekében, hogy az elmúlt évek során 250 emberi szót (javarészt tárgyak nevét, beleértve a teljes német ábécé fából kialakított betűit is) sikerült elsajátítania. A tárgyak és a gazdi két külön, optikailag elválasztott helyiségben kerültek elhelyezésre, kizárva mindenféle manipulációs lehetőséget mindkét fél részéről. A gazdi az egyik helyiségből küldte Ricót a másikba – ahol senki nem tartózkodott, csak kamerás megfigyelés volt –, hogy hozza el ezt vagy azt a tárgyat. Ezzel bizonyíthatóvá vált, hogy Rico jól működő koncepciót alakított ki önmagában, ami azt jelenti, hogy az adott szóval összefüggő tárgyról az agyában absztrakt, vizuális elképzelést tudott kialakítani. Tanulási módszerének vizsgálata során négy, már korábban ismert tárgy közé egy ismeretlent kevertek, és az ismeretlen tárgy nevének kimondásával kérte a kutyát a gazdi a tárgy áthozatalára a másik helyiségből. Az esetek nagy részében kizárásos alapon (fast mapping) sikerült a kutyának megállapítania, hogy az elhangzott ismeretlen szó csakis az ismeretlen tárggyal lehet összefüggésben. Ebből azt a következtetést volt képes kialakítani, hogy az ismeretlen tárgyat nevezi a gazdi az ismeretlen szóval, tehát azt kell átvinnie a másik helyiségbe. Ezáltal Rico gyakorlatilag egy új szót tanult meg. Ez a módszer az új szavak és fogalmak tanulására teljes mértékben megegyezik azzal, ahogyan egy beszélni tanuló kisgyerek tanulja az új emberi kifejezéseket.

Hogyan képes új dolgot tanulni?

A tanulás a pszichológia definíciója szerint a viselkedésés a viselkedési potenciál tartós megváltozása, amely a gyakorlás alapján jön létre. A kutyák azon kevés élőlény közé tartoznak, amelyek életük végéig megőrzik a játékra és akadly_ugrs_1tanulásra való képességüket. Természetesen a tanulás fiatalkorban a leghatékonyabb – s ez az agysejtek kialakulásával és mennyiségével van szoros összefüggésben. Az egyszerű cselekvéseket, a gazdik hétköznapi elvárásait többé-kevésbé gyorsan tanulják meg a kutyák, és látványos eredményt tudnak produkálni. Egy kutya tanulási képességének igazi fokmérője azonban az, amikor egy korábban már megtanult dolgot alkalmazni, használni tud egy ismeretlen feladat megoldásához, egy új dolog megtanulásához. A tanulási képesség jól ellenőrizhető azáltal, ha megvizsgálja a gazdi, kutyája mennyire tudja a tanultakat megvalósítani, megfelelő motivációra teljesíteni. Ma már egyértelműen megállapítható, hogy a kutyák tanításánál nem létezik egyetlen tanítási módszer, hanem különböző lehetőségek vannak, amelyeket egymással kombinálva, kiegészítve érdemes alkalmazni. Aki kutyát tanít, annak rugalmasnak kell lennie, mert egyik kutya sem olyan, mint a másik.

Milyen a te kutyád?

Ma már pszichológiailag és viselkedéskutatásilag is egyértelműen megállapítható, hogy a magas intelligenciahányadosú kutya nem feltétlenül a legjobban tud alkalmazkodni az élethez, a gazdi vagy a környezet elvárásaihoz – és különösen nem a kritikus helyzetek túléléséhez. Viszont a túlélőművész nem feltétlenül okos, engedelmes vagy éppen intelligens kutya. Igazából a kettő jó kombinációja, a különféle képességek megfelelő keveredése teheti a kutyát a jelen szociális elvárásokhoz legjobban alkalmazkodóvá – a gazdi és a környezet örömére, megelégedésére. A kutya tehetségét a fajtaspecifikus jellemzők, a karakter és a nevelés egyformán befolyásolhatja. Viszont, hogy végül is milyen okossá, intelligensé válhat egy kutya, azt természetesen nagyban befolyásolhatja az ember.

(Folyatjuk: Mérd le tesztsorozattal, milyen okos a kutyád!)



(A cikk megírsához a következő forrásokat használta fel a szerző:
Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos, Vince Kiadó; Miklósi Á. –Topál J.: Kutyagondolatok nyomában, Typotex Kft.; Stanley Coren: The Intelligence of Dogs, The Free Press; Gudrun Beckmann: Wie intelligent ist mein Hund?, Cadmos; Immanuel Birmelin: Schlauer Hund, GU; Brigitte Harries: Kenne ich meine Hund?, Kosmos; David Taylor von Ulmer: Mein Hund ist ein Genie!; Eugen Alwin Schönberger: Das einzigartige Intelligenz der Hunde; Piper.)


Még több kutyás cikkre, kutyatartással kapcsolatos információra vagy kíváncsi?
A Dívány ajánlata: kutya.hu
Blogmustra