Most már tudjuk, hogy a karácsonyi bevásárlás maratoni teljesítmény, a Lidl új, nemzetközi felmérése pedig igazolta, hogy az ünnepi szezon bizony megterhelő tud lenni, hiszen a megkérdezett nők 46%-a, a férfiak pedig 37%-a nyilatkozta, hogy számára a karácsony stresszel jár.
A kutatásban egyébként 25 európai országban és az Egyesült Államokban összesen 20 800 fő vett részt, és arról kellett mesélniük, hogy ünneplik a karácsonyt, mi fontos a számukra, mi stresszeli őket, és mely területeken igényelnek több segítséget az emberek. Eredmények a hajtás után bónusz stresszkezelő tippekkel!
Közép-Európa – Belgium, Franciaország, Hollandia, Ausztria, Svájc
A belgák, a franciák, a hollandok, az osztrákok és a svájciak is szívesen ünnepelnek a szülőknél vagy a rokonoknál, hogy a tervezés egy részét, valamint a főzés terhét megoszthassák. Sokkal több segítségre szinte már nem is vágyik itt sok nő, azonban egy kicsit több lazításra egyik nő sem mondana nemet ebben az öt országban. Mindenesetre elsősorban a francia nők – csaknem 60%-uk – táplálja magában azt a titkos vágyat, hogy egyszer majd máshogy is ünnepelhet, mint ahogy mindenki szokott. Míg Hollandiában 55%-ban elsősorban az előkészületek a felelősek a legtöbb stresszért, Ausztriában és Svájcban a család igényeinek kielégítésével kapcsolatos nyomás, valamint az ajándékok körüli feladatok is sokat nyomnak a latban. Belgiumban az ünnep miatt szükséges járulékos munka terheli leginkább az embereket – 40%-os értékük 11 százalékponttal haladja meg a nemzetközi átlagot.
Dél-Európa – Olaszország, Portugália, Spanyolország
Dél-Európában a családban ünnepelnek, így a szülők, a házastársak és a rokonok együtt veszik vállukra a főzéssel és az ünneppel járó terheket. Ennek ellenére az olasz és a portugál nők nem szívesen adják ki a kezükből a szervezést. Spanyolországban és Olaszországban a nők kerek 50%-a tudna elképzelni egy kicsit több segítséget az előkészületek során, és azt is, hogy egyszer majd kicsit más úton-módon ünnepeljenek. A karácsonyi előkészületek elsősorban Spanyolországban okozzák a legtöbb stresszt.
Észak-Európa – Dánia, Finnország, Svédország
Dániában, Finnországban és Svédországban a fadíszítés gyakran a gyerekek dolga – mégpedig a megkérdezettek csaknem 40%-ánál. A családok egyharmadánál a házastársak és a szülők is együtt főznek és intézik a szervezést. Több segítségre már nincs is igazán szükség, ami a messzi északi országok fejlett munkamegosztását ismerve, nem is csoda. A több segítségre vonatkozó igény tekintetében a dánok, a finnek és a svédek a maguk 32%-os értékével 7 százalékponttal a nemzetközi átlag alatt maradnak. Egy kis stresszt azért ennek ellenére az észak-európaiak is átélnek: a dánokat elsősorban az ajándékvásárlás stresszeli, a finneket a pluszmunka, míg a svédeknél egy kicsit mindkét tényező felelős a stresszért.
Kelet-Európa – Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország
Míg Csehországban, Litvániában és Szlovákiában és Magyarországon közel a nők fele vágyik több segítségre és lazításra, addig a lengyel nők 65%-a, a szlovák nők 60%-a és a litván nők 66%-a érzi úgy, hogy csak a saját szervezéssel lesz igazi karácsonyi ünnepük. A karácsonyi előkészületek elsősorban Szlovákiában és Szlovéniában okoznak stresszt, de a válaszadó magyar nők közül is sokan vágynak feszültségmentesebb karácsonyra. A pluszmunkát és a szűkös időt Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában érezte tehernek a kutatásban résztvevők fele, Litvániában pedig elsősorban az ajándékvásárlás számít annak.
Így stresszelünk mi
A kutatásban megkérdezett magyarok többsége, 93% otthon tölti a karácsonyi ünnepeket, leginkább a család körében. A stressz a többi országhoz hasonlóan hangsúlyos szerepet tölt be nálunk is, a megkérdezettek 1/3-a örülne annak, ha családja többet segítene neki a karácsonyi előkészületekben, és minden második válaszadó szeretné, ha feszültségmentesebb lenne számára az ünnep. A felmérésben résztvevő magyar nők 40%-a válaszolta a stresszt arra kérdésre, hogy mit jelent számára a karácsony. A stresszt kiváltó tényezőként a legnagyobb arányban, 44%-ban pedig az előkészületeket (tervezés, főzés) jelölték meg.
