A napfénynek rengeteg pozitív hatása van. Az első és talán legkézzelfoghatóbb a hangulatjavító hatás, ugyanis a napsütéses napokon az agyunk több hangulatjavító szerotonint termel. A napfény legismertebb hatása azonban az, hogy általa D-vitamin termelődik a szervezetünkben, amelynek legkiemelkedőbb szerepe az immunrendszerünk megfelelő működésében van.
Fontos tudni, hogy akár 15 perc napon való tartózkodás is elegendő ahhoz, hogy a testünk elegendő D-vitaminhoz jusson, így nem kell leégnünk ahhoz, hogy feltöltsük a készleteinket.
Vigyázz, kész, napvédő
A nap jótékony hatásai ellenére nem árt óvatosnak lennünk. Évek óta próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy semmiképpen se tartózkodjunk a napon megfelelő fényvédelem nélkül. A piacon már rengetegféle naptej kapható, de legjobb, ha a gyógyszertárban szerezzük be a bőrünknek legmegfelelőbb típust. A napsugárzás hatására nemcsak a bőrrák kialakulásának kockázata nő meg, hanem a bőr öregedésének folyamatai is elindulnak, akárcsak a dohányzás esetében. Figyeljünk arra is, hogy megfelelő összetételű naptejet válasszunk, ugyanis mind egészségügyi, mind pedig környezetvédelmi szempontból számít, hogy mit tartalmaz az adott fényvédő termék, érdemes tehát körültekintően eljárnunk.
10 és 16 óra között tilos
Régóta tudjuk, hogy 11 és 15 óra között kerülni érdemes a napozást, ma már viszont úgy tartják az orvosok, hogy 10 és 16 között tilos a tűző napon tartózkodnunk, de akár egész nap is nagyon erős lehet az UV sugárzás. A közvetlen napfény kerülése mellett az is jó védekezés lehet, ha ruhával fedjük el magunkat, így a bőrünket nem éri napfény, amivel ki tudjuk védeni a leégést is. Különösen vízparti nyaralásnál lehet csábító a strandon napozgatni, de inkább béreljünk egy napernyőt és ezekben a veszélyes órákban vonuljunk be alá. Azonban ez sem helyettesíti a napvédő használatát.
Divat-e a barna bőr?
A múlt században az előkelő nők körében elképzelhetetlen volt, hogy hagyják lebarnulni a bőrüket. Ezzel szemben a 21. században, különösen a második felétől kezdődően a barna bőr volt a szépség és az egészség szimbóluma. 2000-es évek elején a szoláriumok elterjedésével ez csak fokozódott, aztán az UV sugárzás egészségre gyakorolt káros hatásainak hangsúlyozásával háttérbe is szorult. Ma már kevésbé irányítják a trendek a bőrünk barnaságával kapcsolatos elvárásokat, inkább az egészség és a szép, ránctalan bőr a divat, amelynek esküdt ellensége a túlzásba vitt napozás.
A legjobb, ha kerüljük
Amint látjuk, a túlzásba vitt napozás számos betegség kialakulásához vezethet, akárcsak a dohányzás. A dohányzásnak azonban egyáltalán nem lehet pozitív hatása, ezért a teljes kerülés, azaz a rá nem szokás, illetve dohányzás esetén a leszokás az egyetlen biztos megoldás.
Vannak azonban olyanok, akik a napozásról vagy a dohányzásról nem mondanak le, holott tisztában vannak a veszélyekkel. Kis odafigyeléssel mindkét esetben tehetünk az ártalomcsökkentés érdekében. Mint ahogy a napozáskor is figyelünk a megfelelő védelemre, és ha tehetjük, nem megyünk ki a napra, a dohányzás okozta ártalmaktól is úgy tudjuk megóvni magunkat, ha el sem kezdünk dohányozni, ha pedig már dohányzunk, akkor törekszünk a minél előbbi leszokásra, ugyanis hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetők 100%-ban a dohányzás ártalmai. Azt ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros az egészségre, mint ahogy a felelőtlen napozás is. Ugyanakkor sokan nincsenek tisztában a valódi okokkal. A bőr károsodásához nem feltétlen kell tűző napsütés, hiszen az ártalmas UV sugarak felhős időben is jelen vannak. A dohányzás esetén sokan a nikotint tartják elsősorban felelősnek a betegségek kialakulásáért, miközben a tudomány mai állása szerint a füst és a kátrány az elsődleges probléma a dohányzáshoz köthető betegségek kialakulásában.
Azonban a nikotin sem veszélytelen: valóban függőséget okoz és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát is. Épp ezért a legjobb, ha nem tesszük ki magunkat a káros dolgoknak, azaz kerüljük a közvetlen, erős napsugárzást és egyáltalán nem dohányzunk.
Hogyan csökkenthetők az ártalmak?
Aki mindenképpen szeretne napozni, az számtalan bőrvédő megoldás közül választhat, ha tájékozódik a lehetőségekről. Fontos, hogy ezek sem védenek teljesen, de csökkentik a nap káros sugarainak ártalmait. A dohányzás esetén is hasonló a helyzet: sokan a jelentős egészségügyi kockázat ellenére sem hagynak fel a dohányzással, de ma már ők is tájékozódhatnak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről: például olyan füstmentes alternatívákról, melyek égés és füst nélkül működnek. A dohányzás során keletkezett füst tele van káros anyagokkal, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) a dohányfüstben található közel hétezer vegyi anyag közül kilencvenháromról állapította meg, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ma már tudjuk, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. Napjainkban vannak olyan égés nélkül működő, füstmentes technológiák, amelyek a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia. Ezek használatához nincs szükség tűzre, nem keletkezik se parázs, se füst, amely az égés során keletkező káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő oka, és nem mellesleg számos tűzeset (erdőtüzek, lakástüzek) előidézője is lehet. Fontos tudni azonban, hogy a dohányzás minden formája káros, és a füstmentes technológiák nem leszokást segítő eszközök, hanem azon felnőtt dohányosok számára nyújtanak alternatívát, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére is tovább folytatják a dohányzást. Ugyanakkor ezek az eszközök sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, ami amellett, hogy erősen addiktív hatású, többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. Ezért az a legjobb, ha teljes mértékben tartózkodunk a nikotin- és dohánytartalmú termékek fogyasztásától, mint ahogy a napozás esetén is a legjobb, ha kerüljük a közvetlen napsugárzást.
Napszúrás, hőguta
A fentiek mellett a túlzásba vitt napozás kellemetlen, sőt akár életveszélyes következményei lehet a napszúrás vagy a hőguta. Míg az előbbi szédüléssel, fejfájással, hányingerrel jár, addig az utóbbi esetében magas testhőmérséklet, kivörösödött arc és forró, száraz bőr jelentkezik. A hőguta tüneteire különösen oda kell figyelnünk, mivel akár életveszélyes állapotot is előidézhet. Megelőzésként hordjunk a napon világos színű sapkát vagy kalapot, illetőleg folyamatosan pótoljuk a folyadékot, izzadás esetén pedig a sót is pótoljuk, például ropival. A legfontosabb azonban, hogy a legmelegebb órákban tartózkodjunk árnyékos helyen.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
