A "leghúsosabb" vegán kaja - vörösboros görög pörkölt

Megvallom őszintén, amikor a világ kulináris nagyhatalmaira gondolok, Görögország sosem szerepelt a legizgalmasabb gasztro-birodalmak között. A görög konyháról szerzett tapasztalataim kimerültek a gyrosban (ami igazából közel-keleti kaja) és a suvlagiban (a hurkapálcára szúrt bárányfalatokban) - ezek közül pedig egyik sem a vegán foodie álomkajája.

Aztán amikor pár évvel ezelőtt gyanútlanul befizettünk egy last minute Míkonoszi nyaralásra, és halálosan beleszerettünk ebbe az ultra-liberális, extra-melegbarát szigetbe, valahogy rákattantam a görög konyhára. A tofuval készült görög saláta, a keftedes - azaz a görög fűszeres fasírt sárgarépával készült verziója -, és a fokhagymás paradicsommártásban főtt rizs mind-mind visszatérő motívumokká váltak a vacsoraasztalunkon.

Ám az igazi megváltás akkor érkezett meg, amikor valaki a MyMykonos Facebook csoportban - ahol hozzám hasonló Míkonosz-fetisiszták osztják meg emlékeiket és képeiket - valaki kitett egy receptet "stifado" néven - ránézésre úgy festett, mint egy burgundi marhapörkölt, édesre párolt, barnára karamellizált bébihagymákkal megpakolva.

Azonnal éreztem, hogy most azonnal ki kell derítenem mi is ez, különben sosem lesz teljes az életem. Rövid guglizás után kiderült: nem tévedtem nagyot. Ez a vörösboros-paradicsomos ragu a görögök válasza a franciák "bœuf bourguignon"-jára. Az enyém pedig ez a vegán változat, amely olyan gazdag, olyan kielégítő, olyan mennyei, hogy ki merem jelenteni: jelenleg az abszolút kedvenc ételem.

Steiner Kristóf

Hozzávalók (2 személyre)

  • 1 csomag szejtán, azaz búzahús (bio boltokban kapható, van fagyasztott, natur, előre ízesített, előre felkockázott - millió verzió létezik, ám ami közös bennük: mind természetes. Aki tart a "húspótlóktól", azt megnyugtathatom: a szejtán színtiszta protein, és sikérből készül. Textúrája nagyon hasonló a húséhoz, tápláló, és kiválóan ízesíthető - magában nem sok íze van, dehát mondjuk fűszerezés nélkül a hús se jelent éppen ízorgiát)
  • Fél konzerv aprított paradicsom, vagy hámozott paradicsomkonzerv (kb 150 gramm, persze lehet friss paradicsom is, dehát kinek van kedve azt hámozgatni)
  • 4 evőkanál sürített paradicsom (aki idegenkedik tőle, használhat napon szárított paradicsomot is)
  • fél üveg száraz vörösbor - mondjuk shiraz, vagy cabarnet savignon
  • 8 szem apró hagyma, vagy ha nincs friss, 16 szem ecetes gyöngyhagyma (végső esetben negyedelt sima hagymával sem lesz rossz)
  • 2 fahéjrúd
  • 1 csipet szerecsendió
  • 1-2 csipet füstölt paprika por (de ha nincs, sima piros paprika is megteszi)
  • 2 evőkanál datolyaméz, vagy juhar, esetleg agave szirup, nem vegánoknak méz
  • 4 gerezd fokhagyma
  • só és durvára őrölt feketebors
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • 1 teáskanál balzsamecet
  • 2 evőkanál konyak, ennek hiányában viszki, vagy rum is megteszi
Steiner Kristóf

Páme gia afto! - azaz "gyerünk" görögül 

1. Meghámozom a hagymákat (hacsak nem ecetes gyöngyhagymát használok, amit elég egyszerűen csak leöblíteni), a fokhagymagerezdekkel is így teszek. A szejtánt - ha nem darabokban érkezik - falatnyi kockákra vágom, mintha csak pörköltet készítenék.

2. A vörösbort, paradicsomkoncentrátumot (vagy szárított paradicsomot), datolyamézet (vagy szirupot), balzsamecetet, konyakot, és paradicsomkonzervből felhasználandó mennyiség felét egy edénybe töltöm, és a botmixeremmel sima krémmé keverem. Ha valakinek nincs botmixere, az először is tudja meg: az egész világ megváltozik majd, ha lesz, másrészt meg mi más mondhatnék, elég egyszerűen csak összekutyulni is. 

3. A 3-4 evőkanálnyi olívaolajat egy teflonlábosba csurgatom, és minden fűszert beleszórok - így az olaj alaposan átveszi az aromájukat, és megteremti az étel "lelkét".

4. A hagymákat - mindkét "típusút" - a fűszeres olajba dobom, és 5 percen át kevergetem-kavargatom őket, míg kissé megpirulnak, de azért nem barnulnak meg.

5. Most következik szejtán barátunk - őket is pirítgatom mintegy 3 percen át.

6. Itt az ideje, hogy felöntsem a vörösboros-paradicsomos keverékkel, még mielőtt odakapna a cucc - ha sistereg és prüszköl, jól teszi. Belerakom a maradék aprított parit is, megkeverem, és lejjebb veszem a láng erejét, lefedem a lábost, és egy órán át hagyom, hogy a fedő alatt összeérjenek a mennyei ízek, a szejtán omlós és szaftos remekművé változzon, a hagymák pedig kívül belül megpuhuljanak, de azért ne máljanak szét.

A köret pedig

Ezalatt elkészítem a köretet - ami Görögországban rendszerint széles metélt, vagy más tésztaféle, én viszont valahogy sokkal jobban kívánom mellé a sütőben sült héjasburgonyát, esetleg édeskrumplit - így aztán csak úgy "á lá nátúr", minden nélkül bedobom a 200 fokra melegített sütőbe a megfelezett burikat.

Petrezselyemmel, vagy kaporral megszórva tálalom, és miközben falatozok, azt kívánom: bárcsak örökké tartana, mint a míkonoszi nyár...

Oszd meg másokkal is!
Mustra