Fosszíliákból nyert DNS-mintákkal dolgoznak a kutatók, hogy ennek az őskori állatnak élő példányát hozzák létre.
A Neander-völgyi gének a mai napig öröklődnek, és bizony furcsa tulajdonságok alapján következtethetünk meglétükre.
A genetikán is múlik, hogy milyen hosszú életet élünk. Ám az öröklött tulajdonságainkat is befolyásolhatjuk, ha ismerjük a szervezetünk működését.
Van, amikor a szülőknek köszönhető a betegség.
A hajunk és a szemünk a testünk két legkülönlegesebb része, minden ember esetében mindkettő egyedi.
A lakosság 40 százaléka sosem nő meg, de nem találják az okát. A helyeik átkot sejtenek a jelenség mögött.
Olyan biológiai fogalmakat alkotott meg, melyeket évtizedekkel később kezdtek csak használni, nevét mégis elfeledték.
Te szereted az ízét, vagy a világból is ki lehet vele kergetni?
Kutatók egy vérben található fehérje segítségével képesek voltak megfiatalítani egerek agyát − az eljárás, mint állítják, embereken is működhet.
„Tiszta anyja ez a gyerek!” – hallottuk kiskorunkban. Ha külső jegyekben édesanyádra hasonlítasz, akkor is az apai DNS-ből használsz fel többet.
Noha a törzsfejlődés során a testünk legnagyobb felületén megszabadultunk a szőrzettől, a fejünkről mégsem tűnt el. De vajon miért? Itt a válasz!