1863. január 23-án csecsemősírás verte fel a kis norvég falu, Ådalsbruk polgárait. Ekkor vette első lélegzetét Edvard Munch, ez volt élete egyik legjelentősebb sikolya. A másik már békésebb körülmények között született 30 évvel később, és most többek között ezt is kiállították az őszies helyett mostanság nyáriasan meleg Oslóban, a festő születésének 150. évfordulóján. A híres Sikoly a közhiedelemmel ellentétben nem is egyetlen kép amúgy, hanem egy sorozat, ami két festményből és két pasztellképből áll, és nem mindennapi élmény a valóságban szemezni vele.
Mindenesetre a 150. évfordulót Oslo igyekszik méltóképp megünnepelni, és két részre bontva Munch életművét, nagykiállítást rendeztek belőle. A Nemzeti Múzeumban az 1903-ig tartó művészetét, a Munch-museetben pedig az 1904-től 1944-es haláláig készült főbb műveit mutatják be. A képek zöme nem utazott sokat, de akad, amelyiket például Stockholmból kérték kölcsön. A Dívány a Munch Múzeumban járt.
A placc
Mióta a Sikolyt 2004-ben már elemelték (ráadásul fényes nappal!), a múzeum komoly biztonsági intézkedéseket foganatosított. Reptéri szintű biztonsági ellenőrzés, a fotózás (rutinszerű) tiltása és zsilipkapurendszer is szűrte a rossz arcokat, amíg az ember bejutott. Azért egy ilyen kiállítás az egyszeri norvégnak is nagy esemény: sorra hozták a buszok a nyugdíjas- és gyerekcsoportokat.
A képeket nem feltétlen időrendben, hanem inkább tematikailag szórták szét a földszinti termekben. Először néhány önarcképpel szembesülhetünk a különböző Munch-korszakokból, mozgalmas tájképek is akadnak, egy nagy konferenciateremben pedig a hatalmas tablóképeket állították ki. A kiállítás ráérősen is végigjárható legfeljebb két óra alatt, aztán egy pöpec ajándékbolton át kijuthatunk a szabadba, ahol bónuszként még vár egy csodás botanikus kert.
Pólusok közt vergődve
Munch művészete a korai európai expresszionizmus egyik legfelkavaróbbja, a legnyugisabb tájképek láttán is szorongani kezd az ember. És akkor még nem beszéltünk a Sikolyról, ami durvább, mint az azonos nevű tinihorror. Munch eleve a világ egyik leggyönyörűbb, de legkomorabb országából jött, ahol fél éven át sötét van, így érthető, hogy az ott élők másképp viszonyulnak az élet-halál kérdéskörhöz.
Ez pedig Munchnál is tapinthatóan jelen van: sok képét egy tenger felé néző fehér és egy lehajtott fejjel álló fekete nőalak szegélyezi, nem nehéz megtalálni az értelmezési tartományukat. Az emberi érzelmeket is mélyen meg tudja fogni a norvég festő. Itt is tipikus motívumokat alkalmaz: a féltékenység esetében például kedvelt visszatérő eleme egy valamelyik szélen elhelyezett, nagyon közeli keserű arc és a háttérben, méterekkel arrébb ölelkező-csókolózó pár. És hiába használ rengeteg, vibráló színt (ebben tán csak Kandinszkij körözhette le), mégis ott van minden sarokban a nyugtalanság: pár kép után az ember sandán tekint a mellette járókerettel elhaladó nyugdíjasra is, hisz ki tudja, minek a szimbóluma az idős asszony?!
Nekik ajánljuk
Most jöhetne az a közhely, hogy mindenkinek ajánljuk, aki egy olcsó fapados repjeggyel elvetődik a csodaszép őszi Norvégiába. Viszont tényleg nem hülyeség elvinni a gyereket is. Talán így hamarabb és jobban megértheti azokat a bizarr és logikátlan érzelmeket, amik később annyi bosszúságot okoznak majd az életében.
Munch 150
Mióta? 2013. június 2.
Meddig? 2013. október 13.
Mikor? A Munch és a Nemzeti Múzeum kiállítása is hétfőtől vasárnapig 10-17 óráig látogatható, csütörtökön 19 óráig is nyitva van.
Hol? Oslo központjában áll mindkét múzeum, a Munch Museet az összes metróval megközelíthető, a Tøyen megállónál kell leszállni, kocsival a Finnmarkgatán keressük a lapos, modern épületet. A Nemzeti Múzeum az Olavs Plasson áll, metróval a Nationaltheatret állomáson érdemes leszállni, szintén mind a hat vonal érinti.
Mennyibe kerül? Felnőtteknek 130 norvég korona (4900 forint), nyugdíjasoknak, diákoknak, 10 fő feletti csoportoknak 50 korona (1900 forint), 19 év alatti gyerekeknek ingyenes.
Mennyi mű? 220 darab.
Mik? Munch életművéből mindenféle technikával készített kép: olajfestmények, pasztellképek, grafikák és kollázsok is előfordulnak.