Délkelet-Európa – Bulgária, Görögország, Horvátország, Románia, Szerbia
Bulgáriában, Görögországban, Horvátországban, Romániában és Szerbiában a megkérdezettek 67%-ánál nagy a vágy egy nyugalmasabb ünnep iránt, még akkor is, ha a délkelet-európaiak többnyire csak a szűkebb családban ünnepelnek. Elsősorban a román, de a görög és a bolgár nők is keményen tartják kezükben a kormánypálcát. A karácsonyfát azonban a háztartások egyharmadánál a gyerekek is díszíthetik. Horvátországban és Romániában elsősorban az előkészületek özöne okoz aránytalanul nagy stresszt a maga 61%-os értékével. A görögök a szűkös idő és az ajándékvásárlás által okozott 7%-os értékükkel nagyon lazák, további nyomást érzékelnek ugyanakkor a család igényeinek kielégítése miatt. A szerbek elsősorban a pénzügyi terhek miatt aggódnak – náluk ez az érték 20%, szemben az európai 6%-os átlaggal.
Mit lehet tenni? - Tuulia Ortner pszichológusnő tanácsai
Mi az oka annak, hogy sokan magukat stresszelik karácsony előtt?Sokan igen komoly elvárásokat fogalmaznak meg a karácsonyi ünnepek kapcsán, és készek rá, hogy ennek megfelelően sokat fektessenek az előkészületekbe, annak érdekében, hogy a nézetük szerint minden sikerüljön, és minél több pénzt vagy erőforrást fektetnek az előkészületekbe, annál magasabbak lesznek az elvárások. Az elvárások ugyanakkor általában nem csupán a siker formális aspektusaira vonatkoznak, mint például, hogy sikerüljön az étel, sikerüljön időben megvenni és becsomagolni az ajándékokat, vagy, hogy sikerüljön szép fenyőfát venni és azt szépen feldíszíteni – vagyis alapvetően a karácsonyi ünnep tervezhető elemeire. Az elvárások gyakran elvárt érzelmekre, mint például a boldogságra vonatkoznak.
És ebben rejlik az óriási probléma: a valódi érzelmeket nem lehet kikényszeríteni. Nem keletkeznek parancsszóra, épp ellenkezőleg, a kényszer az ellenkezőjét eredményezheti. Az érzelmek spontán maradnak, a legkomolyabb előkészületekkel sem lehet érzések keletkezését kikényszeríteni. Az évek során ráadásul nőnek a saját elképzelések és igények. Röviden összefoglalva tehát azt lehet mondani, hogy a stressz mindenesetre jelentősen ronthatja a jó közérzetet a karácsonyt megelőző időszakban.
Hogyan lehet elérni, hogy az ember kevésbé helyezze magát nyomás alá és kevésbé stresszelje magát?
- Az ember csökkenti az igényeket, azaz például a sikeres karácsonyi ünneppel kapcsolatos elvárásokat olyan mértékűre állítja be, amelyekkel reálisan meg tud birkózni. Vagyis: legyen egyszerű vacsora a tervezett háromfogásos menü helyett.
- A feladatok elvégzésére rendelkezésre álló erőforrások javítása. Azaz: növelni kell az előkészületekre fordítandó időkeretet (pl. szabadságot veszünk ki az előkészületek érdekében), vagy korábban hozzá kell fogni az előkészületekhez. A helyzet kezelése ugyanakkor az összes érintett támogatásával megkönnyíthető, például azzal, hogy időben megbeszéljük a munkamegosztást. Ezáltal lehetséges volna, hogy a járulékosan szükséges munkát és időt, amelyet a Nielsen kutatása szerint az előkészületek mögött rögtön a második legnagyobb stressz-tényezőként említenek, könnyebbé tegyék, illetve felosszák.
- A stresszkiváltó esemény saját értelmezésének megváltoztatása: melynek során az ember azt az esetet, hogy a követelményeket végül is nem fogja tudni teljesíteni, kihívásként értelmezi, hogy maga fölé nőhessen. A kutatás azt mutatja, hogy azok, akiknek ez utóbbi sikerül, nagyobb megterheléssel is megbirkóznak, mint mások.
