Kiderült, mennyit kellene aludnia a gyereknek

Zanza!

A gyerekek számára nagyon fontos az alvás, és legalább ilyen fontos a gyerekek alvása a kisgyerekes szülők számára is. Nem véletlen, hogy bármely véletlenszerűen kiválasztott könyvesboltban találunk pár tanácsadó könyvet arról, hogyan vegyük rá a gyerekünket az alvásra, de létezik alvásambulancia is rosszul alvó gyermekeknek.

Első pillantásra úgy tűnik, nincs túl nagy egyetértés abban, mennyit, hogyan és hol kellene aludnia egy csecsemőnek vagy egy kisgyereknek. Abban azonban egyetértenek a szakemberek, hogy a megfelelő alvás elengedhetetlen a gyerekek és a kamaszok megfelelő egészségi állapotához. Az Amerikai Alvásegészségügyi Akadémia (American Academy of Sleep Medicine) nemrégiben egy friss ajánlást adott ki, amelyből végre egyszer s mindenkorra megtudhatjuk, mennyi a gyerekek jóllétéhez szükséges, egészséges alvásmennyiség.

shutterstock 176900942

Mutatjuk a számokat

A tudomány mai állása szerint a különböző életkorú gyerekek alvásigénye is különböző. Az egyes életkorokban ennyit kellene aludni:

  • Négy hónapos kor alatt a szakemberek meg sem próbáltak meghatározni valamilyen normát, mert ebben az életkorban hatalmas a változatosság a babák körében. Alszik, amennyit alszik, bármi lehetséges.
  • 4-12 hónapos kor között a kicsiknek napi 12-16 óra alvásra van szükségük, ami az éjszakai alvásból és a napközbeni szundikból adódik össze, egyénenként változó arányban.
  • Egy és kétéves kor között naponta összesen 11-14 órát kellene aludni.
  • Három és ötéves kor között naponta összesen 10-13 óra az alvásigény.
  • Hat és 12 éves kor között 9-12 óra kell összesen.
  • 13-18 éves kor között a tinédzsereknek 8-10 órát kellene aludniuk.

A szakemberek által meghatározott számok nem előírásokat jelentenek, azaz szó sincs arról, hogy most egy szakmai testület mondja meg a gyereknek, mi a normális. Az ajánlásban szereplő óraszámokat úgy határozták meg, hogy megnézték, mi az a minimum óraszám, aminél kevesebb alvás még nem okoz tüneteket. A túl kevés alvás ugyanis viselkedésbeli problémákat és egészségügyi tüneteket is okozhat gyermekeknél. Ha a gyerek rendszeresen annyit alszik, amennyi az ajánlóban szerepel, akkor jobbak lesznek a figyelmi funkciói, a viselkedése, a tanulási készségei, a memóriája, az érzelemszabályozása, az életminősége, a testi és lelki egészsége.

Mi lesz, ha nem alszik ennyit?

A rendszeresen túl keveset alvó gyerekek körében gyakoribbak a viselkedési zavarok, a figyelemzavarok és a tanulási problémák – ami annyira nem meglepő, hiszen kialvatlanul felnőttként is hajlamosabbak vagyunk szétszórtabbak, figyelmetlenebbek, feszültebbek lenni.

A kevés alvás növeli a gyermekkori balesetek és sérülések kockázatát is, hosszú távon pedig növeli a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség és a depresszió esélyét. Feltehetően a depresszióval való összefüggésben a kialvatlan kamaszok körében gyakoribb az önsértő viselkedés és az öngyilkossági gondolatok is. A túl sok alvás se mindig jó, a kutatások szerint az ajánlottnál rendszeresen sokkal többet alvó gyerekek körében is gyakoribbak egyes betegségek (elhízás, egyes pszichés zavarok).

A szakemberek szerint ezért érdemes odafigyelni a gyermek alvási szokásaira. Természetesen minden gyerek életében vannak időszakok, amikor eltér a szokásos mintázattól – kezdve a fejlődési ugrásokkal és a fogzással, egészen az érettségi vagy épp egy nagy szerelem vagy szakítás okozta stresszig. Ez teljesen rendben van, problémák csak akkor jelentkeznek, ha az alvászavar hosszasan és rendszeresen fennáll, azaz hetekig-hónapokig több órával kevesebbet vagy többet alszik a gyerek a javasoltnál. A szakemberek szerint, ha szülőként úgy látjuk, valami nem stimmel a gyerek alvásával, vagy bizonytalanok vagyunk abban, hogy a normától eltérő alvási szokásai vajon problémát jeleznek-e vagy csak egyéni variációról van szó, forduljunk alvással foglalkozó szakemberhez.

Tovább árnyalja a képet, hogy a fenti ajánlásban csupán az alvás hossza szerepel, de tudjuk, hogy az alvásminőséget nem csak a nettó óraszám határozza meg. A megfelelő alváshoz az kell, hogy megfelelő időtartamú legyen az alvásunk, de ezekben az órákban tényleg jól aludjunk. Lehetőleg mindez rendszeresen történjen, azaz nagyjából hasonló időpontokban feküdjünk le és keljünk fel – a több műszakos munka ezért is igen megterhelő, még akkor is, ha egyébként óraszámra meglenne a napi alvásidő. Az alvást tovább ronthatják az alvással kapcsolatos zavarok, betegségek (az álmatlanságon kívül pl. alvajárás, gyerekeknél rémálmok, lidércnyomás stb.)

shutterstock 415126918

Legyen alvásbarát a környezet!

Természetesen nem mind egyformán alszunk, de az alvás egyéni variációi csak részben örökletes eredetűek. Az alvásunkban és a gyerekek alvásában tapasztalható különbségek egy része környezeti tényezőknek tudható be. A szakemberek szerint fontos odafigyelnünk arra – kamaszként és szülőként is –, hogy a környezeti tényezők között ne legyenek túlsúlyban olyanok, amik rontják az alvásunkat.

A modern gyerekek körében a leggyakoribb ezek közül a képernyőnézegetés – akár tévéről, akár monitorról van szó. A lefekvés előtti egy órában tapasztalt fényerősség ugyanis jelentős hatással van az alvásunk minőségére: ha ilyenkor félhomályban vagyunk, akkor jobban és többet tudunk aludni, mint ha nagyon világos helyiségben tartózkodnánk vagy képernyőt néznénk. Ez azért van, mert az erős fény csökkenti a melatonin nevű ingerületátvivő anyag szintjét az agyunkban, a melatonin pedig a normál alvás-ébrenlét ciklus szabályozásához szükséges. A kutatások szerint a kisgyerekek még érzékenyebbek az alvás előtti fényerő melatonincsökkentő hatására.

Ennek fényében érdemes arra törekedni, hogy legalább a lefekvés előtti egy órában ne tévézzenek vagy netezzenek. És természetesen ne aludjunk bekapcsolt tévé mellett, se gyerekkorban, se felnőttként – lehet, hogy úgy érezzük, könnyebb így elaludni, de az alvásunk minőségét rontja a dolog.

Blogmustra