A Magyar Energetikai Társaság adatai szerint otthonainkban átlagosan az összes elfogyasztott energia háromnegyedét fordítjuk fűtésre, mivel azonban a lakóépületek háromnegyedének az energiahatékonysága jelenleg nagyon rossz, ennek az energiának a nagy részével az utcát, az elpazarolt energiával pedig a környezetet fűtjük – áll az újHÁZ Centrum legfrissebb közleményében, melyből többek között az is kiderül, hogy 2020-tól az épületek energiafelhasználásának jelentősen szigorodó szabályozása előírja, hogy gondoskodnunk kell a megfelelő szigetelésről.
Az új szabályozás csak azokra az épületekre vonatkozik, amelyekre e dátum után kérnek majd használatba vételi engedélyt, tehát aki most kezd házépítésben gondolkodni, annak érdemes szem előtt tartani az új szabályt és belekalkulálni a költségekbe a hőszigetelést. Jó hír azért, hogy ez nem lesz kidobott pénz, hatása hosszútávon a rezsin is meglátszik majd, mivel egy szakszerűen kivitelezett (lehet az utólagos is) hőszigeteléssel már az első fűtési szezonban látványos megtakarítással számolhatunk.
A különbséget jól mutatja, hogy például egy átlagos, az 1980-as években épített, “F” energetikai minősítésű ház kétszer annyi energiát használ el négyzetméterenként, mint a mai szabványoknak megfelelő új építésűek; és akár négyszer annyit, mint a korszerű "A" vagy "A+" minősítésű ingatlanok. A spóroláson kívül a hőszigetelés mellett szól az is, hogy a fűtési szezonban, akármilyen módszerrel próbálunk fűteni, egyáltalán nem kellemes egy olyan épületben tartózkodni, ahol a rosszul hőszigetelt padlókon, falakon és mennyezeten lecsapódik a pára. Arról nem is beszélve, hogy a korszerű szigetelésnek köszönhetően viszont az ingatlan értéke is nő.
A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének közlése szerint a jelenlegi szabályozás költséghatékony modellje a hőszigetelés vastagságára minimálisan 13 centiméteres vastagságot ír elő, de az, hogy milyen vastag szigetelésre van valójában szükség, függ a felhasznált anyagtól és az elérendő céltól is. Az általános számítás szerint a szigetés vastagságának minden egy-egy centiméterrel történő növelése újabb és újabb 3-4 százalékos energia- és költségmegtakarítást eredményez. A 2020 utáni “közel nulla energiaigényű” szabályozás miatt a szükséges hőszigetelési vastagság várhatóan 20 cm körüli értékre fog növekedni.
A tető- és homlokzat szigeteléssel 30-40 százalékkal csökkenthető a fűtési energiaigény, ez egy 100 négyzetméteres családi ház esetében évente akár 1000 köbméter gáz- és 50 ezer forint fűtési költség megtakarítást is jelenthet. Ráadásul a gondosan hőszigetelt falak között már a 21 fokos hőmérséklet is melegebbnek hat.
A Bramac szerint az épületek energiavesztesége elsősorban a tetőknél jelentkezik, viszont a modern Bramac Therm hőszigetelő rendszer beépítésével a hőveszteséget és a fűtésköltséget akár 80 százalékkal is lenyomhatjuk. A leghatékonyabb megoldás ehhez a szarufa feletti hőszigetelés, amit felületfolytonosan és hőhídmentesen lehet beépíteni. A cégnél egyébként segítenek a statikai méretezésben, illetve a tetőtér-beépítés energiaveszteségének kiszámításában: ha emailen beküldi az épület tervrajzát, akkor egy méretező szoftver segítségével meghatározzák a szükséges rendszeranyagok mennyiségét és árajánlatot is készítenek.
A megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztása az adott épület funkciójától, az igényektől és a műszaki követelményektől függ. A kőzetgyapot páraáteresztő, hangszigetelő és víztaszító képességének köszönhetően népszerű, ráadásul a tűzvédelmet is segíti: mivel nem éghető, így megakadályozza a tűz terjedését. A hőszigetelési jellemzők alapján például a legkedvezőbb anyagok a habosított polisztirol hőszigetelések (EPS), ezek biztosítják a legkisebb hőveszteséget, és az áruk is kedvező.
A polisztirol táblákhoz a gyártók legtöbbször gyárilag előkevert ragasztó- és vakolóanyagokkal ajánlott komplett homlokzati hőszigetelő rendszereket ajánlanak.Tudni kell azonban, hogy ha már meglévő vakolatra szeretnénk illeszteni a hőszigetelést, akkor a régi vakolat ellenőrizhetetlen minősége miatt a ragasztás mellett plusz rögzítést is célszerű alkalmazni.
Páraáteresztő tulajdonságának köszönhetően kifejezetten tetőfelújításokhoz ajánlott a Bramac Therm Kompakt, ami egy kiváló hőszigetelő tulajdonsággal rendelkező PUR/PIR alapanyagból készülő termék. Ennek elhelyezése a szarufák felett történik és akár önmagában is beépíthető. Arról pedig, hogy mi ajánlott például alacsony hajlásszögű tetőkhöz, vagy hőhídmentes szigetelésre, ide kattintva kap részletes tájékoztatást és ártáblázatot.
